A KSH friss adatai szerint szeptemberben még nem látszottak a fellendülés jelei a magyar iparban, főként a gyenge exportkereslet, azon belül is a német helyzet miatt. A tartós növekedéshez elengedhetetlen lesz a külső kereslet élénkülése, amely jövőre várható – értékeli a helyzetet a Makronóm Intézet elemzője.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Szeptemberben – a vártnál kedvezőtlenebb GDP-adat fényében – az ipar a várakozásoknak megfelelően alakult, éves szinten az ágazat termelése 5,4 százalékkal csökkent a naptárhatás kiszűrésével, de havi bázison is ismét mérséklődött a termelés, 0,7 százalékkal.
Az ipari termelés tehát továbbra sem mutatja a kilábalás jeleit. Ebben a legnagyobb szerepet a külső kereslet gyengélkedése játssza. A KSH az első becslés keretében is csak annyit emel ki, hogy
a járműgyártás, a villamos berendezés, valamint a számítógép, az elektronikai, az optikai termék gyártása ágazatokban történt visszaesés, amelyek mindegyike elsősorban exportra termel.
Itt a legfőbb nehézséget továbbra is legfontosabb külpiacunk, a német ipar gyengélkedése okozza. Ezzel szemben az élelmiszer-, ital- és dohánytermék gyártása ágazat bővülni tudott, ezeknél nagyobb a súlya a belső keresletnek.
Ismételten vegyes hírek érkeztek a német iparból. Szeptemberben az új rendelések volumene havi alapon 4,2 százalékkal nőtt, és ezzel már éves bázison is emelkedést láthatunk, 1,0 százalékosat. Az összképet ugyanakkor több tényező is árnyalja: egyrészt a szeptemberi bővülés az augusztusi 5,4 százalékos zsugorodás korrekciójaként is értelmezhető, másrészt a növekedést továbbra is leginkább csak a nagy értékű megrendelések húzzák, enélkül havi bázison csupán érdemben kisebb ütemben, 2,2 százalékkal emelkedtek a rendelések.
Sőt, a megbízhatóbb háromhavi átlagot nézve negyedéves alapon is csökkenés történt a német ipari rendelések terén, ha nem vesszük figyelembe a nagyobb rendelések torzító hatását.
Az ipar kilátásai kapcsán továbbra is jelentős a bizonytalanság, és ez a gazdasági kilátásokra is negatív hatással van. A fellendüléshez szükség van a külső kereslet rendeződésére, amely várakozásaink szerint csak a jövő évtől kezdődhet meg érdemben. Ugyanakkor a folyamatban lévő nagyberuházások termelőre fordulásával, amennyiben van kereslet, az ipar érdemi növekedési többletet adhat a gazdaság egészének.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Komka Péter
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Novemberben az ipari termelés 2,9 százalékkal csökkent az előző évhez képest, és havi szinten is 1,6 százalékos visszaesést mutatott. A lassulás fő oka a gyenge külső kereslet, miközben a belső fogyasztás is csak fokozatosan élénkül. Az építőipari projektek és az új nagyberuházások azonban hamarosan lendületet adhatnak az iparnak.
Halmozódnak a negatív jelenségek, a helyzet kísértetiesen kezd hasonlítani a két évvel ezelőttire.
A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság láthatóan meghaladhatja majd az eurózóna várható bővülési ütemét.
A magyar ipart is nagyban meghatározó német gazdaság a kilábalás jeleit mutatja a megrendelések terén. Azonban a friss KSH-adatok alapján a hazai termelési számokban még nem látjuk ezt a fordulatot, főként az autógyártás visszaesése miatt. Az elektromos autókra vonatkozó új német, cégeknek szóló támogatási program jó hír, de az ottani fellendüléséhez több állami segítség kell. A hazai ipar akkor találhat gyorsan magára, ha a külső kereslet tartós fordulata bekövetkezik az év hátralévő részében, és a belső kereslet is tovább élénkül.
A Makronóm Intézet elemzője szerint „még mindig a kilábalás időszakában vagyunk”.
Az ÁSZ elárulta, mikorra válhat fizetésképtelenné Budapest.
A műsorvezetőnek fontos, hogy milyen országban él.
Az uniós vezetés azon dolgozik, hogy a magyar vétót úgy megkerülje, mintha nem is létezne.
