Nuna, fütyi, kaki, Kasza

„Az angolban van egy nagyszerű kifejezés, a trainwreck. Ezt akkor szokták használni, amikor az ember látja, hogy ami az orra előtt történik, az nagyon csúnya véget fog érni (szó szerint vonatszerencsétlenséget jelent), de egyszerűen képtelen levenni a szemét a látványról, földbe gyökerezett lábbal, tátott szájjal, kissé üveges szemekkel áll (vagy ül), és maximum annyit tud kinyögni, hogy, baszki, ezt nem gondolhatták komolyan. Na, a Super Tv2 Kasza! című új talkshow-jának premierje alatt pont így éreztem magam.

Az, hogy a tévé arra épít fel egy műsort, hogy annak házigazdája olyan beszédhibás, hogy képernyőre egyébként tökéletesen alkalmatlan, jelzi, mekkora szarban van a nézettségi versenyben az RTL Klub hátát néző Tv2. Kasza Tiborról mellesleg továbbra is az a véleményem, hogy kis adagban nemcsak elviselhető, de kifejezetten szórakoztató. Például a Nagy Duett zsűrijében, ahol a celebénekesek produkciója után volt 46 másodperce, hogy spontán(?) vicces legyen. Öniróniát sem nélkülöző beszólásokkal piszkálta a szereplőket, akik visszaszóltak, ő meg riposztolt, és jöhetett a következő zsűritag. (…)

Ez a műsor így életképtelen, nem csoda, hogy a saját gyártást (joggal) erőltető kertévés piacon nem az anyacsatornán került adásba, hanem a kistestvéren. Azt viszont ép ésszel felfogni sem tudom, hogy lehetett rábólintani a pilotra, miért nem volt valaki a Tv2-nél, aki odaállt volna a producerek elé, és azt mondta volna nekik, hogy ez egy kalap fos, és nincs az az isten, hogy adásba eresszem. Mindenki jobban járt volna.”