Magyaros virtus: újabb nyolcezres Himalája-csúcsnak vág neki Varga Csaba

Nyitókép: Hazajáró exkluzív fotó

Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét útra kelt, hogy megmásszon egy újabb nyolcezres csúcsot – ezúttal a Tibetben található 8027 méter magas Sisapangma a célja. Ahogy minden mászás alkalmával, úgy most is pótlólagos oxigén használata és teherhordó asszisztencia nélkül készül teljesíteni az embert próbáló kihívást. 

Varga Csaba 2023-ig összesen hat, nyolcezer méternél magasabb hegycsúcs tetején állt, ezzel jelenleg ő a legtöbb nyolcezres csúccsal rendelkező, élő magyar hegymászó.

A legfrissebb hírek szerint Csaba már megérkezett a nepáli Katmanduba, azonban a kínai hatóságok még nem adták ki senkinek sem a mászóengedélyt és a tibeti vízumot,

Ám, ahogy a hegymászó kommunikációjáért felelős Hazajáró híreiből kiderült, Csaba addig sem tétlenkedik, az engedélyre várva először felfedezte Nepál fővárosa, Katmandu hindu emlékeit, a napokban pedig megmászta a város fölött emelkedő himalájai Langtang Nemzeti Park két 5000 méter fölé magasodó csúcsát. 

Az 5033 méter magas Tsergo Ri tetejéről egy videóüzenetben is bejelentkezett. Információk szerint Csaba jelenleg a Langtang-völgyében van, hamarosan visszatér a nepáli fővárosba, megvárja a mászóengedélyt és a vízumot, hogy aztán végre – várhatóan a jövő hét közepén – elindulhasson a Kína (azon belül is Tibet) területéhez tartozó Shishapangma alaptáborába.

Varga Csaba a nagyváradi magyar kisebbség képviselőjeként kezdett el hegyeket mászni. Az első expedíciókba egyedül vágott bele, a mászásokat szinte kizárólag az építész szakmájából félretett pénzéből finanszírozta.

2009-ben mászta meg az első komolyabb hegyet, a Kirgizisztán, Kazahsztán és Kína határán fekvő Tien-san hegységben található 7010 méter magas Khán Tengrit. 2010-ben egy másik Kirgizisztánban található hegyet célzott meg, a 7439 méter magas Pobeda, vagy más néven Győzelem-csúcsra azonban nem sikerült feljutnia. 2012-ben újra a Pobeda meghódításával próbálkozott, de akkor sem járt sikerrel.

2014-ben pedig Suhajda Szilárddal nekivágtak a 8051 méter magas Broad Peak meghódításának. 

A sikeres csúcsmászás után a következő évben a K2 tetejére szerettek volna mind a ketten feljutni, azonban az időjárás megakadályozta őket ebben a tervükben. Ezután Csaba kétévente megmászott egy-egy nyolcezrest: 2017-ben a Manaszlut, 2019-ben a Gasherbrum I-t, 2021-ben pedig a Dhaulagirit.

Legutóbbi nyolcezer méter feletti mászására tavaly került sor, akkor a Nanga Parbat csúcsára jutott fel, ahol szokásához híven meglobogtatta a Nagyvárad felirattal ellátott magyar nemzeti zászlót, ezzel kifejezve a a partiumi magyarok élni akarását. Emellett megemlékezett a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) 150 éves jubileumáról is. 

A sikeres expedíció után vele készült interjúnkban Csaba úgy fogalmazott: „Szeretném motiválni a Kárpát-medencei magyarságot, hogy maradjon meg magyarnak a szülőföldjén. 

A Sisapangma a Himalája hegységben található, a Föld 14. olyan hegycsúcsa, amely 8000 méter fölé magasodik. Tibeti nevének jelentése: „tető a füves síkságok fölött”. A Sisapangma a nepáli országhatártól néhány kilométerre található, Tibet déli, középső részén. A terület hovatartozása ma is vitatott. Első meghódítása 1964. május 2-án történt, és egy Xu Jing nevű kínai hegymászóhoz köthető.

A Hóhatár információiból kiderül, hogy bár eddig több honfitársunk is állt már a hegy mellékcsúcsának számító Central Peaken (8008 méter), 

2018-ban Klein Dávid megkísérelte ugyan elérni a főcsúcsot, azonban a csúcstámadás során a fenyegető időjárási viszonyok miatt Klein és akkori mászótársai inkább visszafordultak. Abban az évben sem a főcsúcsot, sem a Központi-csúcsot nem sikerült elérnie senkinek a tavaszi szezonban.

Annak ellenére, hogy a Sisapangma a „legkisebb nyolcezres”, koránt sem jelenti azt, hogy a legkönnyebb is. A főcsúcs elérése – a veszedelmes és nehéz gerincátmenet miatt – nagyon nehéz, így a technikásabb hegyek közé tartozik. A főcsúcsot a 8013 méter magas Central Peak felől egy hosszú, hópárkányokkal tűzdelt, kitett és veszélyes gerincen lehet elérni, ám ezt a kimerültség és a veszélyek miatt sokan már nem vállalják be.

Akkor két különböző csúcsnapon dr. Nagy Sándor és Ozsváth Attila, majd egy héttel később Vörös László, Várkonyi László, Csíkos József és Balaton Zoltán érte el a Central Peaket – pótlólagos oxigén használata nélkül. Ezen kívül az egyetlen magyar, aki még a Central Peaken járt, Lesták Erzsébet volt 2013-ban. Ő egy serpa mászótárssal, de szintén palack nélkül érte el a Központi-csúcsot.