Rengeteg amerikai a közösségi médián keresztül informálódik az aktuális politikai és társadalmi eseményekről – derült ki a Pew Research kutatóintézet felméréséből. Íme a számok!
A felmérés résztvevőit véletlenszerűen választották ki a Pew Research úgynevezett American Trends Panel adatbázisából Egyesült Államok-szerte – egészen pontosan 10 658 felnőttet. Mellettük 500 hírtartalomgyártót vettek górcső alá az öt legfontosabb social media platformról – Facebook, Instagram, TikTok, X (korábbi nevén Twitter), YouTube –, és 104 786 posztot vizsgáltak meg. Az intézet 2024. július 15. és augusztus 4. között végezte a kutatást, három felvonásban (erről, illetve az időszak fontosságáról lásd később).
Kik számítanak hírtartalomgyártónak a Pew kutatásában? Azok, akik rendszeresen posztolnak aktuális eseményekkel vagy társadalmi kérdésekkel kapcsolatban, és legalább 100 ezer követőjük van az öt vizsgált platform valamelyikén.
Mit értettek a kutatásban politikai irányultság alatt? A hírinfluenszerek által kifejezett nézeteket vették annak. Jobboldali irányultságúnak számították azt, aki nyíltan republikánusnak vagy konzervatívnak vallja magát, illetve azt, aki a tavalyi elnökválasztáson nyíltan Donald Trumpra szavazott. Baloldalinak pedig azokat, akik demokrataként vagy liberálisként azonosítják magukat, vagy nyíltan Kamala Harrist – illetve visszalépése előtt Joe Bident – támogatták a választáson.
Mi alapján azonosították az adott influenszer értékeit vagy identitását? A véleményvezér közösségimédia-fiókjának leírásában (azaz „biojában”), profil-, bannerképében vagy kitűzött posztjaiban található olyan nyelvezet vagy képek alapján, amelyek bizonyos meggyőződéseket vagy identitást fejeznek ki.
Hogyan értékelték a valamilyen hírszervezethez való kötődést? Hírszervezetnek tekintettek bármely olyan hírügynökséget, amely alkalmazottakat foglalkoztat, és többféle formában jelenik meg. Vagyis olyan tartalomgyártókat vettek ide, akik jelenleg valamilyen hírszolgáltatónak dolgoznak, vagy korábban álltak velük kapcsolatban, valamint azokat a szabadúszókat, akik rendszeresen közreműködtek hírszervezetekkel.
A vizsgálat időszakában több, az amerikai elnökválasztás szempontjából fontos esemény történt. Egy nappal a Donald Trump elleni 2024. július 14-ei merényletkísérlet után kezdődött az első szakasz: július 15-től 21-ig, ami egyidőben volt a republikánus nemzetgyűléssel (július 15–18.). Az intervallum záródátuma is fontos: ezen a napon jelentette be Joe Biden akkor még regnáló elnök és demokrata elnökjelölt, hogy nem indul újra a választásokon.
A kutatás második szakasza július 29. és augusztus 4. között folyt, ám még izgalmasabb volt a harmadik, az augusztus 19-től 25-ig tartó, ami egybeesett az augusztus 19. és 22. közötti demokrata-nemzetgyűléssel.
A kutatás első megállapítása, hogy a vizsgált tartalmak többsége nem az éppen aktuális politikai-társadalmi történésekkel vagy kérdésekkel foglalkozott. Azon posztok, amelyek viszont igen, azok a legnagyobb arányban amerikai belpolitikai kérdéseket tárgyaltak (55 százalék), így főleg a fent említett négy főbb eseményt. A társadalmi jellegű kérdések közül leginkább a rasszok közötti feszültségek voltak felkapottak, legkevésbé pedig érdekes módon a nemzetközi politikai eseményekkel – azok közül is az izraeli háborúval – foglalkoztak a vizsgált tartalomgyártók. Ezenkívül a technológia és a bűnözés kérdésköre került elő a legtöbbször, az összes vizsgált poszt 3-3 százalékában (1. ábra).
A Pew azt is észrevette, hogy a felmérés három hete közül a másodikon – amikor éppen nem történt semmilyen, az elnökválasztáshoz szorosan kapcsolódó nagyobb esemény – megugrott a társadalmi kérdésekkel és a nemzetközi történésekkel foglalkozó tartalmak aránya. Összességében az egyik központi téma Izrael Hamász elleni háborúja és a Trump elleni merénylet volt. Az is megállapítható, hogy az aktuális belpolitikai eseményeket leginkább a YouTube-on tárgyalták – ezek között is a leggyakrabban a demokrata nemzeti konvenció volt a téma –, míg az Instagramon a legkevésbé. Az utóbbin volt azonban legnagyobb a nemzetközi konfliktusokhoz kapcsolódó posztok aránya (18 százalék), és ezek többsége az izraeli háborúval foglalkozott.
