Szeptemberben az infláció a várakozásokat kismértékben meghaladva 20,1 százalékra gyorsult, míg augusztusban a pénzromlás üteme még csak 15,6 százalék volt. Kiugró mértékű, 4,1 százalékos volt az árak havi emelkedése is.
Elemzők:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Szeptemberben az infláció a várakozásoknak megfelelően, azt kismértékben meghaladva, 20,1 százalékra gyorsult, míg augusztusban a pénzromlás üteme még csak 15,6 százalék volt. Kiugró mértékű, 4,1 százalékos volt az árak havi emelkedése is – húzza alá Regős Gábor.
A Makronóm Intézet szakmai vezetője kiemeli, hogy amíg az elmúlt hónapokban az élelmiszerek inflációja volt a legjelentősebb, addig szeptemberben a háztartási energiaárak átlagfogyasztás fölötti részének emelése miatt a háztartási energia vált meghatározóvá, ára 62,1 százalékkal emelkedett.
Ennek megfelelően
Itt az árnövekedés mértéke az előző havihoz képest tovább gyorsult: 30,9 százalékról 35,2 százalékra.
Regős Gábor kihangsúlyozza, hogy az élelmiszereken belül az egyes termékek drágulása között nagymértékű szórás tapasztalható. Legnagyobb mértékben,
Az élelmiszerek árának növekedése számtalan tényezőre vezethető vissza. Ezek közül kiemelendő a gyenge mezőgazdasági termés, amely a következő hónapokban tovább emelheti az árakat.
A többi tényező nem csak az élelmiszereket érinti:
és azóta tovább romlott.
Nem segít a helyzeten, hogy a világpiaci energiaárak továbbra is nagyon magas szinten vannak – még az elmúlt napok mérséklődései ellenére is sokszorosai az 1-2 évvel korábbinak. Az áremelkedésben szerepet játszanak az augusztusi adóemelések is, ugyanakkor az árstopok – különösen is az üzemanyagokra vonatkozó árkorlátozás – mérséklik az inflációt.
Kérdés viszont, hogy az élelmiszerek drágulásában mekkora szerepet játszik az ellátási láncban a fogyasztókhoz egyre közelebbi szereplők ár.
A forint gyengülése legnagyobb mértékben talán a tartós fogyasztási cikkeknél érezteti hatását, ezek ára átlagosan 14,7 százalékkal nőtt egy év alatt. A szolgáltatások inflációja 8,2 százalékot ért el. A szolgáltatások átlag alatti drágulása azt jelzi, hogy nem a béremelkedés az infláció elsődleges forrása.
Októberben az infláció további gyorsulására számít a Makronóm Intézet szakmai vezetője, hiszen az új gázév indulásával a vállalkozások költségei tovább nőnek. Hosszabb távon a pénzromlás mértékét alapvetően két tényező,
Míg az előbbire rövid távon hazánknak kis hatása van (hosszabb távon a paksi atomerőmű új blokkjainak elkészülése javítja majd a helyzetet), addig az utóbbi esetében fontos a cselekvés. Ebben a jegybanknak kiemelkedő feladata van: egyrészt nála vannak a szükséges eszközök, másrészt elsődleges feladata az inflációs cél elérése.
Ugyanakkor a kormányzat
A forintárfolyam és az energiaárak alakulása fogja meghatározni azt is, hogy az infláció hol és mikor fog tetőzni. A mai adatból már látható, hogy
Az infláció legkorábban a jövő év első, de inkább a második felében csökkenhet, de ehhez is szükséges a forint érdemi erősödése, hiszen ez az egyre növekvő inflációs várakozásokat is mérsékelni tudja.
–Az élelmiszerek ára tehát 35,2 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (76,2 százalékkal), a sajt (68,0 százalékkal), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3 százalékkal), a margarin (61,2 százalékkal), a száraztészta (60,2 százalékkal), a tojás (53,7 százalékkal) drágult.
– Átlag alatti mértékben, 22,4 százalékkal nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, kakaó, 10,9 százalékkal a cukor, 5,0 százalékkal az étolaj ára.
– A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia 62,1 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45,0, a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett.
– A tartós fogyasztási cikkekért 14,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 21,2, a szobabútorokért 20,1, az új személygépkocsikért 19,9 százalékkal kellett többet fizetni.
– A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2, ezen belül a szeszes italok 16,5 százalékkal drágultak.
– Az állateledelek ára 45,5, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 27,7, a mosó- és tisztítószereké 24,8, a testápolási cikkeké 24,5, a járműüzemanyagoké 5,8 százalékkal lett magasabb.
– A szolgáltatások díja átlagosan 8,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 28,5, a lakásjavítás és -karbantartás 22,8, a járműjavítás és -karbantartás 20,5, a sport- és múzeumi belépők 16,6, a lakbér 12,6 százalékkal került többe.
– A fogyasztói árak tehát egy hónap alatt átlagosan 4,1 százalékkal nőttek.
– Az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak, ezen belül az iskolai étkezés 13,5, a tojás 9,8, a vaj és vajkrém 8,3, a kenyér, valamint a tejtermékek egyaránt 7,6, a tej 5,2, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 4,7 százalékkal többe, a csokoládé, kakaó 0,5 százalékkal kevesebbe került.
– A háztartási energia ára 59,2 százalékkal nőtt, a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági árának augusztus 1-jétől hatályos áremelése következtében. Ezen belül a vezetékes gáz 121,0, a tűzifa 32,7, az elektromos energia 28,9, a palackos gáz 14,0 százalékkal drágult.
– A testápolási cikkek 4,4, a mosó- és tisztítószerek 3,8 százalékkal kerültek többe.
– A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent, a sport- és múzeumi belépők 3,2 és a testápolási szolgáltatások 2,7 százalékos drágulását ellensúlyozta az üdülési szolgáltatások – szezonális hatások miatti – 13,6 százalékos árcsökkenése.
– 2022. január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 11,8, a nyugdíjas háztartások körében 11,9 százalékkal emelkedtek.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője a fentiek kapcsán megjegyzi, hogy a vártnál jóval magasabb infláció okai: a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása. Emiatt az idei átlagos infláció meghaladhatja az eddigi 13,6 százalékos, valamint a jövő évi 12,4 százalékos várakozásukat. Az alábbi ábra pedig a korábbi inflációt, illetve a Magyar Bankholding inflációs várakozásait mutatja.
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
Az előrejelzések szerint nyílik az olló a gázolaj és a benzin ára között.
A Google közlése szerint már dolgoznak a probléma megoldásán.
Vajon meddig tűrik a külföldi támogatók, hogy a Tisza Párt itthon lebegtesse az álláspontját? Kacsoh Dániel írása.
A valódi égszakadás, földindulás nem itt keresendő, hanem a hosszú távú folyamatokban.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
