A Népszava szerint a gáztározók feltöltésének célja, hogy Orbánék lenyúlják az emberek pénzét

Kritikák a szabadpiac és a dereguláció nevében

„Tíz éve egy energiapolitikai szempontból rendkívül nehéz helyzet állt elő. Vásárlóerő-paritáson az Európai Unióban Magyarországon voltak a legmagasabbak a lakossági energiaárak, ami óriási társadalmi feszültségeket eredményezett: például minden ötödik háztartás anyagi okokból rendszeresen késett a számlái befizetésével, minden tizediknek gondot okozott ingatlanja felfűtése, és a családok többet költöttek rezsire, mint élelmiszerre. A kormánynak minimális mozgástere volt a helyzet kezelésére, mert az árakat korábban – az uniós elvárásoknak megfelelően – deregulálták, a tarifákat befolyásolni képes szolgáltatók pedig nagy piaci erővel rendelkező, multinacionális vállalatok tulajdonában álltak. A helyzet feloldása újszerű, drasztikus megoldást kívánt” – elemzi a magyar rezsicsökkentés kontextusát Hortay Olivér, a Századvéd Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője a Makronómnak.

A szakértő szerint „visszatekintve, az ármoratórium kihirdetése, a hatósági árak visszavezetése, majd azok szisztematikus csökkentése kifejezetten merész beavatkozások voltak, egyrészt mert korábban más ország még nem csinált hasonlót, másrészt mert nyílt konfliktust eredményezett a tőkeerős nemzetközi energiavállalatokkal, de talán leginkább azért, mert tökéletesen szembement az energiapiaci liberalizációt és deregulációt szorgalmazó főáramú nemzetközi közvéleménnyel, valamint az azt stratégiai céllá emelő Európai Bizottsággal.” Hortay úgy véli, „érthető, hogy a dereguláció bűvkörében élő szakpolitikusok és kutatók nem csak, hogy elutasították a beavatkozást, de arra a politikai termék matricát ragasztották, mondva, hogy választási célokat szolgál, és a rendszer néhány éven belül úgyis összeomlik” 

A szakértővel készült, az október 7-i Mandiner hetilapban olvasható interjúnkban részletesen elemezzük az európai energiaválság hátterét.

Ha magas a gázár, az a baj, ha alacsony, az a baj

A Makronóm áttekintette a rezsicsökkentésről szóló cikkeket az elmúlt évekből, ebből mutatjuk be a leginkább jellemző álláspontokat.

A leggyakrabban hangoztatott kritika az, amit többek között a 24.hu és a Népszava is terjesztett. Előbbi szerint „jóval kevesebbet kellene fizetni a gázért, ha nem lenne rezsicsökkentés”. E kritika szinte azonnal előkerült több helyen is, amint a piaci energiaár a hatóságilag rögzített ár alá csökkent.

A 24.hu cikke mutatott példát a valóság legradikálisabb torzítására: „amit az emberek zsebéből így kihúztak, az az államnál csapódik le extraprofitként” – írta a portál, amely akkor már tudomásunk szerint nem emelt határozottan szót, amikor az extraprofitot a magyar energiaszektort uraló külföldi multik zsebelték be és vitték ki az országból, energiaszegénységet és szociális válságot okozva ezzel. Mint fentebb kiemeltük, 2010-re a magyar családok többet költöttek rezsire, mint élelmiszerre és egész Európában a legmagasabb áron kapták az energiát. A kritikusokban az sem merült fel, hogy egy hazai tulajdonú energiacégnél mutatkozó extraprofit nem elhagyja az országot, hanem hosszú távú tartalékot jelenthet.

2019-ben azonban már a HVG is elismerte azt a lehetetlennek tűnő, tipikus win-win helyzetet, hogy „az EU-ban Magyarországon volt a legolcsóbb a gáz, de az állam így is nyert rajta.”

