Sportemberek, akiktől 2022-ben búcsúztunk – I. rész

JANUÁR

68 éves korában elhunyt Fodor Ákos egykori válogatott röplabdázó, magyar bajnok edző. A kitűnő sportember feladóként 1976 és 1982 között 68 mérkőzésen szerepelt a magyar válogatottban, amellyel 1978-ban a világbajnokságon 14., egy évvel később az Európa-bajnokságon nyolcadik helyezést ért el. A Debrecen, a TFSE és a Bp. Vasas Izzó, illetve a Tungsram SC színeiben 1969 és 1986 között játszott az élvonalban, bajnoki címet és MNK-győzelmet is három alkalommal ünnepelhetett. Visszavonulása után a magyar női válogatott másodedzőjeként, majd 1990-ig a Tungsram SC női csapatának vezetőedzőjeként dolgozott, utóbbival 1988-ban bajnok lett, az MNK-t ugyanabban az évben és egy idénnyel később is megnyerték.

 Hosszan tartó súlyos betegség után, 80 esztendős korában elhunyt Dőry Miklós, korábbi kiemelt nemzetközi ökölvívóbíró, aki a Vasas klub- és szakosztály-vezetőségében is dolgozott.

 72 esztendős korában elhunyt Szepessy László, a Ferencváros és a Rába ETO korábbi magyar bajnok futballistája. A kitűnő csatár játékosként a legnagyobb sikereit a Ferencvárossal és a Rába ETO-val érte el, az 1980-as években mindkét csapattal magyar bajnoki címet nyert. Edzőként a 2000-es évek elején a Dunaújvárosnál dolgozott. Utolsó munkája trénerként a 2018–2019-es idényben a Gyirmót FC Győr irányítása volt.

 76 éves korában elhunyt Arany Mihály, a Tatabányai Bányász egykori középpályása. A kiváló labdarúgó a helyi Kinizsiben nevelkedett, és ott is mutatkozott be a felnőttek között 1964-ben, a megyei első osztályban. Katonaévei alatt a a Kaposvári Honvéd játékosa lett, majd 1968-ban szerződött Tatabányára. A bányászcsapatban töltött időszaka alatt élte egyik legszebb időszakát a klub, amely a kor egyik legmeghatározóbb egyesülete volt akkoriban az országban. Ezt jelzi az 1972-ben elért negyedik hely, ráadásul ebben az idényben az MNK döntőjébe is bejutottak. Legnagyobb sikere a két Közép-európai Kupa-győzelem 1972-ben és 1973-ban; a Tatabánya NB I-es csapatában 302 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, ezzel a klub örökranglistáján a hatodik helyen áll Szabó György (510), Lakatos Károly (407), P. Nagy László (357), Csapó Károly (315) és Laczkó Mihály (305) mögött.

Mindössze 22 éves korában, autóbalesetben elhunyt Kemerle Dániel, a SZAC és a Csepel korábbi labdarúgója. 

Ötvenegy esztendős korában elhunyt Csollány Szilveszter olimpiai bajnok tornász. Kiemelkedő eredményei: olimpiai bajnok (gyűrű, 2000), olimpiai 2. (gyűrű, 1996), világbajnok (gyűrű, 2002), 5x vb-2. (gyűrű, 1992, 1996, 1997, 1999, 2001), Európa-bajnok (gyűrű, 1998), Eb-2. (gyűrű, 2000), 4x Eb-3. (gyűrű, 1990, 1992, 1994, 2002) Így búcsúztunk akkor tőle. 

62 éves korában elhunyt Palácsik László, aki az 1984-es szarajevói, téli olimpián aki a 4X7,5 kilométeres biatlonváltó tagjaként, Spisák János, Mayer Gábor és Kovács Zsolt társaságában  14. helyezést ért el. 

FEBRUÁR

86 éves korában elhunyt Bencsik Ottó, korábbi válogatott kézilabdázó. A Bp. Spartacus kiválósága többek között részt vett az 1958-as, svédországi világbajnokságon. Visszavonulását követően edzőként dolgozott tovább: a Goldbergerrel MNK-döntőig jutott, a BHG SE-vel bronzérmet szerzett, később sikeresen dolgozott Várpalotán is.

