A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa érintetlenül hagyta az alapkamatot keddi ülésén, így az változatlanul 6,75 százalék. A jegybank döntését a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője értékelte.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Nem okozott meglepetést a jegybank döntése, számítani lehetett rá, hogy ezúttal nem változik az alapkamat értéke.
Az MNB már a júniusi ülését követően bejelentette a monetáris politika új szakaszát, amelynek keretében jelezték, hogy nem fog feltétlenül minden ülésen csökkenni az irányadó ráta. Júliusban ugyanakkor adódott egy lehetőség a jegybank számára, hogy – kihasználva a kedvező piaci környezetet, a Fed kamatcsökkentési esélyének növekedését – tovább mérsékelje az alapkamat értékét.
A mostani ülést megelőzően azonban a pénzpiaci hangulat nem volt ennyire kedvező.
A hónap elején az amerikai recessziós félelmek, illetve a japán jegybank kamatemelése okozott pánikot a pénzpiacokon, és ez sokkal bizonytalanabb környezetet teremtett.
Ezenfelül, habár a Jackson Hole-i konferencián Jerome Powell bejelentette, hogy
a szeptemberi üléssel megkezdődik a Fed kamatcsökkentési ciklusa, a várható kamatpályáról azonban csak homályos utalásokat tett. Ez pedig a magyar jegybankot is óvatoságra inthette.
Az inflációs folyamatok ezzel szemben összességében a várakozásoknak megfelelően alakultak. A bázishatások, a tavalyi havi árcsökkenések referencia-időszakból való kiesése nyomán várható volt, hogy gyorsul az áremelkedési ütem, azonban ennek mértéke a következő hónapokban sem lesz jelentős, a jegybank által szükségesnek tartott pozitív visszatekintő reálkamatok tartósan velünk maradhatnak. Másrészről a szolgáltatások gyorsabb áremelkedésének a fennmaradása is óvatosságra adhatott okot a nemzeti banknak a kamatpályát illetően.
Várakozásaink szerint
az idei évben a jegybank még legalább két alkalommal, a szeptemberi és a decemberi ülésen tudja 25-25 bázisponttal csökkenteni az alapkamatot, esetlegesen még egy novemberi vágásra nyílhat tér,
amennyiben egyrészről a Fed is minden idei ülésén kamatot vág, másrészről az amerikai választásokat követő pénzpiaci hangulat is a forintnak kedvezően alakul. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a hitelezés szempontjából a kamatkörnyezetnek a korábban tapasztaltnál kisebb a szerepe, a vállalati beruházási döntéseket most nagyobb mértékben a bizonytalan gazdasági kilátások, a visszafogott külpiaci kereslet fogja vissza, mintsem a finanszírozási költségek.
Ezt is ajánljuk:
Címlapfotó: MTI/Máthé Zoltán
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A kedd délutáni, az alapkamatot változatlanul hagyó döntését követően decemberben újra kamatdöntés előtt áll majd a magyar jegybank. A Makronóm Intézet elemzője szerint a globális gazdasági hatások miatt indokolt a kivárás, így az idei évre kamatvágás már nem valószínű, a csökkentési ciklus folytatása a jövő évre tolódhat.
Szakértőt kérdeztünk a forintgyengülés okairól.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően lépett a jegybank, amit a kedvező inflációs folyamatok, valamint az EKB és a Fed monetáris politikája is támogatott. Várhatóan decemberben folytatódhat a kamatcsökkentési ciklus.
Nincs érdemi szakmai ellentét a Magyar Nemzeti Bank és a gazdasági kormányzat között, csak az együttműködés hiányzik.
A jegybanki alapkamat továbbra is 4,25 százalék marad az eurózónában, miután a július 18-i ülésen a várakozásoknak megfelelően nem változtattak a kamatkondíciókon. A kamatfolyosó sem módosult, a betéti és hitelkamat, rendre 3,7,5, illetve 4,5 százalék.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
