Sportemberek, akiktől 2022-ben búcsúztunk – II. rész

JÚLIUS

65 éves korában elhunyt Szél Pál, az Országos Dankollégium elnökségének tagja, a Közép-magyarországi Regionális Judo Szövetség dankollégiumának elnöke, a Magyar Judomesterek Klubjának tagja, hatodik danos judomester.

Életének 78. évében elhunyt Sikora Ferenc, a DVTK egykori labdarúgója, aki teljes pályafutását Diósgyőrben töltötte. A kitűnő játékos 18 és fél évesen mutatkozott be az első csapatban, az élvonalban 194 mérkőzésen 31, a másodosztályban 48 meccsen 8 gólt szerzett. Tagja volt az 1965-ben bajnokként feljutó és Magyar Népköztársasági Kupa-döntőt játszó csapatnak. Az utánpótlás-válogatottban 13, a B-válogatottban pedig 13 mérkőzésen viselte a nemzeti mezt.

91 éves korában elhunyt Tóth László, az 1955-ben Európa-bajnok magyar férfi kosárlabda-válogatott tagja. A kiváló sportember a Székesfehérvári Építők játékosaként szerepelt a válogatottban, amely 1955-ben a Népstadionban a kontinens legjobbja lett. Az 1956-os forradalom idején távozott az országból, azóta Los Angeles mellett, Laguna Hillsben élt.

67 éves korában elhunyt Törőcsik András, az Újpesti Dózsa korábbi 45-szörös válogatott labdarúgója. Korszaka egyik legjobb és legnépszerűbb futballistája a BVSC-ben nevelkedett, majd az élvonalban, az Újpesti Dózsában 236 mérkőzésen 69 gólt szerzett, A lila-fehérekkel három bajnoki címet nyert (1974–1975, 1977–1978, 1978–1979), valamint három Magyar Kupát (1975, 1982, 1983). Tizenegy év után. 1985-ben a francia Montpellier-nél töltött egy idényt. Hazatértét követően a Volán SC és az MTK-VM játékosa volt. A magyar válogatottban 1976 és 1984 között 45 mérkőzésen lépett pályára, 12 gólt ért el. Részt vett az 1978-as és az 1982-es világbajnokságon is.

88 éves korában elhunyt Törőcsik II. Ferenc, a Tatabányai Bányász egykori kiváló jobbhátvédje.

Életének 73. évében elhunyt dr. Petrekanits Máté röplabdázó, testnevelő tanár, röplabdaszakedző, tudományos szakértő, 107-szeres magyar válogatott, a Bajai Honvéd, a TFSE, a Bp. Honvéd SE és a Pénzügyőr SE egykori kiváló játékosa. Visszavonulását követően a terhelésélettan egyik legismertebb hazai szakértője lett. A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Terhelésélettani Laboratórium vezetőjeként, 42 éves tudományos munkássága alatt jóval százezer feletti vizsgálatot végzett el sportolók, fegyveres testületek számára. Életpályája során a Magyar Élettani Társaság, a MOB Szakmai Tudományos Bizottság, az MLSZ Orvos Bizottság tagjaként is tevékenykedett, valamint a Magyar Edzők Társaságának elnökségi tagja is volt.

92 éves korában elhunyt dr. Szilágyi György, a Magyar Labdarúgó Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke, állami díjas közgazdász, statisztikus. A kitűnő sportvezető hosszú évtizedeken át jelentős szerepet játszott a magyar labdarúgásban, a szövetségben több funkciót töltött be, és 22 évig volt tagja az elnökségnek. Játékvezetői felkészültségét és nyelvismeretét kihasználva a sportág nemzetközi szabályait magyar nyelvre fordította. Évtizedeken keresztül az általa javított, kiegészített szabálykönyvön nevelkedett a játékvezetők sokasága, az évek során 10-12 szabálykönyvet állított össze, rendszeresen publikált a Játékvezető című szaklapba. Szilágyi Györgyöt 1991-ben beválasztották az UEFA Ifjúsági Bizottságába, amelynek alelnöke lett, egyben az újonnan létrehozott Fair Play Bizottság egyik tagjává választották.

