„2016 van, és a magyar hiphop még mindig ott tart, hogy a fontos szereplői két kézzel kapaszkodnak a saját múltjukba és azzal lazáznak, hogy bezzeg amikor ők kezdték, még Winamp sem volt, hanem szalagra lökték a szöveget valami alapra. Magyarul:
Én idősebb vagyok, mint te, nye-nye-nye! Magyarország egyik nagyon súlyos problémája a szigorúan kor alapján elvárt tisztelet a különböző generációk között. Tiszteld az idősebbet, mert idősebb. Tiszteld a veterán rappert, mert már akkor is nyomta a szöveget, amikor te még otthon nézted a Cartoon Networköt. Na meg tiszteld az öreg MC-ket, hiszen lerakták azokat az alapokat, amiknek köszönhetően most annyi magyar hiphopelőadó fürdik a sikerben. Csakhogy ez nettó faszság.
Az internet előtti időszakban valóban rendkívül fontos volt az úttörő előadók szerepe, hiszen a rendszerváltás után a hiphop is pont annyira gyerekcipőben járt itthon, mint mondjuk az elektronikus zene. Ezért tényleg fontos tudni, hogy kik kezdték el a dolgokat itthon, kik emeltek fel tehetségeket, és kiknek sikerült meghonosítani ezt a műfajt idehaza. És ez a kulcsszó, meghonosítani. Ugyanis ebben a klipben az emberek többsége úgy követel magának tiszteletet, mintha ő szarta volna ki magából Kurtis Blow-t. A tiszteletet és respektet kiérdemelni szokták, csak azok a béna arcok követelnek ilyet, akiknek a nagy veterán státusz mellett nem igazán jött össze a nagy áttörés a karrierjében. Ezért sem értem, hogy a klipben látható, azért Magyarországon viszonylag ismertnek számító arcok mi a jó büdös francért vagánykodnak azzal, hogy ők a bakelit, ti meg az mp3.
Értem én, hogy baromi nyomasztó lehet pár tízezres nézettség mellett figyelni, hogy az olyan botrányosan rossz, minden eredetiséget nélkülöző arcok, mint Mr. Missh vagy Mr. Busta holdudvara képes milliós view-kat generálni. Ezek az emberek most a népszerűek a neten és pont – lehet, élőben a kutyát nem érdeklik, de a számok alapján az emberek szeretik a hulladékot, ezen nincs mit meglepődni. Az viszont a régi magyar rapzene szégyene, hogy zeneileg Mr. Missh inkább közel áll az aktuális hiphoptrendekhez, mint mondjuk az Egyenlők, akik 2014-ben egy egész albumot szenteltek annak, hogy ma minden szar, bezzeg régen jobb volt.”