A német ZEW kutatóintézet gazdasági barométere az elmúlt 30 év során csupán néhány alkalommal mutatott nagyobb pesszimizmust, mint az orosz-ukrán háború kitörése után. A rossz hír az, hogy a pesszimizmus a múltban egyetlen esetben sem volt indokolatlan.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
A német gazdaságkutató, a Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung minden hónapban közzéteszi gazdasági konjunktúraindexét. A mutató számítása úgy történik, hogy megkérdeznek cirka 350 intézményi befektetőt arról, milyen várakozásaik vannak a német gazdaság következő fél évével kapcsolatban, majd az optimista válaszok arányából kivonják a pesszimista vélemények részarányát.
A mutató értéke ennek megfelelően elméletileg -100 és +100 között mozoghat. A -100-as érték azt jelentené, hogy minden egyes válaszadó romló gazdasági mutatókat vár, míg a +100-as érték esetén a megkérdezettek körében tökéletes lenne az optimista összhang.
Ahogyan azt az 1. ábra mutatja, a ZEW index tényleges értéke az elmúlt 30 évben egyszer sem vette fel a két fenti szélsőértéket. A legnagyobb pesszimizmust 2008 júliusában mérte a mutató. Ekkor -63,9 volt a ZEW index értéke. Ez azt jelentette, hogy a válaszadók közel 82 százaléka gondolta úgy, hogy a német gazdaság helyzete romlani fog a következő hat hónapban, és csupán közel 18 százalékuk volt optimista a jövő tekintetében.
A legjobb mutatóértéket 2000 januárjában mérték, amikor 89,6 ponton állt az index értéke. Ekkor a válaszadók 94,8 százaléka volt optimista, és mindössze a megkérdezettek 5,2 százaléka várta a gazdasági helyzet rosszabbra fordulását.
Az orosz-ukrán háború azonnali és drámai hatással volt a ZEW index értékére. Február 15-én még 54,3 ponton állt a mérőszám, mely az optimisták jelentős túlsúlyát mutatja (77,2 százalékos volt a pozitív, és csupán 22,8 százalékos a negatív választ adók aránya). Egyetlen hónappal később, március 15-én viszont lényegében megfordultak az arányok. Az index értéke -39,3 pontra esett (ekkor már mindössze 30,3 százaléknyi optimista válasz állt 69,7 százaléknyi pesszimistával szemben).
A mutató tehát 93,6 pontot zuhant egyetlen hónap leforgása alatt. Hogy ez mennyire megdöbbentő változás, azt jól mutatja, hogy a második legnagyobb esés ennek csupán nagyjából kétharmada volt. A koronavírus kirobbanásakor, 2020 márciusában ugyanis „csak” 58,2 pontot esett az index értéke. A harmadik legnagyobb fordulat pedig már csupán a 2022 márciusi esésnek harmadát produkálta, 1995 márciusában 36,5 pontot csökkent a ZEW mutató értéke.
De nem csak a csökkenés mértéke volt drámai. Idén áprilisban olyan mélyen volt az index értéke, amilyen szintet alig láthattunk az elmúlt bő 30 év során. Mindössze négy olyan időszak volt ezen három évtizedben, amikor a mutató a 2022 áprilisi értéke, azaz -41,0 pont alá ment. Az egyik ilyen az 1991 decemberétől 1993 januárjáig tartott, mely időtáv első és utolsó négy hónapjában is nagyobb volt a pesszimizmus, mint most áprilisban. A következő a globális világgazdasági válság éve, azaz 2008 volt, melynek 12 hónapjából mindössze a februári, márciusi és áprilisi adat mutatott (kicsivel) nagyobb optimizmust, mint amit most mértek. A rákövetkező hasonló időszak 2011 szeptembere és decembere között volt, azaz az eurozóna mini recessziójának hónapjai. A negyedik pedig 2019 augusztusa, melyet egy rövid felpattanás után a koronavírus-válság kirobbanása, azaz 2020 márciusa követett.
Ha megvizsgáljuk azokat az időpontokat, amikor a mutató egy 12 hónapos időtávon első alkalommal esett a 2022-es áprilisi értékre vagy az alá, akkor egyértelmű mintázat bontakozik ki.
A 2. ábra azt mutatja, hogyan alakult a német munkanélküliségi mutató a ZEW index első, a jelenlegihez hasonló pesszimizmust mutató értéke utáni hónapokban. Az elemzés során az azon hónapok utáni kétéves (24 hónapos) időtávokat vizsgáltuk, mely hónapok az első olyanok voltak egy 12 hónapos időtávon, amikor a ZEW indikátora a 2022-es áprilisi szintjére vagy az alá esett. Összesen négy ilyen dátum volt az elmúlt bő 30 év alatt; 1991 decembere, 2008 júliusa, 2011 novembere és 2019 augusztusa.
Ahogyan azt a 2. ábra jól megmutatja, a négy hasonlóan magas pesszimizmust mutató időpont utáni hónapban a munkanélküliségi mutató két esetben emelkedett (1991 és 2019), egy esetben megállt, majd visszafordult a csökkenése (2008), és egy esetben stagnált (2011). Mindezek eredőjeként az átlagos munkanélküliségi mutató (vastag piros görbe) jelentős mértékben növekedett. 14 hónap alatt 0,57 százalékponttal lett magasabb az aktívan állást keresők aránya. Bár ezután valamelyest javult a munkanélküliségi mutató, a vizsgált időtáv végén is jelentős mértékben, 0,40 százalékponttal volt magasabban, mint a ZEW index mélypontjának hónapjában.
A 3. ábra ugyanezen időszakokra vizsgálja a német GDP alakulását. Itt az időt negyedévekben mérjük, hiszen a gazdaság teljesítményéről ilyen bontásban áll rendelkezésre adat. A kép itt is világos. A négy vizsgált periódusból kettőben (2008 és 2019) jelentősen visszaesett Németország gazdasága. A másik két időszakban (1991 és 2011) pedig egy kisebb recesszió és csökkenés következett be. Ha a gazdaság átlagos alakulását nézzük a négy esetben, akkor azt láthatjuk, hogy három negyedéves távon 4 százalékot esett vissza a német GDP, és csupán a kétéves időtáv végére tudott arra a szintre visszakapaszkodni a germán gazdaság, ahol a ZEW index beesésekor állt.
A 4. ábra a német tőzsdeindex, a DAX alakulását mutatja a négy vizsgált időszak során. Azonnali és jelentős összeomlást csupán a 2008-as év hozott, amikor hét hónap alatt 41 százalékot esett a germán tőzsdemutató. A többi esetben a ZEW pesszimista jelzése után 5-6 hónappal kezdődött egy 2-4 hónapos kisebb medvepiac, melynek során 10-20 százalékot csökkent a DAX értéke. A négy periódus átlagát nézve azt láthatjuk, hogy a ZEW bejelzése utáni két hónapban még az optimizmus dominált a tőzsdén, majd egy öt hónapos pesszimista időszak következett. Hosszú távon azonban minden esetben a bika győzött, még ha 2008-ban a két éves időablak végén sem tudott magasabbra érni a DAX értéke, mint ahol a ZEW index bezuhanásakor állt.
A fentiek alapján a ZEW index 2022 áprilisi értéke nem igazán ad okot bizakodásra a német gazdasággal kapcsolatban. A múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkanélküliség várhatóan 2023 júniusáig növekedni fog, a GDP pedig egészen 2023 első negyedévéig csökken majd, míg a tőzsdeindex az idei év vége környékén fogja elérni a mélypontját. Tekintettel arra, hogy Magyarország exportjának több mint negyedét Németország vásárolja meg, a germán gazdaság várható visszaesése kedvezőtlen hír hazánk számára is.
Borítókép: MTI/EPA/Filip Singer
2026 tavaszán már tudjuk, milyen következményei lettek annak a bizonyos májusi napnak. De abban megegyezhetünk: aki aznap a Mandinert olvasta, az tényleg az első sorból nézhette végig, ahogy megváltozik a világ. Köszönjük, hogy velünk tartanak!
A Vekker legújabb adásában Máthé Zsuzsa beszélt arról, hogyan és miért vállalta a parlamenti munkát a KDNP-frakcióban. A beszélgetésben szó esett hitről, politikáról, közbeszédről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a Fidesz–KDNP ellenzéki szerepéről is.
Az első olyan választáson vagyunk túl az új magyar demokrácia történetében, ahol nem számított a tematizáció, csak az érzület.
A Hotel Lentulai legújabb adásában Papp Réka Kinga volt Lentulai Krisztián vendége. Szó esett a közmédia működéséről, a hatalom számonkérésének hiányáról, a választások utáni politikai helyzetről, a közbeszéd torzulásáról, valamint a bevándorlással és társadalmi félelmekkel kapcsolatos kérdésekről is.
Merényletkísérlet Donald Trump ellen, elhúzódó iráni háború, titkos amerikai–orosz egyeztetések az ukrajnai front mögött. A globális feszültség nő, Európa gyengül, miközben Oroszország erősödik – ki fizeti meg ennek az árát?
Választások után: kétharmad, széthulló bizalom, és egy ország, amely még keresi az egyensúlyt a politikai történések és a társadalmi törésvonalak között.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