71 éves korában elhunyt Pálinkás József, a magyar női kosárlabda-válogatott korábbi szövetségi kapitánya. A kitűnő sportember 1976-ban a Testnevelési Főiskolán szerzett diplomát, később elvégezte az intézmény szakedzői szakát is. A tanítás mellett folyamatosan edzősködött, hosszú éveken át volt Killik László segítője a női válogatottnál, majd 1990 és 1993 között immár szövetségi kapitányként szerzett a nemzeti együttes bronzérmet az 1991-es Európa-bajnokságon. 2006-ban kinevezték a TF Kerezsi Endre Szakkollégium igazgatójának, a kosárlabda mellett oktatott edzéselméletet, sportpedagógiát és gimnasztikát, 2009-ben egyetemi docensi kinevezést kapott.

83 esztendős korában elhunyt dr. Kleiberné Kontsek Jolán olimpiai bronzérmes diszkoszvető. A kétszeres olimpikon sportoló gimnáziumi évei alatt ismerkedett meg a dobóatlétikával, az Újpesti Dózsa versenyzője lett. Universiadékon arany-, ezüst- és bronzérmet is gyűjtött, az 1962-es Európa-bajnokságon harmadik lett. Az 1964-es tokiói olimpián a 6. helyen végzett, majd négy évvel később Mexikóban már bronzéremmel szerzett. A diszkosz mellett súlylökésben és gerelyhajításban is eredményes volt, előbbiben Tokióban is rajthoz állt. Diszkosszal tizenötször állította be a magyar rekordot. Elvégezte a Testnevelési Főiskolát: tanári és szakedzői diplomát szerzett, visszavonulását követően testnevelő tanárként dolgozott, valamint az UTE-ban dobóedzőként oktatta a fiatalokat.

Életének 63. évében elhunyt Kardos József, 33-szoros válogatott labdarúgó, aki élete utolsó éveiben a Csepel Utánpótlás Sportegyesület edzőjeként dolgozott. A kiváló futballista karrierje szülővárosából, Nagybátonyból indult, ahonnan a Salgótarjáni Bányászon keresztül került az Újpesti Dózsához, amelynél egyből bajnoki címet ünnepelhetett (1978–1979), később két bajnoki ezüstérmet szerzett, valamint háromszor nyert MNK-t az egyesülettel, tagja volt a KEK 1983–1984-es sorozatában a negyeddöntőig eljutó Újpestnek; a lila-fehér klubban 229 bajnokin 37 gólt szerzett, 1983-ban „Az év labdarúgója” lett. Az NB I-ben még a Vasas (1987–1988) és a Váci Izzó (1990) labdarúgójaként szerepelt, és légióskodott a görög Apollon Kalamariában is. A magyar válogatottban 33 alkalommal szerepelt, három gólt szerzett, tagja volt az 1986-os mexikói világbajnokságon résztvevő együttesnek.

74 éves korában elhunyt Szőke Péter válogatott magyar teniszező. A sportág kiválósága 1967 és 1983 között 27 Dk-összecsapáson szerepelt a magyar válogatottban. Legnagyobb sikerei, hogy 1971-ben döntőt játszott a hamburgi tornán, valamint Taróczy Balázzsal legyőzték Paolo Bertolucci és a legjobbak között számon tartott Adriano Panatta párosát az 1978-as margitszigeti DK-mérkőzésen, amelyet a magyarok 4:1-re nyertek meg az olaszok ellen. 

AUGUSZTUS

91 esztendős korában elhunyt Dehény Ferenc egykori magyar válogatott atléta. A kitűnő közép- és hosszútávfutó, akadályfutó a Vasas, a Bp. Dózsa és a Bp. Vörös Lobogó sportolója volt, 1953-ban került be a válogatottba, az 1954-es budapesti főiskolai világbajnokságon aranyérmes lett 3000 méteres akadályfutásban, 1956-ban Ausztráliába emigrált, és Melbourne-ben telepedett le.