67 éves korában elhunyt a magyart sportlövészet ikonikus alakja, Bodnár Tibor. A futóvadlövészet egyik legkiemelkedőbb egyénisége a Zalka KMFSE, majd az Újpesti Dózsa versenyzőjeként tette le névjegyét a nemzetközi mezőnyben. Világbajnok (1979), háromszoros Európa-bajnok (1979, 1982, 1985), olimpiai 5. helyezett (1980), kétszeres olimpiai résztvevő (1976, 1980). 1974 és 1986 között válogatott kerettag, négy alkalommal választották az év sportlövőjének (1978, 1979, 1981, 1984).

62 éves korában elhunyt Pásztor Szabolcs, az 1988-as szöuli olimpián 6. helyezést elért párbajtőrcsapat tagja. A kitűnő vívó Miskolcon kezdte pályafutását, majd 1981-ben igazolt a Bp. Honvédba, amelynek színeiben kétszer (1981, 1985) nyert magyar bajnokságot.

Életének 89. évében meghalt Fenyvesi Máté, a Ferencváros korábbi válogatott labdarúgója, majd elnöke. Az FTC-vel négyszeres bajnok, Magyar Népköztársasági Kupa-győztes, 1965-ben Vásárvárosok Kupáját nyert, a Juventus elleni fináléban a fejesgólja döntött. A Tüske becenévvel illetett Fenyvesi 1953 és 1969 között, 16 éven át szolgálta a Fradit, 551 mérkőzésen 164 gólt ért el. Visszavonulása után megkapta az FTC Örökös Bajnoka címet, a klub aranydiplomáját, majd centenáriumi aranydiplomáját, a Springer-díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, a Magyar Érdemrend középkeresztjét, Budapest díszpolgári címét, valamint az Emberi Méltóságért- díjat. Haláláig az FTC baráti kör tiszteletbeli elnöke volt, 1999-ben ügyvezető elnökként vezette a klubot. 1954 és 1966 között 76 alkalommal lépett pályára a válogatottban és nyolcszor volt eredményes. 1964-ben Európa-bajnoki bronzérmet szerezett, három világbajnokságra nevezték, az 1958-as és az 1962-es tornán lépett pályára.

92 éves korában elhunyt Vida Gábor műkorcsolyázó olimpikon, az 1952-es oslói téli játékok 10. helyezettje, a világhírű Jégrevü egyik legnagyobb sztárja. A sportember pályafutása a II. világháború előtt kezdődött, majd 1946-ban már korosztályos országos bajnokságot nyert. 1951-ben lett a partnere Szöllősi Éva, akivel Universiadékra, világ- és Európa-bajnokságokra, és az 1952-es téli olimpiára is eljutott, amelyen a 10. helyen végeztek, a legjobb vb-szereplésük egy nyolcadik helyezés volt. A Jégrevünek az elsők között lett a tagja, és a közel ötvenfős társulattal nyolc éven át, 2202 előadásban szerepelt. Vida Gábor 2010-ig edzősködött, tanítványai között olyan kiválóságok voltak, mint Almássy Zsuzsa, Póth Diana, Téglássy Tamara vagy Dorofejev Tamara.

Életének 72. évében elhunyt Hegedüs András, az 1972-ben világbajnoki bronzérmet szerzett magyar váltó befutó embere, sokszoros válogatott tájfutó, nemzetközi versenybíró.

60 éves korában elhunyt Bendes Tibor, a Pécsi MSC 1986-os bajnoki ezüstérmes csapatának labdarúgója. A technikás középpályás 1983 és 1987 között 45 élvonalbeli bajnoki mérkőzést játszott a PMSC színeiben, egy gólt szerzett. Bendes később többek között Mohácson és Siklóson is futballozott.

