Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása
Az inflációs folyamatok összességében lehetővé tették volna az alapkamat csökkentését. Decemberben ugyan az áremelkedési ütem az elemzői várakozások felett alakult, azonban annak gyorsulása jelentős részben a bázishatás eredménye volt. Januárban még gyorsulást mutathat az áremelkedési ütem, főleg az üzemanyagárak növekedése nyomán.
Februártól azonban ismét lassulást láthatunk majd, amelyben szerepet játszik, hogy kifutnak a tavaly év elején végrehajtott, visszatekintő, inflációkövető áremelések (például a telekommunikációs vagy a bankszektorban). Ugyan az év eleji átárazások mértéke okoz némi bizonytalanságot, óvatosságra nem ez, hanem változatlanul a nemzetközi pénzpiaci helyzet inthette a jegybankot.
A nemzetközi pénzpiaci környezet hatása
A Trump-kormánytól várt vámpolitikától a pénzpiacok magasabb USA-inflációt és így szigorúbb jegybanki kamatpolitikát várnak. Ez a várakozás pedig a novemberi választások óta érdemben erősítette a dollár árfolyamát, amely negatívan hatott a feltörekvő piacokra. Habár az utóbbi időszakban történt egy kisebb korrekció az euróval szemben, a dollár továbbra is erős, és a központi bankrendszerrell kapcsolatos várakozások sem enyhítenek a helyzeten. Amíg a szeptemberi ülést követően a Fed még négy kamatvágást irányzott előre az idei évre vonatkozóan, addig decemberben már csak kettőt, és az aktuális pénzpiaci árazások alapján a befektetők is erre számítanak. A tartósan magas USA-kamatszint pedig korlátozza a feltörekvő piacokon a jegybankok mozgásterét.