A kutatásból elsősorban az derült ki, hogy az amerikai felnőttek 21 százaléka rendszeresen informálódik hírtartalomgyártóktól a közösségi médiában. Mellettük a megkérdezettek 51 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ugyan nem rendszeresen, de szokott ilyen platformokon híreket fogyasztani. Csak 28 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem böngész híreket a social mediában. A résztvevők 58 százaléka követ valamilyen hírinfluenszert vagy fel van iratkozva legalább egy ilyen profilra.
Azok között, akik rendszeres követői a hírtartalomgyártóknak – talán nem meglepő – kiemelkedően nagy a fiatalok (18 és 29 év közöttiek) aránya: 37 százalék. A felmérés szerint a kor növekedésével párhuzamosan a tartalomgyártókon keresztüli hírfogyasztás csökken – a 65 év felettieknek már csupán 7 százalékára jellemző ez (2. ábra).
Politikai identitás tekintetében körülbelül egyenlő az arány: a magukat republikánusnak vagy inkább republikánusnak vallók 21, míg a demokrata vagy inkább demokrata beállítottságúak 22 százaléka veszi igénybe a hírtartalomgyártók felületeit tájékozódás céljából (2. ábra). Származás alapján azt lehet megállapítani, hogy leginkább a spanyol ajkúakra jellemző, hogy így tesznek (30 százalék; 2. ábra).
Jövedelmi alapon megközelítve: jellemzően az alacsonyabb keresetűek látogatnak különböző közösségimédia-platformokat hírfogyasztás céljából (26 százalék). A közepes jövedelműekre ez valamivel kevésbé jellemző (21 százalék), a jobb módúak esetében pedig 10 százalékkal (16 százalék) alacsonyabb ez az arány (2. ábra).
A jövedelmi kategóriák számításának módja a kutatásban elolvasható.
A Pew Research által vizsgált hírtartalomgyártók négyféle típusú posztot vagy videót osztanak meg a különböző ügyekről, témákról vagy eseményekről. Ezek lehetnek tények, vicces posztok/videók és vélemények/szubjektív reakciók. Előfordul még az, hogy úgynevezett breaking news eseményekre, azaz a legfontosabb, friss hírekre reagálnak. Ezeket a kutatás szerint a felhasználók körülbelül egyenlő arányban fogyasztják (90, 87, 87, illetve 83 százalék a felsorolás sorrendjében).
Megnézték azt is, hogy a felhasználók mennyire értenek egyet az általuk követett tartalomgyártók álláspontjával. A megkérdezettek 61 százaléka olyan tartalmakat fogyaszt, amelyek között körülbelül egyenlő arányban vannak azok, amelyekkel egyetért és amelyekkel nem. Harminc százalék mondta azt, hogy egyértelműen egyetért a megtekintett videókban vagy posztokban megjelenő véleményekkel, és csak 2 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem osztja azokat.
A politikai álláspontok alapján nagyon kicsi a különbség, csupán 1 százalékkal több azon demokrata irányultságúak aránya, akik egyetértenek a követett tartalmakkal, míg szintén 1 százalék különbséggel inkább a republikánusok esetében igaz, hogy egyenlő mértékben néznek olyan posztokat, amelyekkel egyetértenek, és olyanokat, amelyekkel nem.
A Pew a kérdéskörhöz kapcsolódóan visszautal egy korábbi, 2023-as tanulmányára, amelyből az derül ki, hogy a podcasthallgatók esetében 47 százalékban igaz, hogy az elhangzó vélemények hasonlók a hallgató álláspontjához, 7 százalékban pedig eltérnek attól.
A felmérésben résztvevők 65 százaléka hasznosnak találta az általa követett hírinfluenszerek által megosztott tartalmakat az egyes események vagy ügyek megértéséhez (3. ábra). Politikai identitás alapján ez a hozzáállás inkább a demokrata oldalra volt jellemző, nem sok különbséggel a republikánus irányultságúakhoz képest (32, illetve 31 százalék). A kutatás rámutatott arra, hogy mind a négy vizsgált korosztály esetében a válaszolók több mint a fele vélekedik így. Ez legnagyobb arányban a fiatal korosztályra, legkevésbé pedig a 65 év felettiekre jellemző (4. ábra).
A teljes cikk a makronom.eu honlpaján olvasható.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Pexels
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Vagy nem lehet, hogy csak simán félreértették azt, hogy ha a Tisza nyer, akkor [email protected]?
A hatóság szerint a helyzet továbbra is egyértelmű, Tordai Bence eddigi lépései pedig csupán az időhúzást szolgálták.
December 16-tól gyökeresen átalakul a Facebook, a Messenger és a WhatsApp világa: a Meta rögzítheti az MI-vel folytatott beszélgetéseinket. Szakértő szerint ezzel új korszak kezdődik – amelyben a felhasználó maga lesz az áru.
Az eset kapcsán Deák Dániel is megszólalt.
Drága egykori kollégák. A hírcsatornára nem kell senkit „meghívni”, oda föl lehet iratkozni.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