61 éves korában elhunyt Gulyás István, a DVTK, a Vasas, a Békéscsaba és a Kispest-Honvéd korábbi kapusa. A kiváló sportember a Diósgyőr színeiben 1982 februárjában mutatkozott be az NB I-ben, debütáló évében összesen 11 meccsen kapott bizalmat. A folytatásban egyre inkább alapemberré vált, 1984-ig 52 mérkőzésen őrizte a diósgyőri kaput, s 12-szer gólt sem kapott. Diósgyőrből 1984-ben a Vasashoz igazolt, itt két évig szerepelt, 1986-ban tagja volt az MNK-győztes csapatnak. Ezután Békéscsaba következett, ahol öt idényt töltött el, 1988-ban kupagyőzelmet könyvelhetett el. 1991 és 1993 között a Kispest-Honvéd színeit viselte, második idényében bajnoki címet nyert, majd nem sokkal a bajnoki rajt után Belgiumba igazolt. Négy éven keresztül védte a Charleroi kapuját, majd játékos-pályafutását követően kapusedzőként szolgálta tovább az egyesületet. Hazatérte után alacsonyabb osztályban fejezte be pályafutását.

Életének 64. évében elhunyt Olajos Sándor, a Siófoki Bányász emblematikus alakja, aki a Balaton-parti együttes színeiben a legtöbb NB I-es mérkőzésen (255 találkozó) lépett pályára. A keménykötésű hátvéd tagja volt az 1984-ben Magyar Népköztársasági Kupát nyert együttesnek is. A k futballista a magyar válogatott tagjaként részt vett az 1989-es futsal-világbajnokságon is.

Életének 75. évében elhunyt Tamási József, a Csepel SC korábbi hátvédje, aki korábban a Gázművekben és a Pécsi Bányászban is játszott.

Életének 85. évében elhunyt Nádasdi János. A Magyar Autó-Motorsport Szövetség főtitkáraként annak idején ő kezdte el a tárgyalásokat a Formula 1-es Magyar Nagydíjról, bábáskodott a Hungaroring építésénél, majd a szervezőbizottság elnöke, később pedig a Vezetéstechnikai Centrum első ügyvezetője lett.  

Életének 53. évében elhunyt Jávorka András, aki játékosként a Paks, a Szombathely, a Fehérvár, valamint az MTK együtteseiben is megfordult, edzőként Dunaújvárosban, Zalaegerszegen és a Győri ETO-nál is dolgozott.

36 évesen elhunyt Poncok Csaba, a megyei első osztályú Maglód csapatkapitánya, aki az Újpest futsalcsapatában jelentős érdemeket szerzett az NB I-be történő feljutásban, majd az élvonalban 25 mérkőzésen 11-szer volt eredményes.

MÁRCIUS

85 esztendős korában elhunyt Marosi Paula, olimpiai és világbajnok tőröző, aki 1950-ben kezdett vívni. Első edzője Ganzmann Ferenc volt, majd Forró Sándornál folytatta, hamarosan átigazolt a Honvédba, 1960-ban pedig az Újpesti Dózsába, a lila-fehér klub színeiben nyolcszor nyert magyar bajnokságot, valamint csapatban Bajnokcsapatok Európa Kupáját. 1961-től 1970-ig szerepelt a válogatottban, ezalatt olimpiai arany- (1964) és ezüstérmet (1968) szerzett, világbajnokságokon szintén két érmet nyert: aranyat (1962) és ezüstöt (1966), mindannyiszor csapatban. 1972-ben fejezte be a vívást, ekkortól a Belügyminisztériumban dolgozott gazdasági területen, emellett 1980-ig az Újpesti Dózsa elnökségi tagja is volt.

Életének 90. évében elhunyt Korondi Margit kétszeres olimpiai bajnok tornász. Édesapja, Korondi Ferenc is kiváló tornász és testnevelő volt, aki kezdettől fogva olimpiai bajnokot akart nevelni a lányából. Margit alig múlt húszéves, amikor – a küldöttség legfiatalabbjaként – tagja lett a helsinki ötkarikás játékokra utazó csapatnak. A finn fővárosban ő szerezte az első magyar aranyérmet: felemáskorláton győzött. Az olimpia után egy sérülés miatt visszavonult, azonban néhány évvel később visszacsábították, mondván, a csapatnak szüksége van rá az 1956-os melbourne-i olimpián. Ausztráliában a kéziszercsapat tagjaként újabb aranyérmet szerzett. Helsinkiben az összetett csapatversenyben második, a kéziszercsapat tagjaként, valamint egyéni összetettben, gerendán és talajon egyaránt harmadik lett, Melbourne-ben az összetett csapatversenyben ezüstöt szerzett, így nyolc olimpiai éremmel zárta pályafutását. Ezt követően Kaliforniában telepedett le, ahol kezdetben úszást oktatott, majd idővel ismét tornával, azon belül is az alakformálással és az egészséges életmóddal foglalkozott. Ebben legalább olyan sikeres volt, és olyan hírnévre tett szert, mint Magyarországon, élsportolóként.

