A KSH friss adatai szerint tavaly novemberben a nettó átlagkereset 11,9 százalékkal nőtt, bár a bérdinamika üteme lassult az előző hónapokhoz képest. Az év tizenegyedik hónapjában az ágazatok többségében 10 százalék körüli béremelkedés volt jellemző; a reálbér-növekedés 2025 egészében fennmaradhat – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Tavaly novemberben is dinamikusan, 11,9 százalékkal emelkedett a nettó átlagkereset értéke, ugyanakkor annak üteme némiképp elmaradt a megelőző hónapokban megszokottól.
A költségvetési szférában az átlagkereset értéke 13,9 százalékkal nőtt. Ezen belül is az oktatás területén volt a leggyorsabb a bérdinamika, 19,1 százalékos, ez viszont lassulást jelent a megelőző hónapokhoz képest. Ebben a bázishatás játszotta a legnagyobb szerepet, az ágazatban ugyanis 2023 novemberében ugrottak meg a keresetek, és ez most került be a bázisba. A közszféra másik két ágában, a közigazgatásban és az egészségügyben is két számjegyű bérfejlesztés történt a megelőző év azonos időszakához képest.
A versenyszféra esetében a bruttó átlagkereset egy év alatt 11,3 százalékkal nőtt, ami szintén lassulást jelez a megelőző hónapokhoz képest. A bérdinamika fékeződése itt elsősorban az iparban, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó szállítás, raktározás ágazatban ment végbe. Ebben a külső kereslet alakulása nyomán továbbra is gyengélkedő ipari termelés játszhatott szerepet, amely befolyással van egyrészt a ledolgozott órák számára, másrészt a bónuszokra. Viszont az ágazatban még ezzel együtt is fennmaradt a két számjegyű béremelkedés. A szolgáltató szektorban viszont jellemzően csak kisebb mértékben lassult a bérdinamika a megelőző hónapokkal összevetve.
A kivételt a két legmagasabb átlagbért fizető ágazat jelenti, az információ, kommunikáció, illetve a pénzügyi, biztosítási tevékenység, amelyeknél gyorsulást mutatott a béremelkedés üteme, ezzel némiképp ellensúlyozva a más területeken végbemenő lassulást. Azonban a bérfolyamatokat illetően így is csak viszonylag kismértékűek az eltérések az ágazatok között, mindenhol jellemző a 10 százalék körüli emelkedés.
Decemberben kismértékben tovább lassulhatott a bérdinamika, köszönhetően annak, hogy a 2023 decemberére előre hozott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés beépült a bázisba, azonban ezzel együtt is arra lehet számítani, hogy az év utolsó hónapjában is két számjegyű ütemben nőttek a bérek.
Az idei bérfolyamatok kapcsán kiemelendő, hogy a költségvetési szférához kapcsolódó területeken fennmaradhat a gyors béremelkedési ütem, ezt támogatja például a pedagógusok, a vízügyi dolgozók, illetve a bíróságokon dolgozók bérfejlesztése. A versenyszféra esetében a minimálbér 9, illetve a garantált bérminimum 7 százalékos év eleji emelése adja az alapot a bérek további növekedéséhez, ugyanakkor
a bérdinamika mértéke kapcsán a döntő tényező az lesz, hogy a rendszeres év eleji – március-április környékén jellemző – bértárgyalások idején milyenek a gazdasági kilátások vállalati szempontból.
Javuló kilátások esetén a cégek bátrabbak lehetnek, miközben a bizonytalanabb gazdasági környezet óvatosságra intheti őket. Ezzel együtt is arra számítunk, hogy 8-9 százalék körüli átlagbér-emelkedés valósulhat meg idén a gazdaságban, ami az éves szinten várhatóan tovább lassuló inflációval együtt ismét érdemi, 4-5 százalékos reálbér-növekedést tenne lehetővé.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Kovács Tamás
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nem egyszeri kedvezményről van szó, hanem valódi fordulatról.
A tervezett 13 százalékos emelés aligha kerül veszélybe, ám a jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimum emeléséről mindenképp egyezségre kell jutniuk a feleknek.
Ezt sem a rendőrök, sem az autóbuszvezetők nem úsznák meg.
Az is kiderült, hogy egy újabb kormány csak tetézné a bajt.
Az indok is megvan: a már korábban nyilvánosságra került SZJA-emelés mellett ezekből a bevételekből tudná csak elérni a Tisza Párt, hogy „kijöjjön a matek”, és a kampány során tett, egyre gyarapodó ígéreteit tartani tudja Magyar Péter.
A Pedagógusok Szakszervezetének állításával ellentétben nem hiányzik 16 ezer pedagógus a rendszerből, a béremeléseknek köszönhetően ráadásul rekordszámban választják a tanári pályát.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
