„Előttünk van tehát egy ember, akinek a gondolkodásmódját, az értékrendjét és egyébként tárgyi ismereteit is súlyos torzulások és tévedések jellemzik (az egyes szám első személy használatát – »ők az én katonáim«, »nekem kell munkát adnom nekik« – még nem is említettem).
Elég érzéke van a realitásokhoz, hogy észrevegye, valami nem stimmel, de nem tud, vagy nem képes korrigálni. Tanácstalan és gazdaságpolitikai értelemben iskolázatlan, ezért vevő bármilyen közgazdasági kuruzslásra, feltéve, hogy az gyors sikert és kevés fájdalmat ígér. Makacsul, senkire sem hallgatva, misszionáriusi hévvel ragaszkodik vélt igazához, amelyet prófétainak gondolt, lapos közhelyekkel támaszt alá.