A világ legsikeresebb országait követi Magyarország – de a mindenszaristáknak ez se jó
Nevetséges érvekkel támadják a magyar kutatási hálózat átalakítását, amely Nyugat-Európa és Ázsia legjobb modelljeiből merít. Kohán Mátyás írása.
A szingapúri elnök nem rendelkezik nagy politikai hatalommal, de a többnyire ceremoniális szerepének óriási szimbolikus jelentősége van. A hivatalban lévő elnök, Halimah Yacob az első nő, és közel öt évtizede az első maláj nemzetiségű személy a városállam élén.
Azt persze túlzás lenne állítani, hogy Halimah-t megválasztották. 2016-ban a Lee Hsien Loong miniszterelnök által összehívott alkotmányügyi bizottság úgy döntött, hogy a 2017-es elnökválasztáson csak maláj jelöltek vehetnek részt. A maláj a második legnagyobb a sziget három fő etnikai csoportja közül. A másik kettő a kínai és az indiai, és a bizottság úgy ítélte meg, hogy túl régen volt utoljára maláj államfő. Amióta többnemzetiségűség Szingapúr 1965-ben függetlenné vált Malajziától, a kormány aktív lépéseket tesz annak érdekében, hogy politikájában és a közrendben minden csoportot egyenlőnek tekintsen.
Mindenesetre akkor az etnikai hovatartozásra vonatkozó rendelkezést egy “furcsán specifikus” szabály kísérte, amely szerint a magánszektorból érkező jelöltnek egy olyan vállalat vezető tisztségviselőjének kellett lennie, amelynek értéke nem kevesebb, mint 370 millió dollárnak megfelelő összeg. Persze ez nem vonatkozott Halimahra, aki akkoriban a szingapúri parlament elnöke volt, de a két másik maláj jelöltre igen. Egyikük korábban jelezte, hogy „zéró toleranciát” tanúsítana a korrupcióval szemben, amikor a média arról kérdezte, hogy indítana-e korrupciós vizsgálatot Lee ellen.
Szingapúr 2023.szeptember 13-án ismét elnököt választ. És az országban – ahol a szavazás kötelező(!) – ezúttal valóban igazi választások lesznek. Halimah mandátuma hat évre szól, és nem korlátozzák határidők. A választás minden etnikai csoport számára nyitott lesz, és eddig egyetlen potenciális jelölt sem jelezte, hogy indulna.