Top 5 Gyurcsány vagyonsztori

A lényeg kimaradt a mandin a cikkből: KISZ KB-s budai tanácsi lakásból öröklakás “A Gyurcsány birodalom születése egy 11 millió forintos mecseki ház eladásához köthető. (A történethez tartozik, hogy ezzel a tranzakcióval a Gyurcsány-család nem maradt „fedél” nélkül, ugyanis Gyurcsány Ferenc még a KISZ KB titkáraként hozzájutott egy értékes budai tanácsi lakáshoz, melyet természetesen nem adott le, hanem öröklakásra cserélt, miután a politikai pályát időlegesen odahagyta.) Az ebből származó bevétel képezte a 10 millió forintos jegyzett tőkével indult, 1992. novemberében megalakult Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. alapját.” (A Figyelő cikke: Kamatozó kapcsolatok 2006.02.07. ) Apró-villa: áron aluli tulajdonszerzés “Az épület 1992-ben a II. kerületi Önkormányzat tulajdonába ment át, 1995 februárjában viszont (leszámítva két garázst ami továbbra is önkormányzati tulajdonban maradt) eladták korábbi bérlőiknek, az Apró-család tagjainak illetve Jahner-Bakos Mihálynénak – a kor gyakorlatának megfelelően áron alul: a kevesebb mint 9 millió forintért vett 159 négyzetméteres lakás tulajdonjogát nem sokkal később a Fittelina Kft. szerezte meg kétszer annyiért. Nem elhanyagolható különbség továbbá, hogy az első vételár esetében csupán 10%-ot kellett készpénzben fizetni, a maradék összeget pedig 25 év alatt törleszthette a vevő. Hozzá kell tenni azonban hogy ezek a feltételek nem ennek a villának tulajdonosaira voltak szabva: a rendszerváltás után azok, akik korábban jobb állami ingatlanok bérlői voltak, minden esetben ilyen kedvező feltételeket kaptak.” (Ungváry Krisztián Budapest a diktatúrák árnyékéban, a Szemlőhegy utca 42. története) Uszodaépítés céges elszámolással: “(…) az államnak meg rosszabb” “Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc létrehoztak egy Fittelina nevű ingatlanbefektetési céget, ennek átadták a saját maguk által használt lakás bérbeadásának és hasznosításának jogát. 1995 és 1997 között a villába közel 60 millió forintot ruháztak be, uszodát, szaunát, szoláriumot, liftet és öntözőrendszert építettek, s a beruházás megjelent a Fittelina könyvelésében.A Fittelinában tulajdonosként föltűnt Gyurcsány Ferenc fővállalkozása, az Altus, mely nagy összegű tagi kölcsönt is nyújtott a Fittelinának. A Fittelina jelentős adósságot halmozott fel, s az adóssággal együtt beolvadt az Altusba, melynek adóköteles nyereségét ez az adósság csökkentette. Igazából nincs válasz rá, hogy ez az egész mire volt jó, ha nem arra, hogy a családnak kevesebbet kelljen adóznia magánfogyasztása és magáncélú beruházásai után, mint amennyit egyébként kellene. Lehet, hogy a lakás egy része, mondjuk, Gyurcsány dolgozószobája valóban irodaként, munkahelyként is szolgált. Az is lehet, hogy a Fittelina Kft. valóban foglalkozott volna vállalkozói célú ingatlanhasznosítással is, ha sikerült volna a szomszédos telkeket megvenni, de ez még nem magyarázat arra, hogy minek adja át valaki a saját maga által lakott, bérlőkkel megosztani nem kívánt lakásának bérleti és hasznosítási jogát a saját vállalkozásának. S arra sem, hogy miért a vállalkozásán keresztül intézi magáncélú beruházásait, hogy aztán önmagától visszabérelhesse őket – ha nem reméli, hogy ez a megoldás neki adózási szempontból jobb lesz (az államnak meg rosszabb).” (Révész Sándor, a Népszabadság publicistája a liberális Beszélőben, 2005 novembere) Paksi tanácsadás és közvélemény-formálás: havi 8 milla Gyurcsány annak kapcsán, hogy 1997-98-ban az Altus nevű cégének egyik cége havi 8 millát kapott az atomerőmű kapcsán tanácsadásért, a következő “átlátható” választ adta: “Forduljon az Altus vezérigazgatójához, nyilván ő nyilatkozik az ügyben, én politikus vagyok, én politikáról tudok beszélni. Nem kell messzire menni, ő a feleségem, nyilván tájékoztatni fogja önöket erről.” Eközben Debreczeni József DK-alelnök Gyurcsányról szóló Az új Miniszterelnök c. könyvének 186. oldalán azt írta a paksi atomerőművel kötött szerződésről (és egy másik, a pécsi önkormányzattal kötött szerződésről): “Az Altus mindkét helyen tanácsadóként szerepel és jelentős pénzeket kap. Mindkét esetben olyan megbízó ügyfeleként, aki egyértelműen a szocialistákhoz köthető (…) A két eset felveti annak gyanúját is, hogy Gyurcsány valójában nem a saját hasznára, hanem az MSZP pénzbegyűjtőjeként működött közre. (…) A miniszterelnök persze cáfolja ezeket a kombinációkat.” Szalay utca: volt-e összejátszás az államot képviselő eladóval? A paksi tanácsadásban érdekelt Agóra Marketing Tanácsadó Kft. székhelye a megbízás idején a Szalay utca 4. számú épület volt, az értékes ingatlan Gyurcsányék általi megszerzésének a DK alelnöke által írt, rosszindulattól biztosan mentes könyv is több oldalt szán. Gyurcsány cége előbb bérlő, majd értékbecslő, végül vevő az ingatlanban, e sajátos konstrukció egyik momentumáról Debreczeni műve 123. oldalán így ír: “Deutsch ezután azt firtatta, hogyan ruházhatta be a cég egy olyan ingatlanba az értékének majdnem kétszeresét, amelyet ő maga csupán bérelt, s amelyet eladni készült a tulajdonosa. Csakis úgy, ha biztos lehetett benne, hogy az ő cége nyeri meg a pályázatot: tehát mégiscsak összejátszás történt! A miniszterelnök válaszában elsiklott e fölött az állítás fölött…”

gyf beteg, egy nagyon beteg ember! egy pszichiáter semmi perc alatt diagnosztizálná a kórt!

Hát ez az összeállítás is meglehetősen hiányos, hol van a az Apró Piroska bankvezérigazgatói 600 millás kölcsöne a vejének. Ez volt a legnagyobb szakítás, a Magyar Hitelbank RT állami bank volt, magyarán közpénzt csapoltak le a kilencvenes évek közepén, amikor emberfia nem kapott hitelt nemhogy 600 millát, de egyet sem. És Gyurcsány az egyetlen miniszterelnök, akinek papírja van arról, hogy csak azért nem került sittre adócsalásért, mert elévült.

A Katus mama,most is szegény,mert a fletó,igazi demokrata:aki nem tud lopni,az ne is egyen!