Kettős állampolgárság: egy lehet, ami szétszakadt

Nagyon tetszik ez az írás, igen jól megfogalmazza a határon túli magyarok létérzését (bár egyelőre nem olvastam el az egész cikket). Tudom milyen "egyedül lenni" a világban. Tudni azt, senki (értsd egy állam) sem törődik veled, másod állampolgárként élni, sehova sem tartozni. Ha netalán valaki agyonüt, a Román állam nem töri majd magát, hogy kiderítse, mi történt vele. A határon túliaknak nem pénz kell, nem támogatás, hanem hogy tartozzanak valahová.

Kezdik kapisgálni az elvtársak, hogy egy országgal, egy néppel szemben nem lehet kormányozni, vagy csak simán szembe menni. Az egyik idézetkönyvben olvastam valami hasonlót: "A vezetőjük vagyok, úgyhogy követem őket mindenhova." Pattoghat Fecó, Feca, vagy bárki más, úgyis előbb-utóbb az lesz, amit a nép akar. Kiadják az útjukat, aztán feldughatják maguknak a nagy reformterveiket. Meg kell nézni az egykori és a mai Gyurcsányt. Régen élt, virult, szárnyalt. Ma csak vegetál a fene nagy világmegváltó terveivel, amik a kutyának sem kellenek. Vezetőként jobb idomulni, nem pedig magára haragítani a népet. Amit tett az ország ellen, azért élete végéig járhatna az állami védelem, vagy egy mobil kordon védhetné. Aki nem látja ezeket a dolgokat, vagy nem akar róluk tudomást venni, az nem való annak, amivé válni törekszik.

Hogy mik vannak!!! A nol-on ilyen írás?? Mennyit változott a világ szombat óta! :))) Azért van egy kis fogalmazási bibi: "ha az idegen hazában" Úgy kellett volna ezt írni: ha az idegenek által megszállt hazájában ....

MINDEN önhibáján kívül külföldre szakadt hazánkfiának nagyon fontos ez a lehetőség! Ama december 5.-i népszavazás olyan goromba sebeket ütött a lelkekben, hogy csak ezzel lehet jóvátenni. Igen kinyújtottuk a kezünket ezúttal parolára, ölelésre!