A napokban Landsbergis litván külügyminiszter felháborodásának adott hangot a szankciók kijátszása miatt, amelyhez Moszkvának a párhuzamos kereskedelem nyújt lehetőséget. Valójában kijátszásról nincs szó, mindössze annyi történik, hogy egyes harmadik országok (alapvetően volt szovjet köztársaságokról, Örményországról, Kazahsztánról, Kirgizisztánról, Tádzsikisztánról, Türkmenisztánról és Üzbegisztánról van szó), amelyek nem vesznek részt a Nyugat által diktált szankciós politikában, virágzó kereskedelmet folytatnak Oroszországgal az általuk vásárolt, tiltólistán lévő áruk továbbexportálásával. Így történhet meg, hogy a kettős felhasználású termékek és a párhuzamos kereskedelem révén Moszkva – immár 14 hónapja – tulajdonképpen változatlanul be tud szerezni olyan árukat, amelyeket elméletileg nem szerezhetne be.
A litván külügyminiszter a paralel kereskedelem mihamarabbi megbüntetését követelte, mondván: ezek az új ellátási láncok aláássák Európa erőfeszítéseit Moszkva megbüntetése ügyében – ahogyan a szankciós politika tekintélyét is. Mint mondta, innentől a közvetítő államokat is szankcionálni kell, bármennyire fájdalmas is lesz az új csapás az EU-s országok egyébként is több sebből vérző kereskedelmére.
A litván külügyminiszter szerint most már minden ellátási láncot blokkolni kell, amelynek köze van Oroszországhoz.
Másodlagos szankciók
Mint kiderült, a litván külügy egy már beindított folyamatról beszélt, az EU-s diplomaták ugyanis már a másodlagos szankciók tervezésén dolgoznak azon országok ellen, amelyeknek tiltólistás kereskedelmi forgalomnövekedése feltűnően megugrott az elmúlt egy évben. Elméletileg ez az intézkedés részét képezné a tizenegyedik szankciós csomagnak – kínos frusztráltsággal ismerve be az előző tíz egyes elemeinek teljes hiábavalóságát.
A tizedik szankciós csomag megszavazása után az EU különmegbízottat nevezett ki David O'Sullivan személyében a tiltórendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére, ám neki jelenlegi pozíciójában nincs sem túlzott befolyása, sem jogköre arra, hogy harmadik országokat kezdjen el meggyőzni vagy éppen fenyegetni, és rájuk kényszeríteni az EU-s szankciós irányelveket. A litván külügyminiszter éppen ezért javasolta egy külön uniós biztosi pozíció kialakítását az Európai Bizottságnak, amely már rendelkezne a hathatós meggyőzés hátulról erősen támogatott eszközeivel.
A kínai probléma
Az információk szerint a másodlagos szankciók ügyében zárt körű egyeztetéseken már vad ötletelés zajlik Brüsszelben, de ez még messze van attól, hogy hivatalos tervezetnek lehessen nevezni. (Ha lesz is, azt még a tagállamoknak is egyöntetűen el kell majd fogadni, márpedig ha az eddigi tíz csomagot vesszük alapul, egy ekkora, számtalan harmadik országot érintő kereskedelmi stop esetében borítékolható a végtelen hosszúra nyúló vita.)