71 éves korában elhunyt Cs. Kovács László, az ETO FC Győr egykori labdarúgója. A futballista több csapatban is szerepelt Győrben, a Rába ETO-ban élvonalbeli mérkőzéseken is pályára lépett, de játszott a MÁV DAC, az Elektromos és a Ménfőcsanak együttesében is. Ezt megelőzően volt a Komlói Bányász játékosa is, 1974-ben – idősebb Dárdai Pál csapattársaként – pályára lépett a Magyar Népköztársasági Kupa döntőjében. Cs. Kovács László edzőként is tevékenykedett az ETO-nál, több olyan fiatalt is felfedezett, akik később a válogatottságig jutottak.

Életének 88. évében elhunyt Benkéné Balikó Györgyi tornász, a Postás SE egykori vezetőedzője, akinek a kezei alól számos olimpikon került ki. Nemzetközi pontozóbíróként az Európai Tornaszövetség Női Technikai Bizottsága elnöki posztját is betöltötte, és ebben a tisztségében több olimpián is képviselte hazánkat.

Életének ötvennyolcadik esztendejében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Tamási Ibolya, a Bp. Spartacus, majd az UTE versenyzője, a magyar dzsúdósport jelentős alakja. A kitűnő cselgáncsozó 1984-ben szerezte meg első felnőtt egyéni bajnoki címét, 1987-ben hetedik helyezést ért el az esseni világbajnokságon, abban az esztendőben sportágában ő lett az Év sportolója. Pályafutása során tizenegy alkalommal nyerte el a magyar bajnoki címet (ezzel a nőknél az örökrangsor második helyén áll Gránicz Éva mögött), utoljára 2009-ben állhatott a dobogó legfelső fokára.

94 éves korában elhunyt Raduly József válogatott labdarúgó. Pályafutását a Kőbányai TC-ben kezdte, majd a Fűszért csapatában futballozott, felnőttként a Gamma játékosa lett. 1944 decemberében bevonult katonának, 1945 májusában szovjet hadifogságba esett, ahonnan hat év után, 24 évesen, 1951 decemberében került haza. A Postásban folytatta karrierjét (1952–1953), majd a Vasashoz igazolt át, ahol kilenc idényen keresztül 133 mérkőzésen játszott. Legnagyobb sikerei: magyar bajnok (1957 tavasz), bronzérmes (1959–1960), MNK-győztes (1955), BEK-elődöntős (1957–1958), Közép-európai Kupa-győztes (1956, 1957). A magyar válogatottban két alkalommal lépett pályára, ő volt az utolsó élő labdarúgónk, aki még együtt játszott Puskás Ferenccel is. Játékos-pályafutása befejezését követően edzősködött többek között a Csepel Autó, az ÉGSZÖV-MEDOSZ és a Szigetszentmiklós együttesénél, továbbá a Vasas és a BKV Előre ificsapatainál.

77 éves korában elhunyt Gyulai Gyula, aki a '60-as évektől a ZTE atlétája volt, majd edzőként tevékenykedett; 1992-től az akkor alakult Zalaegerszegi Atlétikai Club dobószakág-vezetője és edzője lett.

Életének 66. évében elhunyt Puskás Gyula, a Loki egykori labdarúgója. A támadó már sportiskolás korában kitűnt tehetségével, így nem volt meglepő, hogy a 70-es években az akkoriban másodosztályú DVSC meghatározó labdarúgójává vált.