Voltak, akik megéreztek valamit

Az elemzők többsége egyébként képes volt feltárni az igazság egy-egy szeletét. A G7 2020-ban felvetette: „olyan sokat keres az állam a lakossági gázon, hogy a következő választás előtt akár ingyen is adhatja fél évig”. A nyelvhasználat azért nem szerencsés, mert állami nyerészkedésre utal, pedig egy hazai tulajdonú nonprofit energiacég fókuszában az ellátásbiztonság áll, így még ha átmenetileg rendkívüli összeget is tud felhalmozni, azt arra készülve teszi, hogy jönnek még rosszabb piaci időszakok is.

Korábban a magyar kormány részéről is az a kommunikáció volt jellemző, hogy egy nonprofit energiacég nem azért nonprofit, mert nem törekszik eredményre, nyereségre, hanem azért nonprofit, mert abból nem veszik ki a nyereséget, hanem a cégben hagyják, garantálva a kiszámítható, stabil, biztonságos és színvonalas ellátást.

Komikusan hat persze a G7 cikkének 2020 augusztusi megállapítása, miszerint „a földgáz piaci ára ugyanis annyira beszakadt az utóbbi évben, hogy most már lényegesen alacsonyabb, mint az itthoni lakossági ár. Ez valószínűleg nem is fog változni, ezért egyes szakértők szerint akár újabb tartós rezsicsökkentésre is lenne tér”. A gazdasági előrejelzések természete persze már csak ilyen, nem véletlen, hogy a tőzsdét legjobban ismerő közgazdászé a történelem egyik legnagyobb bukása.

A cikk arra mutat rá, hogy tartalék képződött, ami a jelenlegi körülmények között valamire elegendő lehet az elszabaduló energiaárak jellemezte európai energiaválság időszakában: az áremelkedés kivédésére, ami egyébként relatív értelemben, amikor Nyugat-Európában elszabadulnak az árak, valóban felér egy új rezsicsökkentéssel. 

Az állam trükközik és feleslegesen tárolja a gázt, meglopva a magyarokat

A téves elemzői értelmezésekkel kapcsolatban érdemes kiemelni a napi.hu portált, amely sejtelmes címmel fogalmazta meg, hogy „a gázárak állami trükközés miatt nem mehetnek lejjebb”, persze kérdőjellel. Szintén a Népszavára hivatkozva írta a lap, hogy „a rezsicsökkentésre fordítható pénzt az egyik állami cég a másik állami cégnek fizeti ki a gáz feleslegesnek tűnő tárolásáért”.

Pedig ha valami, akkor ma épp a gáz feleslegesnek tűnő tárolása, a nagy tárolókapacitások és a tárolók viszonylagos feltöltöttsége az, ami segíthet kivédeni a nagy európai energiaválság begyűrűzését. Békeidőben ez feleslegesnek tűnhet – ahogy a gazdasági önellátás sok más területe is. Az ideológiai nézőpont és a politikai motivációk a válságállóság ezen dimenzióinak megértését aligha segítik.

– írta a Népszava alig másfél évvel azelőtt, hogy Európában nincs gáz, a kormányok pedig pánikszerűen próbálják feltölteni a tartalékokat. Amögött, hogy Magyarország már ekkor is igyekezett tartalékolni, a Népszava azt a magyarázatot találta, hogy Orbánék „ködös moszkvai ügyleteken keresztül lenyúlják a magyar lakosság pénzét”. 

A kritikákat tehát sokszor a rövidtávú, a stratégiai szemléletet nélkülöző, az azonnali pénzügyi hasznok vizslatásán felülemelkedni kevésbé képes nézetrendszer termeli ki. Csak ez képes olyan hamis narratívát teremteni, miszerint az állam trükközéssel termel extraprofitot abból, hogy magasan tartja a gázárakat. Épp ellenkezőleg: hazánk annyira kedvező gázszerződést harcolt ki Oroszországgal, hogy amiatt Ukrajna diplomáciai értelemben meg is támadta Magyarországot.

