Pressman már az amerikaiaknak is irtó ciki volt: a lehetséges utódja mindent helyreállítana
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
Lej Csün nem kevesebbet állít, mint hogy a Donald Trump által kirótt szankciók kényszerítették a vállalatot arra, hogy a telefonüzlet mellett beindítsák az e-jármű üzletágat. Egyébként eszükbe sem jutott volna.
A Xiaomi vezére megköszönte Trumpnak a büntetést – így kaszáltak milliárdokat
Egy pekingi rendezvényen meghökkentő sztorit mesélt el a kínai gigagyártó Xiaomi vezérigazgatója. Az alapvetően fogyasztói elektronikai gyártásban, elsősorban okostelefonokban utazó vállalat idén márciusban mutatta be az első elektromos autóját, a négyajtós SU7-t, amelyre máris százezres nagyságrendben érkeznek az előjegyzések. Hogy hogyan került a vállalat portfóliójába az e-jármű, arra Lej Csün egyszerű választ adott: Donald Trump.
Köszönik a listázást
A Xiaomit az amerikai védelmi minisztérium a leköszönő Trump elnök novemberi utasítására 2021 januárjában vette fel arra a tiltólistára, amely megtiltja az amerikai tőkebefektetést az érintett cégeknél. A dokumentumban akkor több mint harminc (elsősorban energetikai, telekommunikációs és IT) név szerepelt, a Pentagon indoklása szerint azért, mert „civil tevékenységük mellett” valamennyien katonai eszközbeszállítók is. Bár ez a lista nem volt egyenrangú a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő kínai vállalatokat tartalmazó dokumentummal, az éppen akkor globális terjeszkedésbe kezdő vállalat számára hatalmas csapást jelentett.
„Felhívott egy barátom, és közölte, hogy az USA szankcionált bennünket. Derült égből villámcsapás volt” – emlékszik vissza Lej, hozzátéve, hogy a bejelentést követő napokban egyik válságértekezlet érte a másikat a cégnél. Végül arra jutottak, hogy diverzifikálni kell a vállalat tevékenységi körét: az elektromos jármű ötlete már nem tudni, kinek a fejéből pattant ki, az mindenesetre biztos, hogy ha nincs a Trump-féle rendelet, a Xiaomi soha nem merészkedett volna autóipari területre.
A végeredmény a SU7 lett, amely sportos külsejével és 30 ezer dollár alatti árával azonnal komoly érdeklődést váltott ki a kínai piacon. Azért ott, mert a Xiaomi egyelőre nem tervez belőle külföldi értékesítést, és kifejezetten a hazai fogyasztást tartja szem előtt. Teheti: az idei eladási cél 120 ezer darabról szól, szemben az év elején becsült 76 ezerrel.
„Köszönöm a három évvel ezelőtt történteket” – mondta Csün, Donald Trump elnökre célozva, majd hozzátette: annak köszönhetően a Xiaomi célja immár az, hogy a világ öt legnagyobb autógyártója közé kerüljön.
***
Fotó: MTI/EPA/Erik S. Lesser
Fotó: Donald Trump archív
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.