Térképen mutatjuk: ezekben a fővárosi kerületekben a legjobb az átlagbér
Az is kiderült, hogy az agglomeráción kívül, mely magyarországi járásban keresnek a legjobban.
A KSH friss adatai szerint tavaly novemberben a nettó átlagkereset 11,9 százalékkal nőtt, bár a bérdinamika üteme lassult az előző hónapokhoz képest. Az év tizenegyedik hónapjában az ágazatok többségében 10 százalék körüli béremelkedés volt jellemző; a reálbér-növekedés 2025 egészében fennmaradhat – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Tavaly novemberben is dinamikusan, 11,9 százalékkal emelkedett a nettó átlagkereset értéke, ugyanakkor annak üteme némiképp elmaradt a megelőző hónapokban megszokottól.
A költségvetési szférában az átlagkereset értéke 13,9 százalékkal nőtt. Ezen belül is az oktatás területén volt a leggyorsabb a bérdinamika, 19,1 százalékos, ez viszont lassulást jelent a megelőző hónapokhoz képest. Ebben a bázishatás játszotta a legnagyobb szerepet, az ágazatban ugyanis 2023 novemberében ugrottak meg a keresetek, és ez most került be a bázisba. A közszféra másik két ágában, a közigazgatásban és az egészségügyben is két számjegyű bérfejlesztés történt a megelőző év azonos időszakához képest.
A versenyszféra esetében a bruttó átlagkereset egy év alatt 11,3 százalékkal nőtt, ami szintén lassulást jelez a megelőző hónapokhoz képest. A bérdinamika fékeződése itt elsősorban az iparban, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó szállítás, raktározás ágazatban ment végbe. Ebben a külső kereslet alakulása nyomán továbbra is gyengélkedő ipari termelés játszhatott szerepet, amely befolyással van egyrészt a ledolgozott órák számára, másrészt a bónuszokra. Viszont az ágazatban még ezzel együtt is fennmaradt a két számjegyű béremelkedés. A szolgáltató szektorban viszont jellemzően csak kisebb mértékben lassult a bérdinamika a megelőző hónapokkal összevetve.
A kivételt a két legmagasabb átlagbért fizető ágazat jelenti, az információ, kommunikáció, illetve a pénzügyi, biztosítási tevékenység, amelyeknél gyorsulást mutatott a béremelkedés üteme, ezzel némiképp ellensúlyozva a más területeken végbemenő lassulást. Azonban a bérfolyamatokat illetően így is csak viszonylag kismértékűek az eltérések az ágazatok között, mindenhol jellemző a 10 százalék körüli emelkedés.
Decemberben kismértékben tovább lassulhatott a bérdinamika, köszönhetően annak, hogy a 2023 decemberére előre hozott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés beépült a bázisba, azonban ezzel együtt is arra lehet számítani, hogy az év utolsó hónapjában is két számjegyű ütemben nőttek a bérek.
Az idei bérfolyamatok kapcsán kiemelendő, hogy a költségvetési szférához kapcsolódó területeken fennmaradhat a gyors béremelkedési ütem, ezt támogatja például a pedagógusok, a vízügyi dolgozók, illetve a bíróságokon dolgozók bérfejlesztése. A versenyszféra esetében a minimálbér 9, illetve a garantált bérminimum 7 százalékos év eleji emelése adja az alapot a bérek további növekedéséhez, ugyanakkor
a bérdinamika mértéke kapcsán a döntő tényező az lesz, hogy a rendszeres év eleji – március-április környékén jellemző – bértárgyalások idején milyenek a gazdasági kilátások vállalati szempontból.
Javuló kilátások esetén a cégek bátrabbak lehetnek, miközben a bizonytalanabb gazdasági környezet óvatosságra intheti őket. Ezzel együtt is arra számítunk, hogy 8-9 százalék körüli átlagbér-emelkedés valósulhat meg idén a gazdaságban, ami az éves szinten várhatóan tovább lassuló inflációval együtt ismét érdemi, 4-5 százalékos reálbér-növekedést tenne lehetővé.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Kovács Tamás
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.