Bár elvben lenne tér a lazításra, a jegybank nem csökkentette a kamatokat, amiben a nemzetközi pénzpiaci turbulencia és az erős dollár játszott szerepet. A Fed szigorúbb politikája szűkíti a mozgásteret, így az MNB egyelőre kivár – értékeli a kedd délutáni kamatdöntést a Makronóm Intézet elemzője.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása
Az inflációs folyamatok összességében lehetővé tették volna az alapkamat csökkentését. Decemberben ugyan az áremelkedési ütem az elemzői várakozások felett alakult, azonban annak gyorsulása jelentős részben a bázishatás eredménye volt. Januárban még gyorsulást mutathat az áremelkedési ütem, főleg az üzemanyagárak növekedése nyomán.
Februártól azonban ismét lassulást láthatunk majd, amelyben szerepet játszik, hogy kifutnak a tavaly év elején végrehajtott, visszatekintő, inflációkövető áremelések (például a telekommunikációs vagy a bankszektorban). Ugyan az év eleji átárazások mértéke okoz némi bizonytalanságot, óvatosságra nem ez, hanem változatlanul a nemzetközi pénzpiaci helyzet inthette a jegybankot.
A Trump-kormánytól várt vámpolitikától a pénzpiacok magasabb USA-inflációt és így szigorúbb jegybanki kamatpolitikát várnak. Ez a várakozás pedig a novemberi választások óta érdemben erősítette a dollár árfolyamát, amely negatívan hatott a feltörekvő piacokra. Habár az utóbbi időszakban történt egy kisebb korrekció az euróval szemben, a dollár továbbra is erős, és a központi bankrendszerrell kapcsolatos várakozások sem enyhítenek a helyzeten. Amíg a szeptemberi ülést követően a Fed még négy kamatvágást irányzott előre az idei évre vonatkozóan, addig decemberben már csak kettőt, és az aktuális pénzpiaci árazások alapján a befektetők is erre számítanak. A tartósan magas USA-kamatszint pedig korlátozza a feltörekvő piacokon a jegybankok mozgásterét.
Ebben a környezetben az MNB helyzetét nem javítja, hogy csütörtökön várhatóan ismét lazít az EKB, ezáltal nő a kamatkülönbözet az eurózónához viszonyítva, mivel a fő piacmozgató erő továbbra is a Feddel kapcsolatos kamatvárakozások.
Jelenleg nehéz előrejelzést adni arra vonatkozóan, hogy mikor folytatódhat a hazai kamatcsökkentési ciklus. Ahhoz viszont mindenképpen
szükség van a geopolitikai konfliktusok enyhülésére, amely mérsékelné a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülést, illetve arra, hogy a Fed-kamatvárakozások is lefelé tolódjanak.
Utóbbi kapcsán kiemelendő, hogy tavaly júniusban is voltak olyan számítások, hogy az amerikai jegybank az év végéig tarthatja a kamatszintet, miközben a gazdasági helyzet megítélésének megváltozása végül 100 bázispontos lazítást tett lehetővé. Most is lehet arra számítani, hogy ha oldódik a bizonytalanság, és Trump gazdaságpolitikájának hatásával kapcsolatos várakozások is túlzónak bizonyulnak, amely révén a Fed is újra kamatot vág,
az az MNB számára is lehetővé teszi majd az ismételt lazítást, várhatóan akár már az első fél év végén.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Itt az újabb ok a nyígásra a negyedművelt, örök elégedetlen magyaroknak: negatív lett az eredménye a Magyar Nemzeti Banknak. Leginkább azok szörnyülködnek, akik nem tudják megkülönböztetni a veszteséget a veszettségtől. És persze fogalmuk sincsen arról, hogy a jegybank hiánya az ő többletük. Sebestyén Géza írása.
Minderről a Magyar Nemzeti Bank legújabb jelentése számolt be.
Ahogyan az várható volt, ezúttal is helyben hagyta az alapkamat és a kamatfolyosó mértékét a jegybank monetáris tanácsa.
Az állomány számottevő hányadát érinti a döntés.
A probléma csupán az, hogy már az alaptézis is hibás. Sebestyén Géza írása.
Szemereyné Pataki Klaudia a Mandinernek azt mondta, az Optima és az MNB új vezetése partnerek abban, hogy a Neumann János Egyetem ne szenvedjen kárt.
Vörös Szabolcs nem szembesítette az ukrán elnököt a kárpátaljai magyarok elleni támodásokkal.
Hajnal Tamás a Mandinernek beszélt a BL-sorsolásról és az FTC keretéről.
