Aggódik az uniós vezető: „Trump majd Orbánt hívja fel elsőként, ha akar valamit Európától”
Jobban örülnének Kamala Harris győzelmének az Európai Bizottságban.
2014-ben Orbán Viktor nekilátott hosszú távra leláncolni hazánkat Oroszország mellé. Megdöbbentően rövidlátó vagy romlottan cinikus lépés volt.
„A rövidlátás tézis abból indul ki, hogy a miniszterelnök körül elfogytak a komolyan vehető szakemberek. Azok, akik legalább egy fontos témát nemzetközi kontextusban lennének képesek értelmezni. Csak a kommunikációs specialisták és a mamelukok maradtak. Közben viszont 2009 óta nem látott felfordulás van a világban: lassuló kínai gazdaság, zuhanó olajár, gyorsan erősödő amerikai gazdaság, orosz katonai agresszió, a dollár szupremáciájának visszatérése, konszolidálódó német vezetés Európában, hogy csak a legnyilvánvalóbbakat említsük. Egy komoly stábbal is nehéz lenne ebből kibogozni hazánkra releváns hatásokat, hát még egy komolytalannal. Orbán Viktornak igazából esélye sem volt, hogy előre lássa: a 2014-es események Oroszország látványos gyengülését hozzák majd el. Az viszont még így is megdöbbentő, hogy még akkor sem vették észre, hogy az általuk erősnek gondolt Moszkva óriási bajban van, amikor már a széles körben következő orosz miniszterelnöknek gondolt Kudrin is erről beszél (bár ezt kétségtelenül nem szemlézte az MTI). Nem tudjuk, hogy csoportgondolkodás, esetleg szélsőséges szervilizmus, netán szimpla tudatlanság az okozója, de a változó helyzethez való alkalmazkodás elmaradása súlyos korlátoltságot indikálhat.
A cinizmus tézis ezzel szemben azt feltételezi, hogy Orbán Viktor már felmérte, hogy a moszkvai vonal nem segíthet az országon, de mégsem vált irányt. Nem teszi, mert a hatalma, esetleg a vagyona, fenntartásához viszont éppen elég ez is. Ezek szerint a kormányfő akár az ország jövőjét is hajlandó feláldozni, ha ezzel biztosíthatja a saját magáét. Mindez persze nem lenne példa nélküli a világban, és minden bizonnyal sokan vannak Magyarországon, akik nagyon régóta ezzel a feltevéssel élnek vele kapcsolatban. Ez a gondolatmenet azonban csak akkor kerek, ha azt is feltételezi, hogy a kormányfő annyira elvtelen és cinikus, hogy adott esetben a NATO-ból való kilépést vagy az EU-n belüli felfüggesztést is megkockáztatná, ha orosz finanszírozói ezt szabják feltételül. Ellenkező esetben ugyanis nem érheti meg neki a Nyugat ellenében is Moszkvára tenni.”