„Idegeneket hív…”

Gyerekkoromban volt egy mese arról, ki lopta el a süni almáját. Minden állat letagadta, a medve is azt mondta: „Én nem!”, de az egyik pofája feldagadt, pont egy almányi dudor látszódott.

Már nem is vicces, amit a Gyurcsány által gründolt Magyar Demokratikus Charta nevében írni szíveskedtek tegnapra. Nem vicces, csak komolytalan.
Lehet, hogy elhagyott a múzsa és más érti a költői utalásokat, én nem. Új művészeti irányzat rügyezését látom, esetleg. A patetikus dadaizmusét. A művészetben ugyanis bármit lehet. A valóságban nem. Forradalmat például nem lehet szavazófülkében »véghez vinni«. Ott szavazni lehet. A túlzás ráadásul a humor alapkellékei között is az egyik legfontosabb. Így aztán, ha forradalomnak nevezünk egy szavazást, könnyen nevetségessé válunk.”