Neoliberális támadás a profitért

2015. május 21. 11:48

Az euroatlanti szabad kereskedelmi övezet kapcsán ismét előtérbe került az uniós vezetés demokráciadeficitje, a tagállamok lakosai ugyanis szeretnék tudni, kik és milyen felhatalmazással mondhatnak igent az amerikai génmanipulált termékek behozatalára.

2015. május 21. 11:48
Szabó Anna
Magyar Nemzet

„Az euroatlanti szabadkereskedelmi övezet kapcsán ismét előtérbe került az uniós vezetés demokráciadeficitje, a tagállamok lakosai ugyanis szeretnék tudni, kik és milyen felhatalmazással mondhatnak igent az amerikai génmanipulált termékek behozatalára és az európai fogyasztóvédelmi szabályok átírására. A fejünk felett döntő 28 biztos közül vajon hánynak ismerik itthon a nevét? Részünkről Navracsics Tibor felel az ifjúságpolitikáért, a kultúráért, az oktatásért és a sportügyekért, de mi van a többiekkel?


Az EB szerint demokratikus felhatalmazásuk alapja, hogy »a bizottság tagjainak egyharmada (kilenc fő) részt vett a tavalyi európai választásokhoz kapcsolódó kampányban, ahol párbeszédet folytattak a polgárokkal, és kérték a támogatásukat«. Ennyi. És ez nem tűnik soknak.

A TTIP-tárgyalások nagy részét egy belga politikus, bizonyos Karel de Gucht korábbi kereskedelmi biztos, illetve két máltai egészségügyi biztos bonyolította le (egyiküknek dohányipari lobbizás miatt távoznia kellett), jobb, ha így utólag megtudjuk: ők képviselték a mi érdekeinket is. Nevükhöz fűződik az amerikaihoz kísértetiesen hasonló kanadai szabad kereskedelmi megállapodás is, amelyben már rögzítették: a multinacionális cégek országokat is beperelhetnek, és kártérítést kérhetnek elvárt vagy elmaradt profit miatt. (Ahogy például Ausztráliát a Philip Morris a dohányzás visszaszorítását sikeresen célzó dobozcímkézési törvénye miatt.) A vitákat egy három főből álló nemzetközi magánvádbíróság döntheti el, ők ítélkezhetnek arról, hogy egy-egy nemzet törvényhozása nem csorbította-e az adott multi profitszerzéshez fűződő jogait. Abszurd. A befektető-állam vitarendezési eljárás (ISDS) egy nagyvállalatot a nemzetállam szintjére emel, és megengedi, hogy néhány jogász (vagyis nem a választópolgárok) arra kötelezzen egy államot, hogy változtasson a törvényein egy-egy nagyvállalat elvárt hasznát biztosítandó. Nonszensz. És erről a Barroso-bizottság néhány kivételezett tagja a fejünk felett már tavaly megegyezett, sőt, márciusban az új bizottság is megerősítette, hogy a magánbíróságok jogait benne hagyják a kanadai szerződésben. Ha ez így megtörténhetett, vagyis a tudtunk és beleegyezésünk nélkül dönthetett erről néhány, erős demokráciadeficittel kinevezett brüsszeli bürokrata (és a lobbisták), akkor mit várhatunk az amerikai szerződés előkészítésétől?”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gregoripehh
2015. május 21. 18:29
Senki nem egyezett meg senkivel. Kemény harcok vannak és nem lesz "kapitalista" diktátum. A tárgyalást pedig NEM neolib, hanem konzervatív erők határozzák meg. Tehát pont anna néni keresztény farizeus barátai. NEM KELL HAZUDNI. Az ugyanis halálos bűn. Mars gyónni...
Várkert bazár
2015. május 21. 13:03
Káoszból rend: így működik a világ https://komlomedia.wordpress.com/2014/08/15/kaoszbol-rend-igy-mukodik-a-vilag/
Várkert bazár
2015. május 21. 13:01
https://komlomedia.files.wordpress.com/2013/12/europa_union1.jpg?w=300&h=240
Várkert bazár
2015. május 21. 13:01
Arról is beszélt, úgy látja, “most az európai nemzetekből próbálnak meg egy új kolhozt létrehozni”. Felidézte, hogy korábban azt kérdezte valaki tőle, mi a legnagyobb kívánsága az ő korában, azt mondta, hogy az Európai Unió összeomlását szeretné látni, hogy a sírjára az legyen ráírva, “ez az az ember, aki két uniót is túlélt, (…) remélem, hogy elég hosszan fogok élni ehhez”. Azt is hangoztatta, annál nagyobb dolgot nem veszíthet el az ember, mint a szabadságát, mert a “szabadság az egyetlen érdemes módja a civilizációnk megélésének, ezért érdemes élni és meghalni”. Vlagyimir Bukovszkij tizenkét évet töltött börtönökben, büntetőtáborokban és pszichiátriai klinikákon egyebek mellett tiltott irodalom terjesztéséért, a szovjet írók érdekében szervezett tüntetésért, közreműködésért polgárjogi mozgalomban.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!