„Lehülyézte” Le Pen az EU csúcspolitikusait, csak Orbánt nem
A francia politikus őrületnek nevezte azt, ami Európában folyik.
Orbán Viktor nincs egyedül azok között, akik szerint az erős és kevéssé korlátozott végrehajtó hatalom a gazdasági siker kulcsa. De vajon igaza van?
„Az erős és kevés korláttal sújtott döntéshozás különösen vonzónak tűnhet, amikor egy országnak sok erőforrást kell egy jól definiálható célra összpontosítania. Ennek a legjobb példája a háború, amikor a demokratikus államok is erősítik a végrehajtó hatalom jogköreit és centralizáltabb hadigazdaságot hoznak létre. De ha a hadigazdaságban a végrehajtó hatalom gyorsabban tud reagálni a kihívásokra, miért nem tartották meg a demokratikus államok ezt a berendezkedést a háborúk végeztével? Miért nem érte végül mégis utol a Szovjetunió az USA-t?
Sok közgazdász szerint a legvalószínűbb magyarázat, hogy békeidőben nem olyan egyszerű és jól definiált célok szerint kell a kormánynak döntenie, mint háborúban. Ilyenkor nem a reagálási sebesség a legfontosabb, hanem az, hogy minél több információ és szempont megjelenjen a döntéshozatalkor.
A modern kapitalizmus bonyolult körülményei között a jó válaszok vitákban születnek meg, amiknek kedvez, ha a végrehajtó hatalom korlátok között működik. Egy ilyen környezetben a vita és az érdekegyeztetés nem egyenlő a viszállyal és a széthúzással. Míg háborúban a gyenge hatalom késlekedése katasztrófához, addig békében kiérlelt és a különböző érdekek közötti összhangot megteremtő döntésekhez vezethet.(...)
Magyarország a rendszerváltást követő évtizedekben feliratkozott a – bár lehet, hogy sok problémával küzdő, de – stabil demokráciák közé, ahol a végrehajtó hatalomnak, ha többsége is van a parlamentben, oda kell figyelnie a kisebbségi véleményekre, amik sokszor javítják a döntések minőségét. Magyarország versenyelőnye sokkal inkább ennek a rövid, de létező demokratikus tapasztalatnak a megóvásából és fejlesztéséből, mintsem a minél erősebb kormányzati felhatalmazásból ered.”