Mindössze 13 éves koréban, súlyos betegség következtében elhunyt Kovács Gergő, a Gyömrő labdarúgócsapatának fiatal tehetsége,

62 esztendős korában elhunyt Halász Zoltán, a Szekszárdi Kerékpáros SE többszörös válogatott kitűnősége, aki már 1974-ben, még serdülőként magyar bajnokságot nyert, majd országos sikereit az ifik közt is gyarapította. 1979-ben a felnőttek mezőnyében olyan, jelentős hazai nemzetközi viadalokon állhatott dobogóra, mint a Csepel Kupa, a Pannónia Kupa, a Gemenc Kupa és a Mecsek Kupa – utóbbi három győzteseként. Később a Békeversenyen olyan klasszisok előtt zárt, mint a Tour de France-győztes francia Laurent Fignon vagy éppen a világbajnok német Olaf Ludvig. Tagja volt a moszkvai olimpiára utazó magyar kerékpáros válogatottnak. Halász Zoltán ekkor az országúti csapattal 100 kilométeren Csathó Tamással, Halász Lászlóval és Takács Andrással 17., egyéniben, a 189 kilométeres mezőnyversenyben 40. lett. A kitűnőség pályafutása országúton, pályán és terepen is bajnok lett, de eredményes volt hosszú távon, hegyen, egyéni időfutamban, párosban, csapatban, kritériumversenyben és a többnapos körversenyeken is. 1983-ban az év országúti kerékpárversenyzőjének választották.

66 éves korában elhunyt Vidács Györgyné a Szeged tekézője, négyszeres világbajnok sportoló, aki 1980 és 1992 között pontosan 100-szor volt tagja a felnőtt válogatottnak. 1984-ben őt választották az „Év sportolójának” a nem olimpiai sportág képviselői közül. Négyszeres világbajnok (1984 - csapat, egyéni; 1986 - csapat; 1990 - egyéni), kétszeres világbajnoki ezüstérmes, kétszeres világbajnoki bronzérmes, 11-szeres magyar bajnokcsapat tagja, 4-szeres Világkupa-győztes csapat tagja (1988,1990, 1994,1996).

71 éves korában elhunyt Tóth József, az Újpesti Dózsa 56-szoros futballistája. A kitűnő balhátvéd szülővárosában, Mosonmagyaróváron kezdte meg labdarúgó-karrierjét, majd 1969-ben Pécsre igazolt, hat évvel később pedig Újpestre. A lila-fehéreknél 1984-ig játszott, összesen 268 élvonalbeli mérkőzésen lépett pályára. Tóth József 1984 és 1986 között az MTK-VM színeiben szerepelt az élvonalban, majd a finn IF Kraft csapatában fejezte be karrierjét. Kétszeres magyar bajnok, kétszeres Magyar Kupa-győztes, a válogatottal az 1978-as és az 1982-es világbajnokságon is részt vett.

Életének 74. évében elhunyt Ábrahám István, a MAFC korábbi bajnok és válogatott középjátékosa, Az „Izsák” becenevű kosárlabdázó igazi csapatember volt, a centerposzthoz képest kifejezetten kreatív, kiszámíthatatlan játékos, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki diplomát is szerzett.

88 éves korában 88. évében Liptai István korábbi olimpikon kosárlabdázó, aki a Csepellel játékosként és edzőként is bajnokságot nyert, a női és férfi gárdának is a vezetőedzője volt, valamint tagja volt az 1960-as, római olimpián 9. helyen végző magyar válogatottnak.

83 éves korában elhunyt Tapolczai János korábbi NB I-es labdarúgó-játékvezető. A soproni illetőségű sportember arról nevezetes, hogy amikor 1971 őszén Magyarországon is bevezették a sárga és piros lapok alkalmazását, az élvonalban ő adta az első figyelmeztetést: a Bp. Honvéd – Komló mérkőzésen a hazaiak válogatott játékosa, Szűcs Lajos kapta.

77 éves korában elhunyt Sényi Imre Péter, az Elektromos SE háromszoros magyar bajnok kézilabdázója.

58 éves korában elhunyt Fodor Miklós, a Kecskeméti Sportiskola – Kecskeméti Spartacus Sportkör és Közösségi Tér edzője, a kecskeméti asztalitenisz meghatározó alakja, a Magyar Asztalitenisz Szövetség Diák- és Egészségsport Bizottsága tagja. A kitűnő sportember 1994-ben a magyar asztalitenisz serdülő válogatott, 2002-ben a magyar asztalitenisz ifjúsági válogatott edzője volt. 2000-ben Kecskeméten elnyerte „Az év edzője” címet.