Életének 88. évében elhunyt a Ferencváros labdarúgócsapatának egykori gólkirálya, a VVK-győztes Friedmanszky Zoltán, aki vezetőedzőként is irányította a klubot. A kiváló sportember a Kiskunfélegyházi Vasasban kezdte pályafutását, majd a TF-en tanult, s a főiskolai csapat játékosa lett. 1957-ben már végzett testnevelőként került a Fradihoz, hét évig szolgálta az FTC-t, ez idő alatt 162 mérkőzésen 83 gólt szerzett, az első idényében 16 találattal rögtön társgólkirály lett. Kétszer, 1963-ban és 1964-ben aranyérmet szerzett a Fradival, 1958-ban pedig tagja volt az MNK-győztes csapatnak, valamint tevékeny részt vállalt  az 1963-as VVK-elődöntős és az 1965-ös VVK-győztes együttes meneteléséből is.

ÁPRILIS

Életének 80. évében elhunyt Etédi Endre mesteredző, a magyar atlétika emblematikus figurája, az 1960-as, 70-es évek válogatott rúdugrója, aki egyéni és csapatbajnoki címei mellett 1970-ben 4.94 méterrel országos csúcsot ért el. Tanítványa volt többek között Bagyula István világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes rúdugró. Etédi Endre dolgozott az Egyesült Államokban, Szaúd-Arábiában, Malajziában, Japánban, Új-Zélandon és Izlandon, nemzetközi tevékenysége elismeréseként megkapta a 100 éves IAAF oklevelét. Utolsó éveiben az Ikarus BSE rúdugróedzője volt.

Ötvennégy éves korában elhunyt a tékvandó első magyar olimpikonja, a 2000-es, sydneyi olimpiai játékokon ötödik helyezést elérő Salim József.

58 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Gorka Szabolcs, korábbi élvonalbeli kosárlabda-játékvezető, aki az utóbbi években ellenőrként tevékenykedett a sportágban. A kitűnő sportember civilben az Újbudai Bocskai István Általános Iskola igazgatója volt. 

34 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt a Vác, a Vecsés és a Nyíregyháza kézilabdázója, Munkácsi Máté. A tiszavasvári kötődésű játékos a Vác, a Rév és a Vecsés mellett a 2009/2010-es, illetve a 2015/2016-os idényben Nyíregyházán is szerepelt, utóbbi bajnoki évadban 29 meccsen 77 gól lőtt az NB-I/B-ben.

Életének 52. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Turbók Attila, válogatott asztaliteniszező. Kivételes tehetsége már a kezdetektől megmutatkozott nevelő egyesületében, a BVSC-ben, mellyel valamennyi korosztályban megszerezte a legrangosabb hazai címeket. Az utánpótlás Európa-bajnokságokon három alkalommal lett bronzérmes, egyszer serdülő fiú párosban, kétszer pedig az ifjúságiaknál, fiú párosban, illetve vegyes párosban. A felnőtt OB-ken egyéniben „csak” ezüst- és bronzérmeket szerzett, de párosban négy alkalommal is aranyérmes lett. Pályafutását nemzeti csapatbajnoki győzelmek, nemzetközi színtéren pedig Klubcsapatok Szuperligája-elsőség is fémjelzi.

Kilencvennégy esztendős korában elhunyt idősebb Nádori Pál BEK-döntős kézilabdaedző A játékosként a Bp. Dózsával magyar bajnok Nádori labdarúgóként kezdte sportpályafutását, több NB I-es csapatban is szerepelt, majd kis- és nagypályás kézilabdában is kipróbálta magát, előbbiben háromszor a válogatottban is pályára léphetett. Játékoskarrierje után a Bp. Spartacus női csapatát irányította, amellyel hét alkalommal nyert magyar bajnoki címet, kétszer pedig Magyar Népköztársasági Kupát. A fővárosi együttest húsz éven át irányította (1954 és 1974 között), 1964-ben és 1966-ban elődöntőbe, 1966-ban döntőbe jutott a BEK-ben. Ezután dolgozott a Postás SE-nél, a BHG-nál, valamint az utánpótlásban is szerepet vállalt. Munkásságáért 2016-ban megkapta az MKSZ legmagasabb kitüntetését, a Török Bódog Életműdíjat.

