Fejjel mennek a falnak a németek?

A Német Szénimportőrök Szövetségének elemzése szerint Németország 2022-ben összességében 8 százalékkal növelte a külföldi szénbeszerzéseit: ez 44,4 millió tonna szénimportot jelent.

Az Olaf Scholz vezette német koalíciós kormány nagyon elkötelezettnek igyekezett beállítani magát az orosz gázimport csökkentése terén, holott éppen Oroszország volt az, aki csökkentette az Északi Áramlat 1 vezetéken való gázáramlást még mielőtt karbantartási munkálatokra hivatkozva szabotálta volna a vezeték működését. A szén tekintetében pedig az Oroszország elleni EU-s szankciók mellett Németország legfőbb külföldi szénszállítója Oroszország maradt.

Érdemes megnézni a szénimport struktúráját, hogy tisztább képet kaphassunk. 2022-ben Oroszországból Németországba 13 millió tonnányi szén érkezett, ami habár igaz, hogy 2021-hez képest 37 százalékos visszaesés, de még így is Németország teljes importjának közel 1/3 részét teszi ki az Oroszországból való szénimport. Oroszországot az Amerikai Egyesült Államok (9,4 millió tonna) és Kolumbia (7,2 millió tonna) követi.

Mindez annak tükrében különösen érdekes, hogy tavaly augusztusban az orosz-ukrán háborúra hivatkozva 

Mindez azt jelenti, hogy Oroszország úgy maradt Németország legnagyobb beszállítója a szén vonatkozásában, hogy a kereskedelem csak nyolc hónapig volt engedélyezve.

A zöld átállás kapcsán: Németország ezen a területen sem teljesít a várakozásoknak megfelelően. Mivel a kieső orosz gázszállítást valahogy pótolni kellett, ismét felfutott a szénnel való fűtés Németországban. Mivel a németeknél megnövekedett a szénfelhasználás, így nem csoda, hogy 2022-ben a várnál jóval több, összesen 164 millió tonnányi többlet szén-dioxidot bocsátottak ki.

Mindeközben németek ezrei vonulnak az utcára, akik tiltakoznak Ukrajna folyamatos katonai támogatása ellen, és követelik az azonnali béketárgyalások megkezdését, amit egyébként a magyar kormány is régóta szorgalmaz. A rendőrség szerint a tüntetésen nagyságrendileg 10 ezren lehettek, igaz a szervezők 50 ezres tömeget említenek. De még a 10 ezres létszám is óriásinak számít, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy Berlinben azon a hétvégén ónos eső esett.

A tüntetésen a szélsőbaloldali die Linke Bundestagban ülő képviselője, Sahra Wagenknecht kijelentette, hogy a fegyverszállítások beszüntetése és a béketárgyalások követelése nem csak a háború befejezéséről szól. Ezzel képesek lennének megelőzni azt, hogy adott esetben világháborúig eszkalálódjon az orosz-ukrán háború.

A német kormány viszont a tüntetések ellenére, hasonlóan a brit, a francia és az amerikai társaikhoz éppen az eszkaláció irányába mutató lépéseket tesz: Németország harckocsik szállítására készül, és azért lobbizik, hogy minél több ország kövesse példát.

A háborúval kapcsolatos német álláspontról mindent elárul Annalena Baerbock zöldpárti német külügyminiszter kijelentése, miszerint Németország akár évekig hajlandó támogatni Ukrajnát, ha a helyzet úgy kívánja. Szó szerint idézve: „We stand with Ukraine as long as they need us no matter what my German voter thinks” , vagyis Németország támogatni fogja Ukrajnát, nem számít, mit gondolnak a szavazóik.

Borítókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel