Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, közösségi oldalán jelentette be visszavonulását Hosszú Katinka. A háromszoros olimpiai bajnok úszó 35 éves korában, szerdán intett búcsút hivatalosan szeretett sportágának. Karrierje csúcspontjaként 2016-ban a riói nyári játékokon három arany- és egy ezüstérmet nyert, de pályafutása alatt összesen 26 világbajnoki, illetve 35 Európa-bajnoki címet szerzett 25, valamint 50 méteres medencékben, ráadásul ő volt az a sportoló, aki az évszázadban a legtöbb világcsúcsot úszta – szám szerint 20-at.
Az Iron Lady becenévre hallgató világklasszis a bejelentése óta először szólalt meg. A Nemzeti Sportnak adott interjúban többek között arról beszélt, hogy bár sokan tekintik mérföldkőnek a visszavonulását, de ő nem ezt érzi, mert van egy folyamat az életében, szépen követi egymást minden, emellett pedig hihetetlenül hosszú pályafutás van mögötte. „És ebben volt minden, mert a sikerek mellett azért hullámvölgyek is akadtak, de ez a három évtized igazi ajándék volt, nincs bennem semmiféle hiányérzet. Az érmek, a világcsúcsok is sokat adtak, ám elmondhatom azt is, hogy sokféle felkészülésem volt: úsztam vidéken, Los Angelesben, Budapesten – jártam a világot” – mondta. Azt ugyanakkor nem tudta, hogy másokra milyen nagy hatással van.
Nagy úszók és nagy bajnokok írták, hogy én inspiráltam őket, én hoztam reflektorfénybe a női sportot, és mivel ezt láthatták, őket is a bajnoki címig vezette. Azért az ilyenekbe még bele kell szoknom… Azt még nem vagyok képes felfogni, hogy a sporttörténelemnek is meghatározó alakjává váltam az évek során
– fogalmazott Hosszú.
Az egyik kérdésre úgy felelt, hogy ha tehetné, visszamenne az időben, és másképpen csinálna bizonyos dolgokat:
„Ha pedig a meglévő tudásommal mehetnék vissza tizenöt éves koromba, mindent teljesen másként csinálnék – akkor ugyanis a meglévő lehetőségeim és tudásom alapján döntöttem, de ha a mostani fejemmel kezdhetném a pályafutásomat, sokkal sikeresebbet tudhatnék magaménak a meglévőnél.”
Az interjúból az is kiderül, hogy nem sok kellett volna, hogy kosárlabdázó legyen, mert bár az édesapja szerette volna a pályán látni, ő nem talált benne annyi szépséget, mint az úszásban.