Azt talán senki sem gondolja komolyan, hogy Orbán Viktor valóban Szingapúrt vagy Oroszországot tekintené modellnek. Interjú.
„Létezik magyar gazdasági modell?
A rendszerváltáskor nem volt modell az átmenetre, menet közben kellett tanulni. Elindultunk bizonyos utakon, volt közöttük jó és rossz is. A 90-es évek második felében jól fejlődött a gazdaság, a 2000-es évekban durva hibák jöttek, ezek újabb hitelfelvételhez vezettek. Most is a magyar modellt keressük, erről szól az unortodox gazdaságpolitika és részben az illiberális állam is. Azt talán senki sem gondolja komolyan, hogy Orbán Viktor valóban Szingapúrt vagy Oroszországot tekintené modellnek. Ő tényleg magyar modellt próbál építeni, de ennek a törekvésnek nem látom a sikerét, azon túl, hogy a Brüsszel által elvárt hiánycélt tartjuk, és jó ideig kétharmados többség volt. Politikai sikerről beszélhetünk, a gazdasági igencsak kérdéses. Úgy tűnik, Orbán Viktor tényleg jól ráérzett a társadalom gondolkodására, ennek a gondolkodásmódnak van társadalmi bázisa. Ezt jelzik a hazai értékkutatások is, amelyek szerint a magyar társadalom értékszerkezete messze van az életszínvonal, életminőség szempontjából a magyarok által példának tekintett országokétól.
Lehetséges a néplélek ismeretéből jó gazdaságpolitikát csinálni?
A jelek szerint ez a törekvés nem eredményes. Hazánkban nincs csődveszély, ám folyamatos lecsúszás van. A helyzet nem reménytelen, de alapos politikai és gazdaságpolitikai változtatások nélkül nem fog javulni. Az bizonyos, hogy a nagyon kedvezőtlen intézményi feltételeken lehet változtatni. Politikai döntésekkel is elérhető például, hogy a korrupció leglátványosabb formái visszaszoruljanak. A kkv-knak még mindig nagyon erős a dinamikájuk, engedni kell őket fejlődni. Pár millió forintból csodákat lehet tenni a startupoknál. Azokat az intézményeket kell fejleszteni, amelyek nekik segítenek. A kis cégek óriási bürokratikus terheket cipelnek, idióta szabályok nehezítik az életüket, ezeken kell változtatni. A jelenlegi irány nem biztató, a tendencia rossz. A rövid távú gondolkodás és az azonnali politikai haszon a vezérelv. (...)
Ezek előnyét, a milliárdokat a miniszterelnökhöz közel álló nagytőkések, üzletemberek élvezik, a Mészáros Lőrincek.
A jelenség létezik, ezt nem vonom kétségbe, de látni kell, hogy ezek a sokaknak szemet szúró akciók a mozgatott pénztömegnek, vagyonnak csupán a töredékét képezik. Az ország nem azért áll rosszul, mert Mészáros Lőrinc meggazdagodott. Nem a személyek, hanem a folyamatok az érdekesek. A Simicska-ügy kapcsán például azt láttuk, hogy ezek a nagytőkések le is cserélhetők. A valódi baj az, hogy ez a folyamat egyrészt nem hatékony gazdasági struktúrához, másrészt demoralizálódáshoz vezet.”
Akkor akarunk feltakarni mindenféle kritika és önálló gondolat nélkül az ún. nyugat, a Sosemvolt Európai Birodalom mögé, amikor az éppen készül darabokra esni. Mintha nem ‘41-ben lépünk háborúba, hanem ‘44-ben. Az utolsó csatlós egyúttal mindig a leghülyébb.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei április 25-én.
Bizonyítani kívánja, hogy iszonyodik az ÁVH-tól? Akkor talán ne telepítsen ki másokat a szép új házukból azért, hogy beköltöztesse helyükre az elvtársait. És pláne ne hallgassa le a szeretteit. Francesca Rivafinoli írása.
Az ország vezetése célzott politikai támadásról beszél, és már azt is tudni véli, ki volt az elkövető. Az áldozatok egyébként a legegyszerűbb internetes csalási formának dőltek be.
Pattanásig feszült a hangulat.
Medvegyev szerint ezt nagyon benézte Von der Leyen.
Az osztályozó bevezetésének kritikusai szerint jelentősen megnehezíti az NB II-es csapatok dolgát a plusz mérkőzés.
Bánki Erik nem lesz tagja a hamarosan megalakuló új Országgyűlésnek.
