Élő legenda – nincs rá jobb jelző. A világ legidősebb olimpiai bajnoka, Keleti Ágnes kedden, január 9-én ünnepli a 103. születésnapját. Újpesten névtáblát avatnak a róla elnevezett tornacsarnoknál.
Gyermekként megjárta a lelki poklot, édesapja sosem tért vissza Auschwitzből… Édesanyja és a nővére szerencsére túlélte a borzalmakat, őket a svéd diplomata, Raoul Wallenberg menekítette ki a németek elől.
De akaraterejének és tehetségének köszönhetően a mélyből végül ötször is a világ csúcsára jutott, 1952-ben Helsinkiben egyszer, négy évvel később, 1956-ban Melbourne-ben négyszer játszották Keleti Ágnes tiszteletére az olimpián a magyar himnuszt.
A nyári játékokon kétszer nyert aranyérmet talajon, egyszer gerendán, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként.
Pedig a Keleti család nem sportolónak szánta a kis Ágikát. A papa csellistának adta, mivel gyermekként a komolyzene érdekelte, Bartók Béla volt a kedvenc zeneszerzője. De mivel mozgékony gyerek volt, kifejezetten zavarta, hogy csellózás közben állandóan ülni kellett. Amikor tehette, mozgott. Ma már nagyon furcsán hangzik, de csak 18 évesen kezdett el tornászni.
„Más világ volt az akkor! Mivel az alapok megvoltak, s állítólag tehetséges is voltam, gyorsan fejlődtem. S persze, az is sokat számított, hogy a német megszállás alatt, amikor csak tehettem, kimentem az erdőbe, és titokban edzettem, végeztem különböző gyakorlatokat. A háború után, 1946-ban már teljesen a sportágnak éltem, bár a balszerencse még ekkor is üldözött, hiszen az 1948-as londoni játékok versenyei előtt két nappal lesérültem, így nem vehettem részt a viadalon. Jólesett, hogy a lányok azt mondták: ha én is velük vagyok, biztos, hogy összejön az aranyérem” – nyilatkozta két évvel ezelőtt a Mandinernek adott interjújában Keleti Ágnes.
Ezt is ajánljuk a témában
A Mandiner egy korábbi interjúval köszönti a világ legidősebb olimpiai bajnokát, az ötszörös aranyérmes legendát. Részlet e sorok írója „A Nemzet Sportolói” című, 2020-ban megjelent könyvéből.
Mai ésszel felfoghatatlan, hogy 35 éves volt a világ tornasportjának a királynője, amikor négy aranyérmet is nyert Ausztráliában. Tényleg más világ volt.
„Melbourne előtt az is motivált, hogy Vera nővérem ekkor már Sydney-ben élt, így megvolt a lehetőség arra, hogy meglátogassam őt. Egyébként is imádtam utazni, és a kommunista Magyarországról csak a sport révén nyílhatott meg számomra a világ” – emlékezett vissza Budapest díszpolgára.
Ausztráliából már nem jött haza, előbb a távoli kontinensen, majd 1957-ben Izraelben telepedett le, ahol főiskolai tanár és edző volt. Az 1990-es rendszerváltás után egyre több időt tölt szülőhazájában, s 2017 óta már újra Magyarországon él. Azóta természetesen minden évben felköszöntik az év elején a Nemzet Sportolóját.
2021. január 9-én ünnepelte 100. születésnapját, amely alkalomból Orbán Viktor és Benjámín Netanjáhú, Magyarország és Izrael miniszterelnöke is felköszöntötte.
Egykori klubja, az Újpesti TE (Újpesti Dózsa, Bp. Dózsa) budapesti otthonában lepi majd meg a tornalegendát. Juhász Judit, a tornaszakosztály igazgatója elárulta, egy lila-fehér klubmelegítőt és virágot visz neki.
„Ági néni imádja az egyesületünk szerelését, ennek természetesen érzelmi okai vannak, talán a fiatalságát hozza vissza. Az idén is melegítőt kap tőlünk ajándékba, egy szép lila-fehér dzsoggingot, a hátára pedig feliratoztuk a nevét és a születésnapjainak a számát, tehát: Keleti Ágnes 103. Ezenkívül nagy csokor lila-fehér orchideával köszöntjük. Talán mondanom sem kell, mennyire büszkék vagyunk rá.
Három évvel ezelőtt, a századik születésnapja után kértük meg, hogy az UTE Szilágyi utcai tornacsarnokát róla nevezhessük el. Kedden névtáblát is avatunk, amelyről videót is készítünk, ebben köszöntik a gyerekek, a sportolók és az egyesület a legendánkat”
– árulta el Juhász Judit, aki 2017-es hazatelepülése óta folyamatosan tartja a kapcsolatot a magyar tornasport legeredményesebb versenyzőjével, a 103 éves olimpikon 46 alkalommal nyert magyar bajnokságot és hétszeres csapatbajnok.
Keleti Ágnes mellett Magyar Zoltán a másik magyar tornász, aki meg tudta védeni olimpiai bajnoki címét (lólengésben). A Magyar Torna Szövetség (MATSZ) elnöke szerint minden csapatnak kell, hogy legyen egy vezére. Keleti ilyen vezér volt, aki addig húzta maga mögött a többieket, ha tetszett nekik, ha nem, míg eljutottak végül az olimpiai aranyig Melbourne-ben.
Ő egy szimbólum, a tornasport nagyasszonya. Utánozhatatlan, amit véghez vitt, örök helye van a sport halhatatlanjainak klubjában.
Olyan példakép, akire a világ legnagyobb sportolói is felnéznek. Az egészséges élet szobra is lehetne. Én sajnos csak viszonylag későn, 2017-ben ismertem meg őt személyesen, amikor hazaköltözött. Persze mi, tornászok már kiskorunk óta tudtuk, ki ő, az eredményei önmagukért beszélnek. Gyerekként persze még nem gondoltam, hogy egyszer egy klubban leszek vele, mivel mindketten a Nemzet Sportolói vagyunk. Óriási megtiszteltetés és öröm ez nekem. Isten éltesse őt még sokáig, mi mást is kívánhatnék neki?” – mondta a Mandinernek a 70 éves, kétszeres olimpiai aranyérmes volt tornász.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Ezt is ajánljuk a témában
Egyben ő a harmadik legidősebb élő olimpikon.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar rendezőnő filmje külön elismerésben részesült a világ legjobb sportdokujai között a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség kongresszusán.
Ezt is ajánljuk a témában
A világ legidősebb olimpiai bajnoka szűk körben vette át az elismerést dr. Szabó Tündétől.
Áradoznak róla.
Kollégái egy közös dallal köszöntötték a legendás művészt.
Döntöttek a testvérével.
„Hiányoznak a hétvégék, az izgalmak.”
Az idén 30 éves születésnapját ünneplő MCC több mint 8000 diákot képez, több mint 30 helyszínen szerte a Kárpát-medencében.
A miniszterelnök a helyszínválasztást annak szimbolikus jellegével és az aszályhelyzettel indokolta.
Akár már néhány héten belül fennakadásokra lehet számítani.