Hosszan tartó súlyos betegség következtében 49 éves korában elhunyt Schumacher Ákos, az újbudai Megathlon SE klubelnöke és vezetőedzője, a KSI öttusa-futóedzője. A nagyszerű sportember 10 évig öttusázott, majd 11 év triatlon következett, utóbbiban tízszer lett magyar bajnok. 1995 és 1999 között a felnőtt magyar triatlon-válogatott tagja volt. Edzősködni 2003-ban szinte egyszerre kezdett öttusában futóedzőként, a KSI kötelékében, illetve triatlonban - mindhárom számban - a Lágymányosi TK színeiben. Később dolgozott a Budaörsi TK-ban (2007-2009 között), az Uniqa Team egyik vezetőedzőjeként (2009 és 2014 között), majd a Márkus Emese utánpótlásedzővel közösen alapított újbudai Megathlon SE-ben, amelynek 2015-től elnöke és vezetőedzője is volt egyben.

MÁJUS

Életének 95. évében elhunyt az 1956 óta Ausztráliában élő Varasdi Géza olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok atléta. A villámlábú sprinter középiskolás éveiben, Kecskeméten kezdett atletizálni, majd az ötvenes években a legendás magyar 4x100 méteres síkfutóváltó, a Villámikrek (Zarándi László, Varasdi, Csányi György, Goldoványi Béla) tagja lett. A staféta az 1952-es, helsinki olimpián harmadik helyezést ért el, majd két évvel később, a berni Európa-bajnokságon aranyérmet szerzett. Varasdi legnagyobb sikereit a Csepel színeiben érte el, 1951-ben és 1956-ban országos bajnok lett 100 méteren. A kiváló atléta az 1956-os melbourne-i játékokról – a váltó a középfutamban 41.5-ös idővel kiesett – már nem tért haza…

41 éves korában elhunyt Berki Krisztián, a Siófok, a Diósgyőr és az FTC korábbi kapusa, aki sérülés miatt mindössze 25 évesen hagyta abba a profi futballt. Visszavonulása után a Ferencváros vezérigazgatójaként is tevékenykedett, majd a celebvilágban tűnt fel, a 2019-es önkormányzati választáson Budapest főpolgármesteri posztjáért is elindult.

Életének 92. évében elhunyt Fábián Zoltán az Újpesti Dózsa, a Sztálin Vasmű Építők, a Sztálinvárosi Vasas, az MTK (Vörös Lobogó), valamint a BVSC korábbi élvonalbeli futballistája. Pályafutását harmadik lábtörése után, 1959-ben fejezte be, majd utánpótlásedzőként dolgozott tovább a Vasas, majd a BVSC együtteseinél, többek között Noskó Ernő és Törőcsik András is a tanítványa volt. 

86 éves korában elhunyt dr. Balogh György, a Vám- és Pénzügyőrség korábbi országos parancsnoka, aki versenyszerűen vitorlázott, a különböző hajóosztályokban hat bajnoki címet szerzett, összesen tizenötször állhatott dobogóra. Visszavonulása után 1988 és 1992 között a Magyar Vitorlás Szövetség elnökeként tevékenykedett, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöki pozícióját is betöltötte.

65 éves korában elhunyt Cséke György, a Nyíregyházi Spartacus 1980-ban első alkalommal az NB I-be jutó „aranycsapatának” hátvédje, aki 75 első osztályú mérkőzésen szerepelt a klub színeiben.  Visszavonulása után edzőként, majd technikai vezetőként segítette szeretett klubját.

87 éves korában elhunyt Molnár Albin olimpikon vitorlázó, egykori szövetségi kapitány. A kitűnő sportember az 1960-as, római olimpián a repülő hollandi hajóosztályban 13. helyezést ért el Holényi Imrével. Visszavonulása után szövetségi kapitányként (1964-1968), majd Olaszországban és Svájcban is dolgozott. 1972-től a német vitorlásválogatott edzője lett. Nyugdíjba vonulása után a Bajor Vitorlás Szövetségnél vállalt munkát. Utolsó komoly feladata 2002-től a német laseresek felkészítése volt a 2004-es athéni olimpiára.