Életének 100. évében elhunyt Pásztor György korábbi válogatott játékos, a Magyar Jégkorong Szövetség tiszteletbeli elnöke, az IIHF Hírességek Csarnokának tagja. A sportág legendája 933-ban kezdett el jégkorongozni a Fasori Evangélikus Gimnáziumban, melynek csapatával a középiskolai bajnokságban szerepelt, 1941-ben a magyar levente- (ifjúsági) válogatott tagja lett és a BKE jégkorongcsapatában lett igazolt játékos, majd 1942-ben mutatkozott be a jégkorongbajnokságban és egy idénnyel később megszerezte első bajnoki címét is. Pásztor György karrierjét megszakította a második világháború, de 1948-tól ismét a hazai bajnokságban szerepelt, a Csepellel pedig bronzérmes lett. Az 1951-től Vörös Meteor néven szereplő klubbal további három bajnoki címet szerzett 1960-as visszavonulásáig. Ezt követően 1961-től 1964-ig a Bp. Építők edzője volt, de már játékosként a magyar Jégsport Szövetség jégkorong-szakbizottságában képviselte a játékosokat, majd 1963-ig szaktanácsadó volt. Ezután bekerült a szövetség elnökségébe is, és egészen 1988-ig vezette a jégkorong-szakbizottságot. Pásztor György az 1988-ban létrejött önálló jégkorongszövetség alelnöke lett 1994-ig, majd tiszteletbeli elnöknek választották és a Magyar Olimpiai Bizottságnak is tagja volt. A sportember a Nemzetközi Jégkorong Szövetségben is jelentős feladatokat látott el, hiszen a szervezet kongresszusain 1959 és 1982 között képviselte Magyarországot, ezután 1982 és 1994 között elnökségi tag volt, emellett 23 évig vezette az orvosi és doppingellenőrzési bizottságot. 1994-ben pedig az IIHF tiszteletbeli tagjának választották, 2001-ben „A jégkorongsportban, a Nemzetközi Jégkorongszövetségben és a jégkorongsport családjában szerte a világon kifejtett egyedülálló közreműködéséért” első magyarként az IIHF Hall of Fame-jébe (Hírességek Csarnoka) is bekerült. Pásztor Györgyöt 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozatával tüntették ki, 2008-ban pedig Fair Play Életműdíjat kapott. 2017-ben a Magyar Jégkorong Szövetség megalapította a Pásztor György-díjat, melyet az adott idény legjobb hátvédje nyerhet el.

Kilencvenkét éves korában elhunyt Benke Attila 110-szeres válogatott röplabdázó. A sportág kitűnősége az Elektromosban kezdett röplabdázni 16 évesen, három év elteltével a Budapesti Honvédba, 1953-ban a Vasasba igazolt, az angyalföldi csapatnak egy évtizedig volt a játékosa. Mindhárom klubjával bajnoki ezüstéremig jutott – hatszor –, emellett három bronzot is nyert. A Vasassal 1956-ban kupagyőztes lett. A nemzeti csapatban 1949 és 1960 között 110 alkalommal szerepelt, és ő volt az első, aki elérte a százszoros válogatottságot. Négy világbajnokságon és két Európa-bajnokságon lépett pályára, az 1950-es kontinenstornáról bronzéremmel tért haza. Játékos-pályafutása után előbb a Vasas SC vezetőedzője volt, 1967-től 1990-ig a klub utánpótlásedzőjeként tevékenykedett, 1967-től a férfi válogatott szövetségi edzőjeként is dolgozott, majd utánpótlás-szakágvezető volt Angyalföldön.

SZEPTEMBER

52 éves korában, mérkőzés közben elhunyt Magócsi Zoltán, a Monor SE öregfiúk-csapatának játékosa, aki korábban a klub NB III-as csapatában ért el szép sikereket.