Brutális gáz(ár)robbanásból mentettük ki magunkat

A politikai motivációjú írásokat a Világgazdaság elemzése is cáfolta: „elszállt a gázár több uniós országban, miután későn léptek, s nyár elején kivártak tárolóik feltöltésével, azt gondolva, csökkenni fognak az árak. Magyarország időben lépett, biztonsággal vághat neki a télnek, s a rezsiszámla növekedésének veszélye sem áll fenn.”

A lap elemzéséből kiderül, hogy „folyamatosan drágult az elmúlt időszakban a gáz Európában, ami főként azon országokban okoz nagyobb problémát, amelyek elszámították magukat, és amikor az áremelkedés a nyár elején elindult kivártak a téli betárazással. Most viszont már rekordárakon tudnák beszerezni a hidegebb hónapokra szükséges gázmennyiséget. Magyarország már júniusban elindította ezt a folyamatot, ezért, illetve a közelmúltban aláírt új gázszerződésnek is köszönhetően nyugodtan várhatja a téli fűtési időszakot.”

„Magyarország nem csak a feltöltött tárolók terén lépett időben, a hosszú távú szerződéseinek köszönhetően az árak, s ezen belül főként a lakosságot érintő árak sem szálltak el, amint az több uniós országban megtörtént, s ami miatt jelentősen megugrott a rezsijük is. Ezért több ország is rezsicsökkentő intézkedések bevezetésén dolgozik” – tette hozzá a lap, emlékeztetve, hogy Románia is elkeseredett rezsiharcot folytat a drágulással.

Megjegyezték: „a Reuters kimutatása szerint január óta több mint 250 százalékkal nőttek a gázpiaci referenciaárak. Franciaországban és Németországban is megkétszereződtek a gázárak ebben az időszakban, főként mert az áprilisi hideg idő miatt az ötéves átlag alá csökkent tartalékokat a tél közeledtével most töltik vissza.”

A rezsicsökkentés valódi célja: kiszámíthatóság, létbiztonság

És itt jegyezzük meg a rezsicsökkentés modelljének lényegét, ami meglátásunk szerint nem az, hogy mindig, minden piaci körülmény között a piaci ár alatt kapjanak a háztartások energiát. Hanem az, hogy kiszámítható, állandó és viszonylag alacsony összeget jelentsen a rezsiköltség a családoknak. Tarthatjuk ezt akár egyfajta családtámogatásnak, vagy egy általános gazdasági védőhálónak, amely célja, hogy az egyik legalapvetőbb létszükségletben, az otthonok fűtésében ne szenvedjenek hiányt a magyarok. Nem egy hagyományos piaci termékről van tehát szó, ahol érdemes szabadon engedni a szabadpiaci mechanizmusokat és leépíteni minden lehetséges szabályozást.

– a politikai illetve a munkapiaci stabilitás után a háztartások pénzügyeiben is erősítve a kiszámíthatóságot.

A patrióta, cselekvőképes gazdaságpolitika képes biztosítani ezeket a szükséges, az emberhez méltó léthez kellő javakat, méghozzá stabilan és kiszámíthatóan. A hazai rezsicsökkentés nyolc éven át sikeresen valósította meg mindezt.

Az időszakban az Európai Unión belül Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben az energiaszegény háztartások aránya, a rendszer finanszírozható, az infrastruktúra nem épült le, az alacsony árak hatására, a lakosság nem kezdett mértéktelen fogyasztásba, és az adatok alapján az intézkedés jelentős versenyképességi problémákat sem okozott a vállalatoknak. A szektorban természetesen évről évre felmerülnek kihívások, de az elmúlt nyolc év tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy ezek kezelhetők, ráadásul a bevezetés óta több ország is a lakossági árak újraszabályozása mellett döntött” – sorolja Hortay Olivér az elmúlt nyolc év tapasztalatait, utalva arra, hogy

A franciák is értik a lényeget: kisimítanák az áringadozást

Arról már említést tettünk, hogy a politikailag motivált német energiafordulat totális kudarc lett, e modellt pedig most Brüsszelen keresztül egész Európára kiterjesztenék. Mint Hortay a Makronómnak megjegyzi, korábban részben épp ezért törtek ki a sárgamellényes tüntetések Franciaországban, így „a franciáknak például közvetlen tapasztalatuk van a lakossági üzemanyagfogyasztást terhelő eszközök bevezetésének következményeiről.”