Mindössze 19 éves korában, autóbalesetben elhunyt Csanki Márk ifjúsági vb-ezüstérmes kenus, a sportág egyik nagy reménysége.  

83 éves korában elhunyt Guricsné Pásztor Erzsébet, az 1965-ben világbajnoki címet nyerő magyar női válogatott csapatkapitánya, kilencszeres magyar bajnok kapus. A Bp. Spartacus játékosaként 33 alkalommal védte a nemzeti együttes kapuját 1960 és 1966 között, 1962-ben világbajnoki 5. helyezett, három évvel később a Nyugat-Németországban vb-aranyérmet nyerő magyar csapat tagja, egyben kapitánya volt. A Bp. Spartacusszal 1965-ben BEK-döntőt, 1964-ben és 1966-ban BEK-elődöntőt játszott, a fővárosi klubbal 1960 és 1965 között, valamint 1967-ben, a Vasassal 1972-ben és 1973-ban magyar bajnok lett. 1963-ban és 1968-ban MNK-győztes is volt.

77 éves korában elhunyt Zahorecz László labdarúgó-játékvezető, az MLSZ Budapesti Igazgatóság (BLSZ) emblematikus alakja.

55 esztendős korában elhunyt Duró József, 21-szeres magyar válogatott labdarúgó. A kitűnő középpályás 1985-ben a Debreceni MVSC csapatában mutatkozott be a magyar élvonalban, a debreceniek színeiben 75 mérkőzésen lépett pályára. Ezt követően a Vasasnál, a Siófoki Bányásznál és a Honvédnál is megfordult – utóbbinál 1992 és 1996 között szerepelt, első idényében tagja volt a bajnoki címet nyert csapatnak. Később, 1996-ban kipróbálta magát Izraelben, majd a BVSC-nél és a Dorogi FC-nél is futballozott, utóbbinál fejezte be aktív pályafutását.

JÚNIUS

75 éves korában elhunyt a Ferencváros örökös bajnoka, válogatott támadója, Szőke István. Kiemelkedő eredményei: kétszeres magyar bajnok (1967, 1968), hatszoros ezüstérmes (1965, 1966, 1970, 1971, 1973, 1974), bronzérmes (1969), kétszeres Magyar Népköztársasági Kupa-győztes (1972, 1974), VVK-döntős (1968), UEFA Kupa-elődöntős (1972), Eb-4. (1972). A válogatottban 1969 és 1973 között 13 mérkőzésen három gólt szerzett.

66 éves korában elhunyt Szilágyi Bertalan, a Kisvárda korábbi labdarúgója. A kitűnő játékos tagja volt az 1978-1979-es idényben az NB II-ben szereplő kisvárdai csapatnak, amely története során másodszor, az elsőt követően harminc év elteltével jutott vissza a másodosztályba. Szilágyi Bertalan a visszavonulása után több évtizeden át dolgozott Szabolcs-Szatmár-Bereg megye különböző csapatainál.

82 éves korában elhunyt Csenki Györgyné Varga Zsuzsanna, az 1965-ös kézilabda-világbajnokságon aranyérmes magyar válogatott tagja. A kiváló átlövő a Bp. Spartacus és a Vasas SC játékosaként öt magyar bajnokságot és négy Magyar Kupát nyert. Legnagyobb sikereit 1965-ben érte el: klubcsapatával, a Spartacusszal a BEK-ben második helyezést szerzett, majd novemberben tagja volt a Dortmundban világbajnokságot nyert válogatottnak. A nemzeti csapatban 1961 és 1968 között 47 alkalommal lépett pályára. Játékos-pályafutása befejezését követően több mint négy évtizeden át dolgozott az utánpótlás-nevelésben klub és válogatott szinten egyaránt.