Életének 75. évében elhunyt Gyenes J. András, a Népsport, illetve a Nemzeti Sport egykori főszerkesztő-helyettese. A kiváló sportújságíró olyan könyveket jegyzett, mint a Nyolcvan év, nyolcvan örökrangadó (1983, Nagy Bélával), a Mindhalálig a kapuban. Zsiborás Gábor (1994), a Fradi-gyászinduló, Dalnoki Jenő élete (2007). Négy labdarúgó-világbajnokságról (1982–1994) és három nyári olimpiáról (1972–1980) tudósított. A nyolcvanas években a MÚOSZ sportújságíró-szakosztály elnökségi tagjaként, a Sajtó SK elnökeként tevékenykedett, 1984 és 1988 között a MOB tagja volt.

Életének 79. évében elhunyt Varga László, a Vasas korábbi kapusa, aki az angyalföldi labdarúgás aranykorában, 1962 és 1969 között képviselte klubot Varga László 1965-ben és 1966-ban nyert bajnokságot a Vasassal, és 1965-ben a Közép-európai Kupát is megnyerte a piros-kékekkel. A kitűnő futballista tízszer került be az ifjúsági válogatottba, hétszeres utánpótlás-válogatott volt, aktív pályafutása után edzőként vállalt szerepet.

71 éves korában elhunyt Csapó Géza, olimpiai ezüst- és bronzérmes kajakozó. Az 1970-es években világszerte csak „kajakkirályként” emlegetett legendás versenyző 1972-ben Münchenben harmadik, majd 1976-ban Montrealban második lett 1000 méteren.

78 éves korában elhunyt Kárpáti József, az Újpesti Dózsa egykori futballistája, aki 1965 és 1972 között a lila-fehéreknél, majd Egerben 94 NB I-es mérkőzésen lépett pályára.

80 éves korában elhunyt Aranyos István, a Budapesti Honvéd SE egykori tornásza, aki részt vett az 1964-es tokiói, illetve az 1968-as mexikóvárosi olimpián is. Legnagyobb sikerét a japán fővárosban rendezett játékokon érte el, ahol csapatban a 9. helyen végzett.

Életének 89. évében elhunyt Bodó Andrea olimpiai bajnok tornász. A kiválóság a Budapesti Honvéd, illetve a Budapesti Vörös Meteor tornászaként 1952-től 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban. Két olimpián vett részt, a magyar női tornászcsapattal összesen négy ötkarikás érmet nyert. Az 1956-os melbourne-i olimpián Keleti Ágnes, Kertész Alíz, Korondi Margit, Köteles Erzsébet és Tass Olga társaságában a kéziszercsapat tagjaként olimpiai bajnoki címet szerzett. E játékok után nem tért haza, az Egyesült Államokban telepedett le. Tisztséget vállalt az amerikai tornaszövetségben, majd tagja lett a nemzetközi szövetség rg-bizottságának. Az 1984-es Los Angeles-i és az 1992-es barcelonai olimpián a versenyek technikai igazgatói tisztét töltötte be.

75 éves korában elhunyt a Győri ETO egykori kiváló kézilabdakapusa, majd később edzője, Horváth József. A kitűnő kézilabdázó két időszakban, előbb 1964 és 1966 között, majd 1971 és 1974 között volt a Győri Rába ETO kapusa, a csapattal 1973-ban Magyar Kupát nyert. Pályafutása során a győriek mellett a TFSE, a Vasas és a Várpalota csapatában szerepelt. A magyar kézilabda-válogatottban 1967 és 1974 között 119-szer lépett pályára, tagja volt az 1970-es világbajnokságon nyolcadik, valamint az 1974-es vb-n hetedik helyen végző magyar csapatnak, illetve részt vett az 1972-es müncheni olimpián is, ahol szintén nyolcadik helyen végzett a válogatottal. Horváth József sportolói pályafutásának befejezése után edzőként is dolgozott az ETO kötelékében.

OKTÓBER

69 éves korában elhunyt Udvarhelyi Gábor vívó mesteredző, szövetségi kapitány. A kitűnő szakember irányításával nyert olimpiai bajnoki címet 2000-ben, Sydneyben a párbajtőröző Nagy Tímea, de ő volt a szakvezetője hosszú időn át a férfi párbajtőrözőknek, akik 2001-ben és 2013-ban csapatban világbajnoki címet szereztek. A Mester a szövetségi kapitányi posztot 2014 októberétől töltötte be, aki fegyvernemi vezetőedzőként, klubvezetőként évtizedek óta meghatározó alakja volt a magyar vívósportnak.

