Kiborult a Politico, mert Orbán szerint Magyarország jobb, mint Románia
A brüsszeli lap szerint Orbánt szembesítették az ország nehézségekkel küzdő gazdaságával, ezért elterelésképpen a szomszédos Románia ellen indított „támadást”.
Még mindig ijesztő méreteket ölt az intézményesült diszkrimináció. A rasszizmus egyre inkább átszövi a magyar társadalmat. Interjú.
„Söprögessünk kicsit a saját portánk előtt. Amikor megkérdezem, van-e felelősségük az emberi jogi szervezeteknek abban, hogy Magyarországon előretört a szélsőjobboldal, az érintettek általában azt válaszolják: nincs.
Az emberi jogi szervezetek munkatársai is Magyarországon élnek, nyilvánvalóan nekünk is van valamennyi felelősségünk. A Jobbik megerősödése miatt azonban mindenekelőtt a pártoknak kell viselniük a felelősséget. Egész pontosan a Fidesznek.
Esküdni mertem volna rá, hogy most kiadós »gyurcsányozás« jön. Gyakran hallom, hogy a szélsőjobboldalt Gyurcsány Ferenc hozta a nyakunkra.
Pedig nem. A szélsőjobboldalt szerintem elsősorban Orbán Viktor – és a Fidesz – hozta a nyakunkra. Tény, hogy a szocialisták kormányzása idején volt olyan időszak, amikor Gyurcsány és az MSZP a politikai haszon reményében kijátszotta a »rasszista kártyát«. Ne mentsük fel tehát Gyurcsány Ferencet, de az ő felelőssége ebben összehasonlíthatatlanul kisebb, mint Orbán Viktoré. Emlékezzünk vissza, hogy Stumpf István, az első Fidesz-kormány kancelláriaminisztere milyen koncepcióval állt elő 2003 nyarán. Stumpf úgy gondolta, hogy a következő választáson a jobboldal számára azzal lehet megteremteni a biztos kormányalakítás lehetőségét, ha egy átfogó és egyeztetett stratégia részeként a Fidesztől balra álló MDF, valamint a tőle jobbra lévő, a MIÉP helyébe lépő Jobbik önállóan bejut a parlamentbe. Megjegyzem: a Jobbik akkor még mozgalomként működött, hónapok múlva, 2003 őszén alakult párttá. De a közös kormányzás reményében a Fidesz már akkor szövetkezni akart vele.
A Jobbik kezdetben »nemzeti radikális« irányt vitt, a cigányellenesség, az antiszemitizmus később lett a védjegye.
Valóban, de a Fidesz éveken át szótlanul tűrte, hogy ez a védjegyévé váljon, és csak akkor próbált elhatárolódni – nem túl meggyőzően –, amikor úgy ítélte meg, a Jobbik a saját politikai érdekeit veszélyezteti. A Jobbik szellemét a Fidesz engedte ki a palackból, de azt oda visszazárni már nem tudta. A szélsőjobboldal megerősödése szerintem a társadalom kettészakítása nélkül is nehezen valósulhatott volna meg, ami szintén a Fidesz politikájának a következménye. Feltétlenül egyetértek azzal a gondolattal, hogy Orbán Viktor és a Fidesz történelmi bűnt követett el, amikor 2002-ben a kokárdát választotta kampányjelvényként: magyar zászlóval különböztették meg a magyart a magyartól. Másfelől nem szabad úgy tennünk, mintha a szélsőséges gondolkodásmód a Jobbik megjelenésével terjedt volna el a társadalomban. A rasszizmust a rendszerváltás óta nem sikerült érdemben visszaszorítani, és ez már nemcsak egyik vagy másik politikai oldal, hanem a mindenkori kormány felelőssége. Az emberi jogi szervezetek – néhány kivételtől eltekintve – alapításuktól kezdve tűzoltást végeznek. A jogvédők felelősségét nem is lehet egy lapon említeni az államéval.”