Kinek szabadban van a műhelye, az olykor megázik. Úgy gondolom, találó ez a megállapítás a 2013-as évre. Az idei év nagyon érdekes, illetve kihívásokkal teli volt, mind az ültetvények, mind a borászok számára. A soproni borvidéken a téli és tavaszi nagy mennyiségű csapadékot a száraz nyár követte, amit igazán a fiatalabb ültetvények éreztek meg. Az időjárás a virágzáskor sem volt a legoptimálisabb, ami kötődési hiányosságokat és lazább fürtű kékfrankost eredményezett. Problémát jelentett az augusztusban lezúdult jégeső, amely inkább a cabernet sauvignon táblákat tizedelte meg. Általánosságban elmondható, hogy 15-20%-os terméskiesés reális becslés a 2013-as évre.
Az évjáratról önmagában elmondható, hogy magas savak és átlagos cukorfokok jellemzik, ami nagy odafigyelést igényel a borásztól az oly kényes harmonikus ízvilág kialakítása terén. A fehérboroknál szép gyümölcsös, virágos illat dominál, magasabb savtartalommal párosulva. A vörös fajtákról ebben az időszakban nehéz ítéletet mondani, mivel problémát jelent az idei évben a biológiai almasavlebomlás megindulása és elhúzódó lefolyása. Az előjelek viszont biztatóak, szépnek ígérkezik mind a kékfrankos, mind a zweigelt.
Tehát összességében elmondható: dolgozunk, dolgozunk és dolgozunk és reméljük mindenkinek tetszeni fognak az újborok.