83 évesen elhunyt Váczi Ernő, a magyar fogathajtás egyik legsikeresebb szövetségi kapitánya. A kitűnő szakember a szakág elnökeként (1990 és 1993 között) és szövetségi kapitányként (1983 és 1992 között) tizenegy évig irányított, a fogathajtók ebben az időszakban14 világbajnoki érmet, köztük 4 aranyat nyertek.

57 éves korában elhunyt Vincze Edit vízilabdázó. aki pályafutása csúcsaként a válogatottal Európa-bajnoki címet szerzett (1991, Athén), de már ott volt az 1987-es és 1989-es Eb-ezüstérmes válogatottban is. Később, 1993-ban Eb-bronzzal, 1995-ben pedig egy Eb-ezüsttel gazdagította gyűjteményét. Az 1991-es perth-i vb-n negyedik lett a válogatottal. Klubszinten sem adta alább: a Szentessel 1993-ban Bajnokcsapatok Európa Kupáját nyert.

69 éves korában elhunyt Buday Zsolt, korábbi kosárlabda-játékvezető, majd ellenőr.

Életének 74. évében elhunyt Eipel Ferenc, a Ferencváros MK-győztes, bajnoki ezüstérmes, KEK-döntős labdarúgója. A kitűnő fedezet a zöld-fehéreknél 32 alkalommal lépett pályára, 12 bajnoki, 3 hazai kupatalálkozón, 3 nemzetközi tétmeccsen, s 14 egyéb díj- és barátságos mérkőzésen. Az 1973–1974-es idényben Magyar Kupa-győztes és bajnoki ezüstérmes volt, egy évvel később tagja volt a KEK-döntős együttesnek. Eipel Ferenc az aktív játék után éveken át volt a magyar női labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, később pedig visszatért a Ferencvároshoz, a női csapat pályaedzője volt a 2009–2010-es idényben.

84 éves korában elhunyt Tímár Mihály, a Videoton korábbi kiválósága. A remek képességű kapus 182 bajnoki mérkőzésen őrizte a székesfehérváriak kapuját, ezek közül 29-et az NB I-ben, köztük a klub legelső, történelmi élvonalbeli meccsén is ő állhatott a gólvonal mögött. Tímár Mihály azzal is örökre beírta magát a klub történelemkönyvébe, hogy a harmadik legtöbb kapott gól nélküli tétmeccsen őrizte a Vidi kapuját.

NOVEMBER

77 éves korában elhunyt Szabó Éva, a magyar tenisz örökös bajnoka. A Magyar Tenisz Szövetség Életműdíját, 2006-ban az elsők között kiérdemlő sportember másfél évtizeden át, 1964 és 1979 között szerepelt a válogatottban, 1973-ban és 1974-ben az év teniszezője volt Magyarországon, és 27 bajnoki címet nyert. A világ legjobbjai között is eredményesen szerepelt: a 37. helyig jutott a világranglistán, Monte-Carlóban elődöntős, a Roland Garroson pedig negyeddöntős volt. Párosban Kitzbühelben bajnoki címet nyert, a veterán mezőnyben pedig világ- és Európa-bajnok volt.

Életének 91. évében elhunyt Tóth József kétszeres műrepülő-világbajnok. A mérnökként dolgozó egykori kiváló pilóta egyéni összetettben és a magyar válogatottal csapatban is megnyerte a 60 éve Budaörsön rendezett motoros műrepülő-világbajnokságot.

81 éves korában elhunyt Mészöly Kálmán, a magyar futball legendás alakja. A Vasasban 1959-1972 között szerepelt, a piros-kékekkel ez idő alatt négyszer szerzett bajnoki címet, háromszor volt KK-győztes csapat tagja, a válogatottban 61-szer szerepelt, legnagyobb sikerei: Európa-bajnoki 4. helyezett, részt vett az 1962-es chilei (5. hely) és az 1966-os angliai világbajnokságon (6, hely). Edzőként – többek között - a Budafok, a Békéscsaba, a Vasas, a török Fenerbahce és az Izmir csapatát irányította, a magyar válogatott kispadján három alkalommal ült, 61 mérkőzésen irányította a nemzeti csapatot, az 1982-es világbajnokságra csoportelsőként vezette ki az együttest.

