„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Melyik kormány idején jelentkeztek a legkevesebben egyetemre? Hogy állnak az előválasztási meccsek? Mi várható az orosz alsóházi választáson? Felvidéki politika, afrikai gyerekkatonák, Peter M. Huber német alkotmánybíró, Fradi és Räikkönen – itt az új Mandiner hetilap!
Mit tartott pozitívumnak az előző tíz évben Hiller István? Miért lesz jobb egyetemistának lenni a jövőben Palkovics László szerint? Vitainterjú a felsőoktatásért is felelős egykori és mostani miniszterrel a modellváltásról, a CEU-ügyről és arról, hogy mi is a baj a nyelvoktatással.
„A felsőoktatás mostani alakítása nem rapid dolog, ellentétben a bolognai rendszer 2004-es itthoni bevezetésével” – fogalmaz az innovációs és technológiai miniszter,
Hiller István ugyanakkor megbocsáthatatlannak tartja, hogy a vidéki tudományegyetemeink mindegyike kikerült a magyar állam tulajdonából.
Vezércikkünkben, az Első karakterben Szalai Laura ír arról, hogy a jelek szerint miért nem tud a mai napig mit kezdeni a baloldal a nő mint politikus jelenséggel.
Közélet
Látszatjelöltek, látszatbalhék és komikus helyzetek – Közélet rovatunkban megnéztük, hogy hol tart most az ellenzéki előválasztás.
„Várni egymást az Úr asztalához, az oltárhoz nemcsak szabad, hanem krisztusi parancs is” – fogalmaz Balog Zoltán református püspök publicisztikájában, amelyben a keresztény felekezetek egységét szorgalmazza.
Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója írásában az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének tizenötödik évfordulójára emlékezik.
Külhon & Külföld
Új fejezet jöhet a felvidéki politikában? A napokon belül megvalósuló hárompárti egyesülést, benne a rivális MKP és a Most-Híd összeboronálását tető alá hozó Összefogás párt elnöke szerint így tényleg van esélyük visszakerülni a magyaroknak a pozsonyi parlamentbe, de akadnak azért szkeptikus hangok is. Külhon rovatunkban utánajártunk a pártegyesítés körülményeinek.
Kémek, őrszemek, gyilkológépek és szexrabszolgák:
kiskorúak tömegeit kényszerítik katonalétre és rabságra a fekete kontinensen.
Külföld rovatunkban Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet kutatójának írását olvashatják a kallódó gyerekhadakkal teli Afrika tragikus társadalmi fejleményeiről.
Új orosz alsóházat választanak a napokban. A Putyin-párt első helye nem lesz kérdéses, mégis van jelentősége a voksolásnak, a kimenetele ugyanis sokat alakíthat a belpolitikán – Ilyash György Oroszország-szakértővel tettük mérlegre az elmúlt éveket és latolgattuk az esélyeket.
Demkó Attila, az MCC geopolitikai műhelyének vezetője a világban zajló lineáris és exponenciális folyamatokról ír véleménycikkében.
Precedens & Makronóm
Az európai jog a nemzeti jogrendek és jogi kultúrák örökségéből táplálkozik – mondja Peter M. Huber német alkotmánybíró, akivel a szubszidiaritás elvéről és az európai integrációról beszélgettünk Precedens rovatunkban.
Az ellenkultúra mára értelmetlen kifejezéssé vált
– fogalmaz Koltay András, az NKE rektora publicisztikájában, amelyben Charlie Wattsra, a Rolling Stones dobosára és a jó dalokra emlékezik.
Megszólalt a 2008-as válságot is előre jelző Nouriel Roubini, szerinte két borús jövőkép áll a világgazdaság előtt. A Makronóm megmutatja, milyen gazdaságpolitikával nyílhat előttünk egy harmadik esély.
Sport
Ma kezdi meg Európa-liga-főtáblás szereplését a magyar bajnok a kvartett legerősebb csapata, a Bayer Leverkusen otthonában – Sport rovatunkban az 1995–96-os Bajnokok Ligája csoportkörében szereplő együttes tagjait kérdeztük az esélyekről.
Kimi Räikkönen szeptember 1-jén bejelentette, hogy a 2021-es szezon után visszavonul. 2009-ben egyszer már faképnél hagyta a Formula 1-et, akkor két év kihagyás után visszatért, most azonban döntése véglegesnek tűnik. Visszatekintettünk a pályafutására.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Egy román történész elsőként dolgozta fel a világ egyik legsikeresebb vállalatcsoportja, az indiai Tata sikertörténetét, ami alapján üzleti és nemzeti érdek nagyon is erősíthetik egymást – Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Mircea Raianu könyvét ajánlja.
A Feminens oldalán Balázsi Katalint, a Nők a Tudományban Egyesület elnökét ismerhetik meg.
Míg a régi időkben a szemét fogalma nem is létezett, a modern nagyvárosok – köztük Budapest – már másfél évszázada küzdenek az egyre sokasodó hulladékkal – Budapesti történetek kisrovatunkban a főváros tisztaságügyi múltjáról olvashatnak.
A „csak a márka számít” üzenet nagy veszélyt jelent a közízlésre – írja jegyzetében Schiffer Miklós jegyzetében a logómániáról.
A csángóföldi Diószénről indult, ahová aztán nem térhetett vissza. Egy zárt, archaikus közösség gyermeke, ahol a misejárás és a másik világra való felkészülés a mindennapok része volt. Petrás Máriával Élet rovatunkban beszélgettünk csángó identitásról, erőszakos románosításról, emberpróbáló küzdelmekről, tisztaságról és a „nem tisztáról”, valamint arról, hogy végre újra teljes lett a magyar népművészet.
„Sokfelé megfordultam már a világban, és megmondom őszintén,
ahol magyarok voltak, és éhség a magyar kultúrára, ott sosem éreztem idegenben magam”
– fogalmaz interjúnkban.
A rovatban Fabricius Gábor első nagyjátékfilmjét, az Eltörölni Frankot ajánljuk, a tárcát pedig Leimeiszter Barnabás írta.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban az Ufi korábbi szerzője, Névai Gábor Tóth Eszter Zsófia történész Trianoni történetek Szabadkától Budapestig című könyvét ajánlja.