Bemutatjuk Golovin Vlagyimir útját Odesszától Szolnokon és Bugyin át a magyar válogatottakig. A női kézilabda-válogatottunk kapitánya nem csupán a magyar nyelvet, a fűszeres, paprikás ételeinket is nehezen szokta meg, de ma már a halászlevet a csúcsok csúcsának tartja!
Mint arról a Mandiner is beszámolt, a magyar női kézilabda-válogatott vasárnap hatalmas bravúrral legyőzte az aktuális világbajnoki- és olimpiai ezüstérmes Franciaországot, ezzel 12 év után újra érmet szerzett egy világversenyen.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar női kézilabda-válogatott visszavágott a debreceni vereségért, a 3. helyért egy góllal felülmúlta Franciaországot. Görbicz Anitáék sikere után 12 évvel van mit ünnepelni...
Nem biztos, hogy sokan emlékeznek rá, de a sikerkovács szövetségi kapitány, Golovin Vlagyimir 1992-ben érkezett hazánkba az ukrajnai Odessza városából, nem sokkal azután, hogy 1991. december 31-én hivatalosan is bejelentették a Szovjetunió felbomlását.
Ekkor még ő sem gondolta, hogy a pár hónaposra tervezett kiruccanás az egész életét megváltoztatja: a szakember ma már magyar állampolgár,
és egy sikeres játékos-pályafutást követően (a Szolnoki KC csapatában játszott négy idényen keresztül – 1992-1996 –, majd a Kiskőrös, a Százhalombatta és a Hargita KC következett, pályafutását 40 évesen Dabason fejezte be, miután egy bajnokin súlyos térdsérülést szenvedett) edzőként is letett a névjegyét: az élvonalban korábban Kiskunhalason, Siófokon, és az MTK-nál dolgozott, miközben (2018 márciusában) Hajdu Jánostól átvette a női junior kézilabda-válogatott irányítását, amellyel nem sokkal később hatalmas bravúrt ért el: a hazai rendezésű junior világbajnokságot 100 százalékos teljesítménnyel nyertük meg, ráadásul egy évvel később ugyanezzel a korosztállyal Eb-aranyérmet is ünnepelhetett!
Ezek a sikerek szinte predesztinálták arra, hogy egyszer csak a felnőtt válogatott szakmai irányítása is a kezébe kerüljön: kinevezésére 2021 augusztusában került sor. Az eddigi legnagyobb siker a párizsi kvalifikáció, majd a 2024-es olimpián elért 6. hely volt, ezt múlta felül most azzal, hogy a 2024-es Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett a magyar válogatottal – erre utoljára még a Görbicz Anita nevével fémjelzett csapat volt képes 2012-ben.
A magyarországi kezdetekről egy korábbi interjúban így mesélt: „A magyar nyelvet nem volt könnyű megtanulnom, sőt: az összes helyi specialitást könnyebb volt megszoknom, mint a nyelvet tökéletesen elsajátítanom. Szerencsére a magyar nép (akárcsak az orosz), rendkívül vendégszerető és családcentrikus is egyben. Ez utóbbi talán a történelmi elnyomásnak is köszönhető, hiszen az emberek kicsit befelé fordulóbbak, mint az európai átlag, és a család lett számukra a legfontosabb.
A beilleszkedéssel tehát nem volt gondom, a konyhát is hamar megkedveltem; egyértelműen a halászlé a csúcsok csúcsa – bár azt a gyomrom elég nehezen szokta meg, hogy a magyarok mindenhez paprikát használnak, legyen az csemege vagy akár csípős…
A futball és a jégkorong mellett a kézilabda is rendkívül népszerű szülőhazámban, ráadásul egy olyan együttestől érkeztem Magyarországra, amelynek már 22 évesen a csapatkapitánya voltam. De új kihívásokra vágytam, ezért is fogadtam el egy magyarországi felmérés lehetőségét, amelyhez a Veszprém akkori vezetőedzője, Valerij Melnyik segített hozzá. Fogalmam sem volt, merre vezet az utam: pár hét múlva visszatérek-e Moszkvába, vagy továbbállok, hiszen azzal is kacérkodtam, hogy a Bundesligában is kipróbálom magam. Végül maradtam...”
Edzői hitvallásáról így mesélt:
„Egyetlen szakember sem születik vezetőedzőnek, a tréneri pályát ugyanúgy a nulláról kell elkezdeni, mint egy játékos-pályafutást.
Sokan ott hibázzák el, hogy edzőként rögtön egy felnőtt csapatnál akarnak dolgozni, rögtön a csúcson akarják megváltani a világot, és így érthetően nem alakul ki a személyiségük, a tapasztalatuk. A felnőtt lányok előtt én is sokáig serdülő fiúkat edzettem, minden értelemben felépítettem magam, mielőtt elfogadtam volna a Kiskunhalas, a Siófok, az MTK ajánlatát, majd ezután lettem először a junior női válogatott, majd a felnőttek szövetségi kapitánya. Az Európa-bajnoki bronzérem eddigi pályafutásom csúcsa, de még közel sem a végállomás!”
Nyitókép forrása: MTI/Czeglédi Zsolt
A magyar válogatott a nagyváradi csoportban szerepel majd a decemberi Eb-n.
Mi jót nevettünk rajta, a játékvezetők kevésbé.
Golovin Vlagyimirrel nem látja értelmét a továbbiakban a közös munkának.
„Egy ilyen ember még az egy százalékát sem érdemli annak, aki te vagy.”
A célunk világos: erősebb gazdasági együttműködés.
A civil szervezetek szerint biztosítani kell az összehangolt működést az Aktív Magyarország eredményei kapcsán.