Életének 69. évében elhunyt Pongrátzné Vasvári Erzsébet világbajnok és Európa-bajnok koronglövő, olimpikon, mesteredző, a Magyar Sportlövők Szövetsége munkatársa.

72 esztendős korában elhunyt a 272-szeres korábbi válogatott vízilabdázó, az olimpiai aranyérmes, világbajnok és Európa-bajnok Csapó Gábor. A Dudi becenéven is közismert legenda 1959 és 1972 között az Újpesti Dózsában játszott, később a SZEOL-t (1972–1973), a Vasast (1973–1984) és az olasz Siracusát (1986–1988) is erősítette. Edzőként a Palermóban (1988–1992), a Vasasban (1993–1994), az UTE-ban (2001–2003) és az FTC-ben (2003–2004) is dolgozott. Játékoskarrierje során olimpiai aranyérmet (1976, Montreal) és bronzérmet (1980, Moszkva), világbajnoki aranyérmet (1973, Belgrád), valamint három ezüstérmet (1975, Cali; 1978, Nyugat-Berlin; 1982, Guayaquil), két Európa-bajnokságot (1974, Bécs; 1977, Jönköping) és Eb-ezüstérmet (1983, Róma) nyert. Világ Kupa-győztes (1979), BEK-győztes (1979, 1984), kilencszeres magyar bajnok (1975, 1976, 1977, 1979, 1980, 1981, 1982, 1983, 1984), valamint kétszeres MNK-győztes (1981, 1983). Összesen 272 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban.

DECEMBER

72 éves korában elhunyt Medvegy Iván öttusa-mesteredző, a Magyar Olimpiai Bizottság egykori sportszakmai főmunkatársa, a MOB közgyűlésének tiszteletbeli tagja. A kiváló sportember versenyzőként ifjúsági bajnoki címet szerzett, később a Testnevelési Főiskolán vívószakedzőként és tanári szakon diplomázott. A Budapesti Honvéd SE öttusázóinak vezetőedzője volt többek között az olimpiai bajnok Fábián László és Martinek János mestere volt, dolgozott a klub elnökhelyetteseként is. Ő volt 1999-ben a nagy sikerű budapesti öttusa-világbajnokság versenyigazgatója. Több mint egy évtizedet dolgozott a Magyar Olimpiai Bizottságban sportszakmai főmunkatársként, számos olimpián volt tagja a magyar delegációnak.

Életének 89. évében, pénteken meghalt Huszka Mihály, a magyar súlyemelés kiemelkedő alakja. Olimpián kétszer indult, előbb 1960-ban Rómában, majd 1964-ben Tokióban végzett egyaránt a hatodik helyen. Az 1962-es világbajnokságon ezüstérmet nyert középsúlyban, és ugyancsak a második helyet szerezte meg az 1963-as vébén. Európa-bajnokságokon szintén kéz ízben állhatott fel a dobogó második fokára. Az 1964-es tokiói ötkarikás játékok után az Egyesült Államokba emigrált, ahol edző lett. Előbb amerikai színekben, majd ismét magyar színekben versenyezve a korosztályos világversenyeken aratott sikereket, összesen 22-szer nyert masters-világbajnokságot, és még 85 éves korában is emelt.

Közúti balesetben, mindössze 25 évesen elhunyt Tóth Kinga, az NB I-es DSZC-Eötvös DSE terem- és strandröplabda-játékosa, valamint utánpótlásedzője.

70 éves korában elhunyt Babati Ferenc egykori válogatott, KEK-ezüstérmes röplabdázó. A 17-szeres válogatott kitűnőség részt vett az 1978-as világbajnokságon is, amelyen a magyar válogatott a 14. helyen végzett. Babati Ferenc hatszoros bajnok, kilencszeres Magyar Népköztársasági Kupa-győztes játékos 1992-től nemzetközi röplabda-játékvezetőként tevékenykedett.