Ebből érthetővé is válik, miért igyekeznek a franciák rohamléptekben rezsit csökkenteni, több más országhoz (Spanyolország, Olaszország vagy Görögország) hasonlóan, ahol a rezsicsökkentésről az elmúlt évtizedben megfeledkeztek.

A francia kormány a Bloomberg szerint megakadályozná a földgázárak újbóli emelését a háztartások számára, és csökkenti az elektromos áramra kivetett adókat, hogy mérsékelje az elégedetlenséget az elnökválasztás előtt megugró árak miatt.

A gázra és áramra vezetik be a Jean Castex miniszterelnök által szó szerinti fordításban csak „tarifapajzsnak” nevezett megoldást. A kormány már bejelentett egy 580 millió euró értékű különleges támogatási csomagot is a szegény háztartások megsegítésére, enyhítendő a megugró energiaszámlákat. Ezzel 5,8 millió rászorulónak jutott 100 eurós energiatámogatás. Ha a most bejelentett árbefagyasztás nem működik majd, akkor e támogatás összegét is növelheti a kormány.

A péntektől életbe lépő 12,6 százalékos emelés után már

amíg az árak tavasszal csökkenni nem kezdenek. Ezzel a cél az, hogy megvédjenek több mint 5 millió olyan háztartást, amelyek változó árú szerződésekkel rendelkeznek – mondta Castex.

A francia kormány az áramárakat terhelő adókat is csökkenteni fogja, és 2022 februárjában 4 százalékban korlátozza (a korábban bejelentett 12 százalékos emelés helyett) a lakossági villamosenergia-árak tervezett emelését, mondta a miniszterelnök. Ezt a 4 százalékot is kompenzálni igyekeznek majd adócsökentéssel. A kormány azt is vizsgálja, hogyan segíthetné a gázszolgáltatókat a költségek befagyasztásával.

Emmanuel Macron francia elnök számára a válság időzítése nem is lehetne rosszabb a Bloomberg szerint. A leváltására irányuló kampány komolyan megkezdődött, és óvatos egyensúlyozást kell folytatnia. Meg kell szólítania azokat, akik részt vettek a társadalmi egyenlőtlenségek elleni tömeges tüntetéseken, ugyanakkor udvarolnia kell a jobboldali szavazóknak is, akik aggódnak a növekvő állami kiadások miatt, írja a Bloomberg.

A cégeknek is segítenének 

Bár a francia kormány szerint az árnövekedés csak átmeneti, azért vizsgálják, hogyan lehetne segíteni az energiafüggő vállalatokat és támogatni az otthonok energiahatékonyabbá tételét célzó felújításokat.

Franciaország segíteni fogja a gázszolgáltatókat a maximált gázárak okozta nehézségekben, mondta Castex, anélkül, hogy részletezte volna, hogyan terveznek a cégeknek segítséget nyújtani.

(ezért az árkorlátozás tavaszig, áprilisig tart) és bejelentette, hogy az előrejelzett tavaszi csökkenést sem fogják teljes mértékben átadni a fogyasztóknak, hogy kompenzálják az árak jelenlegi befagyasztásából eredő költségeket.

Ez tekinthető az igazán érdekes bejelentésnek, hiszen a francia kormány most improvizatív módon, de a következő fél évben ugyanazzal a logikával igyekszik kisimítani a nagy árváltozásokat, mint amit a magyar rezsicsökkentés nyolc éven át tartósan és kiszámíthatóan követett.

mert részben ebből finanszíroznák a mostani árplafont.

Ez a mechanizmus egyébként meg is nyugtatta az állami Engie SA befektetőit, írták a JPMorgan Chase & Co. elemzői egy jegyzetben.