A szerző a Makronóm újságírója.
Mindenkit meglepett, mikor tegnap Jun Szogjul, Dél-Korea regnáló elnöke 40 év után először hadiállapotot hirdetett az országban. Ezzel lényegében megágyazott saját bukásának, hiszen órákkal azután, hogy megtörtént a bejelentés, az ellenzéki többségű parlament (egyébként az elnök pártjával egyetemben) megszavazta annak felfüggesztését. Ennek hatására Jun vissza is vonta a statáriumot. Az ellenzéki Demokrata Párt nem véletlen szólított fel az elnököt a lemondásra, mondván, hogy ha nem teszi meg, felelősségre fogják vonni hazaárulás vádjával, de még az elnök pártja, a konzervatív Néphatalom is elhatárolódott az elnöki döntéstől. Az ügy előzménye, hogy a megosztott törvényhozás nem tudta elfogadni a költségvetést és egyes ügyészek felelősségrevonását is kilátásba helyezték, ám ez önmagában még nem adott kellő indokot a statárium bevezetésére.
Ami a politikai következményeket illeti, nehéz elképzelni, hogy az elnök ezt meg tudja úszni, főleg, ha bizalmatlansági indítvány következik egy olyan törvényhozásban, amit nem az elnök pártja dominál, de érdemes hangsúlyozni, hogy még az is elhatárolódott a döntéstől. Ezt az elnök munkatársai is érzékelték, mert az incidens óta többen távoztak hivatalukból, azonban maga Jun egyelőre nem mutatkozott a nyilvánosság előtt.
Az elnök lépése a politikai logika teljes hiányára utal: 40 év után és zéró politikai támogatás nélkül meghozni egy ilyen döntés, majd azt órákon belül visszavonni a szó szoros értelmében vett politikai öngyilkosság főként egy olyan államban, ahol fokozott a készültség az Észak-Koreával szembeni feszült viszony miatt. Az elnöki rezidencia előtt azóta is folyamatosak a tiltakozások, amelyek az elnök távozását igyekeznek elérni. Ezek a demonstrációk vélhetően az elkövetkező napokban is folytatódni fognak. Szöul legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok is csupán annyit tudott reagálni az eseményekre, hogy továbbra is elvárják, hogy Dél-Korea békés úton rendezze belső kríziseit.
Ami a gazdasági hatásokat illeti: a piacokat is meglepte a dél-koreai elnök váratlan döntése. A hazai piacon jelentős volatilitás volt megfigyelhető. Nem véletlen, hogy közvetlenül a piacnyitás előtt Kim Byung-hwan gazdasági és pénzügyminiszter-helyettes be is jelentette, hogy készen állnak akár 10 milliárd won bevetésére is a tőzsde stabilizálása érdekében. A vezető dél-koreai vállalatok részvényei ennek ellenére is jelentős veszteségeket könyvelhettek el. A Samsung Electronics papírjai például közel 1 százalékot estek, de az LG Energy Solution és a Hyundai Motor részvényei ennél nagyobb, mintegy 2 százalékos esést produkáltak. Ilyen és ennél súlyosabb adatok mellett érthető a bejelentés, hogy korlátlan likviditást is alkalmazhatnak azért, hogy a piacokat megnyugtassák.