76 éves korában elhunyt Faragó Iván nemzetközi nagymester, sakkolimpiai ezüstérmes. A kitűnő sakkozó ötször vett részt egyetemi-főiskolai sakkcsapat-világbajnokságon, 1967-ben egyéni teljesítménye a legjobb volt a mezőnyben. A Magyar Sakkszövetség elnöksége 1964-ben nyilvánította mesterré, tíz évvel később, 1974-ben nemzetközi mester, majd 1976-ban nemzetközi nagymester lett. Az 1960-as évektől kezdve többször bekerült az országos bajnokság döntőibe, 1986-ban arany-, 1979-ben és 1981-ben ezüstérmet szerzett. Tagja volt az 1977-ben és 1980-ban Európa-bajnoki ezüstérmes válogatottnak, 1983-ban pedig bronzérmet nyert a kontinensbajnokságon a csapattal. Az 1980-as máltai sakkolimpián és az 1985-ös világbajnokságon szintén ezüstérmet szerzett a válogatottal.

93 esztendős korában elhunyt az olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó, Tumpek György. A magyar úszósport legendája 200 pillangón Eb-győztes (1954), a 4X100-as váltó tagjaként Eb-ezüstérmes, majd 200 pillangón olimpiai bronzérmes (1956, Melbourne) lett. Tizenegyszeres magyar bajnok (háromszor 200 pillangón, hatszor 100 pillangón, kétszer a 4X100-as vegyes váltóban)

83 éves korában elhunyt Koutny Lajos korábbi 62-szeres válogatott jégkorongozó, akit 2017-ben választottak be a Magyar Jégkorong Hírességek Csarnokába. A Testvériség és a BVSC jégkorongozója 1959 és 1969 között nem kevesebb, mint hét világbajnokságon képviselte Magyarországot, az 1964-es téli olimpia nyitóünnepségén ő volt a küldöttség zászlóvivője Innsbruckban.

Életének 64. évében elhunyt Fitos József, a Bp. Honvéddal három magyar bajnoki címet szerző 12-szeres magyar válogatott középpályás. A kitűnő labdarúgó Lentiben kezdte a pályafutását, 1978-ban igazolt Zalaegerszegre, majd a Haladás VSE játékosa lett, amelyet öt éven keresztül erősített. 1985-ben a Bp. Honvédhoz igazolt, amellyel háromszor szerzett bajnoki címet, 1988-ban pedig döntős volt a Magyar Kupában. 1989-ben Görögországba igazolt, ahol egy évig a Panathinaikoszt, majd a Panionioszt erősítette, mielőtt 1990-ben visszatért volna Magyarországra, az Újpesti Dózsához. A IV. kerületieknél csak néhány mérkőzést játszott, mielőtt visszavonult. 1985 és 1989 között 12 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban.

Életének 82. évében elhunyt Szöllősi Imre, kétszeres olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok kajakos. A remek sportember az Újpesti Dózsa sportolójaként 1959-ben, mindössze 18 évesen aranyérmes lett K–1 1000 méteren, valamint Petróczy Jánossal párban 10 000 méteren a duisburgi Európa-bajnokságon. Egy évvel később, a római olimpián a dán Erik Hansen mögött és a kajakkirály Gert Fredriksson előtt második lett K–1 1000 méteren, valamint a 4x500 méteres váltó tagjaként is ezüstérmet nyert. Négy évvel később Tokióban egy hosszú kihagyás után nem állhatott dobogóra, 1968-ban Mexikóban azonban a négyes tagjaként bronzéremmel gazdagodott.

Tragédia árnyékolta be a Szilveszter Rallye-t. A versenyen, szívleállás miatt 59 évesen elhunyt Kaposi László, aki az eseményen a mezőnyt felvezető előfutóként szerepelt.

Életének 84. évében elhunyt a magyar birkózás legendája, a Nemzet Sportolója, az olimpiai, kétszeres világ- és kétszeres Európa-bajnok Varga János,

Nyitókép Mészöly Kálmán (középen) már az égi kávéházban cseveg Illovszky Rudolffal (balra) és Szepesi Györggyel Fotó: MTI/Beliczay László