A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa érintetlenül hagyta az alapkamatot keddi ülésén, így az változatlanul 6,75 százalék. A jegybank döntését a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője értékelte.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Nem okozott meglepetést a jegybank döntése, számítani lehetett rá, hogy ezúttal nem változik az alapkamat értéke.
Az MNB már a júniusi ülését követően bejelentette a monetáris politika új szakaszát, amelynek keretében jelezték, hogy nem fog feltétlenül minden ülésen csökkenni az irányadó ráta. Júliusban ugyanakkor adódott egy lehetőség a jegybank számára, hogy – kihasználva a kedvező piaci környezetet, a Fed kamatcsökkentési esélyének növekedését – tovább mérsékelje az alapkamat értékét.
A mostani ülést megelőzően azonban a pénzpiaci hangulat nem volt ennyire kedvező.
A hónap elején az amerikai recessziós félelmek, illetve a japán jegybank kamatemelése okozott pánikot a pénzpiacokon, és ez sokkal bizonytalanabb környezetet teremtett.
Ezenfelül, habár a Jackson Hole-i konferencián Jerome Powell bejelentette, hogy
a szeptemberi üléssel megkezdődik a Fed kamatcsökkentési ciklusa, a várható kamatpályáról azonban csak homályos utalásokat tett. Ez pedig a magyar jegybankot is óvatoságra inthette.
Az inflációs folyamatok ezzel szemben összességében a várakozásoknak megfelelően alakultak. A bázishatások, a tavalyi havi árcsökkenések referencia-időszakból való kiesése nyomán várható volt, hogy gyorsul az áremelkedési ütem, azonban ennek mértéke a következő hónapokban sem lesz jelentős, a jegybank által szükségesnek tartott pozitív visszatekintő reálkamatok tartósan velünk maradhatnak. Másrészről a szolgáltatások gyorsabb áremelkedésének a fennmaradása is óvatosságra adhatott okot a nemzeti banknak a kamatpályát illetően.
Várakozásaink szerint
az idei évben a jegybank még legalább két alkalommal, a szeptemberi és a decemberi ülésen tudja 25-25 bázisponttal csökkenteni az alapkamatot, esetlegesen még egy novemberi vágásra nyílhat tér,
amennyiben egyrészről a Fed is minden idei ülésén kamatot vág, másrészről az amerikai választásokat követő pénzpiaci hangulat is a forintnak kedvezően alakul. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a hitelezés szempontjából a kamatkörnyezetnek a korábban tapasztaltnál kisebb a szerepe, a vállalati beruházási döntéseket most nagyobb mértékben a bizonytalan gazdasági kilátások, a visszafogott külpiaci kereslet fogja vissza, mintsem a finanszírozási költségek.
Ezt is ajánljuk:
Címlapfotó: MTI/Máthé Zoltán
Még mindig tart a jegybanki vizsgálat, hogy kiderítsék, miként juthatott a bennfentes információhoz és kaszált azzal több millió forintot a Tisza Párt elnöke. A politikus eddig igen ingerülten kezelte az ügyet, jövő héten viszont kiderülhet, mire is jutott a felügyelet, azaz hogyan zárul Magyar Péter bennfentes ügye.
A Varga Mihály vezette tanács nem változtatott az alapkamat mértékén és a kamatfolyosón sem.
Itt az újabb ok a nyígásra a negyedművelt, örök elégedetlen magyaroknak: negatív lett az eredménye a Magyar Nemzeti Banknak. Leginkább azok szörnyülködnek, akik nem tudják megkülönböztetni a veszteséget a veszettségtől. És persze fogalmuk sincsen arról, hogy a jegybank hiánya az ő többletük. Sebestyén Géza írása.
Ahogyan az várható volt, ezúttal is helyben hagyta az alapkamat és a kamatfolyosó mértékét a jegybank monetáris tanácsa.
Közel félmilliárdnyi bírságot szabott ki öt év alatt bennfentes kereskedelem miatt a jegybank.
Az orosz gazdaság bajban van, és egyes vélemények szerint csak a hadiipar húzhatja fel.
Az Európai Néppárt ősszel javaslatot terjeszt az EP elé a belső égésű motorok 2035-ös teljes uniós betiltásának visszavonására, új irányt nyitva az európai autóipar jövőjéről szóló vitában.
Ennek sokan nem fognak örülni.
