a kiviteli tilalmat pusztán elővigyázatosságból vezetik be, ugyanis egy nap alatt az árutartalékok egynegyede, 200 ezer tonna búza felvásárlása iránt mutatkozott igény a környező államokból.
A kiviteli tilalom bevezetésére már március közepén reagáltak a gazdaszervezetek, illetve azok a kereskedő cégek is, amelyek a gabona kiszállításával foglalkoznak. Kérték a kormánytól a liszt szabad kivitelét, valamint a búza és a kukorica exportjának feloldását. Rámutattak ugyanis, hogy a kiviteli tilalom hosszú távon számos problémát válthat ki, sőt a tavaszi vetést is veszélybe sodorhatja, hiszen ha a gazdák nem tudják értékesíteni a terményeiket, a tavaszi vetésre sem lesz pénzük. Ugyanakkor a gabonakereskedők nem tudnak eleget tenni a szerződésben foglaltaknak, ami súlyos anyagi kárt okoz majd nekik.
Kihangsúlyozták egyben, hogy a gabonakereskedők az akkori aktuális árakon vásárolták fel a búzát és a kukoricát is, így amennyiben azt nem tudják megfelelő áron értékesíteni a megkötött szerződések alapján, a kereskedelmi folyamatok is veszélybe kerülhetnek. A kereskedők azzal érveltek, hogy Szerbia abban a helyzetben van, hogy a liszt számára újra stabil piacot teremthet magának, illetve növelheti a kiszállított mennyiséget a külföldi piacra.