74 éves korában elhunyt Huták Antal korábbi FIFA-játékvezető és sportvezető. 1970-ben a Budapest Labdarúgó Szövetségben kezdte játékvezetői pályafutását, majd hat évvel később már az országos keret tagja lett. Négy év NB II-es működés utána 1980-ban, a PMSC - Csepel mérkőzésen mutatkozott be az élvonalban, pályafutása befejezéséig 166 NB I-es mérkőzésen fújta a sípot. Két alkalommal bíráskodott a Magyar Kupa döntőjében és ugyancsak kétszer volt az év játékvezetője. 1986-tól 1992-ig volt tagja a FIFA-keretnek, 39 nemzetközi találkozón játékvezetőként, 40 mérkőzésen partjelzőként működött közre, később ellenőrként járta az európai pályákat. Aktív pályafutása befejezése után jelentős szerepeket töltött be a hazai játékvezetésben. 1998-ben egy ideig vezette az MLSZ Játékvezetői Bizottságát, 2006-től hat éven keresztül az MLSZ JB elnökhelyettese, küldője, majd tagja volt. A BLSZ JB elnökeként is segítette a fiatal tehetségek fejlődését.

Életének 74. évében elhunyt Sebők György. Az egykori kiváló futballista pályafutása során szerepelt a Szolnoki MTE NB I/B-s, majd a Rába ETO NB I-es csapatában, amelyben 85 mérkőzésen lépett pályára. Ezt követően a kiváló hátvéd visszatért Szolnokra, ahol előbb az MTE, majd a MÁV MTE csapataiban játszott, a Rákóczifalvában pedig négy évadon át futballozott az NB III-ban.

79 éves korában elhunyt Fluck Miklós, atléta, sportújságíró, a Vasas SC örökös tagja. A kiváló sportember 1957-től 1968-ig volt a piros-kék klub atlétája, melynek színeiben a korosztályos sikerek után 1964-ben 110 méteres gátfutásban nyert magyar felnőtt bajnokságot. Visszavonulása után a Vasárnapi Híreknél negyven éven át dolgozott sportújságíróként, 1998-ban a Magyar Olimpiai Bizottság Médiadíját érdemelte ki.

93 éves korában elhunyt Szabó Miklós egykori kiváló atléta, közép- és hosszútávfutó. A sportember az 1956-os melbourne-i olimpián 5000 méteren negyedik helyezést ért el. Az ezt követő római játékokon, valamint az 1958-as és az 1962-es Eb-n már nem tudott maradandót alkotni, nyugdíjazásáig szeretett sportágában edzőként, szakfelügyelőként tevékenykedett.

80 esztendős korában elhunyt a Magyar Olimpiai Akadémia korábbi főtitkára, Jakabházyné Mező Mária. A sportvezető több mint fél évszázadon keresztül dolgozott különböző területeken a magyar sportban, meghatározó tagja volt az olimpiai családnak, elévülhetetlen érdemei vannak az 1985-ben alapított MOA működtetésében, amelynek két évtizeden keresztül volt főtitkára. A MOB-ban 1993 óta dolgozott, amelynek 2001-től 2012-ig a tagja is lett. 1983 és 1989 között a Gyöngyösi SE ügyvezető elnökhelyettese, majd 1989-ig elnöke volt. 1996-ban a MOB Érdeméremben, 2017-ben a Nők Sportjáért Életműdíjban, 2016-ban a MOA Diplomában részesítette.

79 éves korában elhunyt a Vasas egyszeres válogatott játékosa, Lakinger Lajos. A keménykötésű hátvéd a Veszprémi Haladásban kezdte a karrierjét, majd a Várpalotai Bányász után az MTK színeiben mutatkozott be az NB I-ben. Az Egri Dózsánál töltött évek után tért vissza a fővárosba, a Vasashoz, melyben 1970 és 1977 között 153 mérkőzésen lépett pályára, s egy bajnoki ezüst- és bronzérmet szerzett a piros-kékekkel. Lakinger tagja volt az 1973-ban Magyar Népköztársasági Kupát nyerő együttesnek, az 1970-ben Közép-európai Kupát elhódító csapatnak, valamint a Bajnokok Tornáját és a Felszabadulási Kupát megnyerő gárdának is. A válogatottban egyszer kapott lehetőséget, 1974-ben Székesfehérváron Jugoszlávia ellen Fábián Tibort váltotta.

Nyitókép A "Gyűrűk ura", Csollány Szilveszter halála az egész országot megrázta Fotó: MTI/Oláh Tibor