Roberta Metsolának, az Európai Parlament elnökének az X-en (korábban Twitter) olyan válaszlevelet küldtek, amelyben a linkre kattintva egy megfigyelőszoftver telepítődik a készülékén. A Politico szerint a kémprogramot egy európai vállalat készítette és forgalmazta.
A Predator elnevezésű kémszoftvert az Intellexa szövetség gyártja és értékesíti. A támadó ezzel teljes hozzáférést szerezhet az áldozat eszközeihez, beleértve a mikrofont, a kamerát, a szöveges üzeneteket és az alkalmazásokat. Hasonló linkeket küldtek a bizottság hivatalos és Emily Haber, az Egyesült Államok volt német nagykövetének a fiókjára is.
Nem kattintottunk rá és azonnal jelentettük” – mondta Metsola.
Az Intellexát Tal Dilian, egy volt izraeli katonatiszt alapította, amely a Politico szerint az EU virágzó kémprogramiparának egyik koronaékszere. A többek között Magyarországon is irodákat működtető cég az Amnesty szerint „az EU-ban székhelyet fenntartó és szabályozott vállalatként hirdeti magát”. Eközben pedig a Predator kémszoftvert Ausztriának, Németországnak és Svájcnak, valamint olyan kormányoknak adta el, amelyekben korábban is előfordultak emberi jogi visszaélések: például Katarnak, Kongónak, az Egyesült Arab Emírségeknek, Pakisztánnak és Vietnamnak.
A Politico részletezte, hogy bár az EU most nagyon igyekszik szabályozni a technológiát, a kémprogramok korlátozásával le van maradva az Egyesült Államokhoz képest. Ezáltal a kormányok hozzáférhetnek a leghatékonyabb megfigyelési technológiákhoz.
John Scott-Railton, a The Citizen Lab jogvédő csoport vezető kutatója megjegyezte, hogy a kémprogramlink használata egy olyan nyilvános fórumon, mint az X, azt jelzi, hogy „a zsoldos kémprogramok terjedése kicsúszott az ellenőrzés alól”.
Míg a globális iparág becsült értéke mintegy 12 milliárd dollár, Európa részesedésére vonatkozóan nincs hiteles adat. A kutatók becslése szerint szinte minden uniós országban van legalább egy kémprogrambajnok: ilyen például a bolgár Circles, amely olyan terméket forgalmaz, amellyel egy londoni újságíró telefonját hallgatták le, vagy a cseh MOBILedit, amelyet az ukrán biztonsági erők az Oroszország elleni háborúban használtak.