Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Miközben a csapból is a devizahiteles probléma folyik, alig esik szó a forinthitelesekről.
„A mostani áldott állapot hosszú távon aligha tart ki, és a nagy optimizmus inkább vihar előtti csöndnek látszik. Ha pedig kitör a vihar, ha a befektetők jó hangulata elpárolog, akkor Magyarország az elsők között lesz, ahonnan eltűnik a pénz, a likviditás. A jegybank ilyen helyzetben nem egyszerűen leáll az alapkamat csökkentésével – amire túl nagy tér már egyébként sincs – hanem ha kell, akár radikális emelésről is dönthet. Volt ilyenre már példa, hiszen a 2003. január végi 6,5 százalékról kicsit több mint egy év alatt 12,5 százalékra nőtt az alapkamat, de 2006. június és 2008. október vége között is csaknem megduplázódott, pontosabban 6,25 százalékról 11,5 százalékra nőtt. (...)
Ha valaki most vesz fel forinthitelt, akkor egy radikális kamatnövelés bizony egekbe repítheti a havi törlesztőket is. Jelenleg például az államilag támogatott lakáscélú forinthitelek drágábbak a piaci kamatozású hiteleknél, ezek THM-je (az összes költséget tartalmazó Teljes Hiteldíj Mutató) az előbbieknél akár 2 százalékkal is magasabb lehet az utóbbiaknál, de az olcsóság egyben nagyobb kockázatot is jelent. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy havi 100 ezer, vagy havi 140 ezer forintot kell kigazdálkodni a családi büdzséből, ráadásul mindezt akár évekig, rossz esetben évtizedekig.
És akkor megint ott vagyunk, mint most a devizahitelek esetében: vajon az emberek tisztában vannak ezekkel a kockázatokkal, amikor kölcsönt vesznek fel. Tudják vajon, hogy az alapkamat és a hitelük kamatai meddig emelkedhetnek extrém esetben? Felkészültek vajon arra, hogy ilyen kiélezett helyzetben mit is fognak csinálni, van netán vészforgatókönyvük?”