A hamis bor felismeréséhez fel sem kell bontani a palackot

„– Mit jelent a borhamisítás? Az emberek fejében ez általában megegyezik a tablettás vagy pancsolt borral.

– A borhamisítás a mi felfogásunk szerint minden olyan eljárás vagy segédanyag használata, melyet a jogszabályok nem engednek meg a borkészítés során. Ha a hamisítás témaköréről beszélünk, első feladat ennek pontos definiálása. A 2004. évi XVIII. törvény (bortörvény) 20. § (2) bekezdése a következőképen definiálja a borhamisítást: »Az a borászati termék, amelyet a jogszabályokban meg nem engedett anyagok felhasználásával vagy a jogszabályokban meg nem engedett módszerrel állítottak elő vagy kezeltek, nem minősül szőlőbornak.«

Hamisított borászati terméknek az e jogszabály megfogalmazása szerint készített termékeket nevezzük. Egyrészről tehát hamisított terméknek minősül, ha a borkészítéshez engedélyezett anyagot használnak nem megengedett mennyiségben, például a megengedettnél több répacukrot adnak a musthoz. Másrészről hamisítás, ha olyan anyagot használnak, amely nem engedélyezett, például mesterséges színezéket, édesítőszert, glicerint, glikolt, vizet.

– Mik a leggyakoribb trükkök, amelyeket a borászatok használnak?

– Alapvetően elmondható, hogy a borhamisítások egyre ritkábban fordulnak elő. Ez köszönhető természetesen a szigorú jogszabályoknak, melyek a borágazat szereplői számára kötelezőek. Munkánk során a következőkkel találkozunk: nem szőlőeredetű cukorral végzett túlzott javítás, víz hozzáadása, mesterséges édesítőszerek használata.

– Évente hány esetben buknak le a magyar borászok borhamisítás miatt?

– Változó a számuk, van, hogy 40-50, s van, hogy mindössze 8-10 esetben indítunk eljárást. Úgy gondolom, hogy az évenként megvizsgált 15 ezer mintához képest ez nem magas érték.”