„A filozófus-perek kirobban(t)ásának egyik markáns tétele az volt, hogy ezek a tudósok semmi használhatót nem csinálnak, ókori szerzőket – Platónt – fordítanak magyarról magyarra, teljesen fölöslegesen.
A két egymást követő filozófus-botránynak, amely tavaly ősszel, illetve idén januárban kezdődött, az a járulékos, és nagyon negatív hatása, hogy fölkelti a közvélemény rossz ösztöneit. A filozófia a tudni nem érdemes dolgok tudománya. Ez egyébként a mindig is meglévő rosszindulatot eleveníti fel a filozófiával szemben – a filozófia első anekdotái közé tartozik, hogy Milétoszi Thalész fölfelé nézve az égre elbotlott egy kőben, és az eset tanúja, egy thrák cselédlány harsány nevetésre fakadt. Vagyis ez nagyon ősi sommázás: nem itt élünk, elszálltunk, fellegekben járunk, nem vagyunk életrevalók. Az ilyesmit valóban felerősítette a botrány; az emberek elkezdtek gondolkodni, mit is csinálnak ezek a filozófusok, és még jeles tudósok is fölvethették azt a kérdést: ha a filozófusok nem járnak be a munkahelyükre, akkor ott valami nagy baj van az értékrenddel.
De a szereplők ismeretében felmerülhet, hogy ez nem más, mint hatalmi, politikai harc.