Urbán legenda

„Azért toporgok itt egy helyben, mert a napokban Szepsy mester Bor urai díja kapcsán több blogger, engem is kitüntetett egy címmel, »a mester legnagyobb rajongója«. Büszkén vállalom, de csak osztva, mert hárman biztos vagyunk, így két férfival osztozom ezen a Szepsyista b-középen. Tehát azért toporgok, hogy ezek után írhatok-e elfogulatlanság nélkül Szepsy borról. Úgy döntöttem, vállalom és írhatok. (...)

Tehát, beszélgettünk és persze kóstoltunk lenn a Szepsy pince lépcsősorának tövében állva. Hatan. Kóstoltunk hordóból 2013-asakat, és nyílt néhány abszolútum, például az út mentén reflektorként világító 2000-es Úrágya, a túléredett alapanyagból készült örök emlékezetű mérföldkővé átlényegült első száraz. Nyílt a burgundi verő 2008-as Szent Tamás. Itt nincsenek szavak csak áhítat és csend. Csak szólok, hogy kóstolásunk sorrendjét írás közben felcseréltem. Miközben írom e sorokat, fogom föl, hogy miket ittunk...

Atyaég! Majd különös vízióm támadt, a következő bor ízének hatására. Ittam és abban a pillanatban láttam is, ahogy kilépett a márványtömbből irdatlan erővel leroppantva magáról minden fölösleget, Michelangelo sem faraghatta volna tökéletesebbre ezt a férfiistent formázó hatalmas gránitszobrot, és a bor, amelyik a furmint nagyságának évtizedekre emléket állít ebben e formában agyamban nem más, mint a Szepsy Urbán 2011.”