Kína, az újrafelhasználható űrszállítási rendszerek fejlesztésének részeként, július 16-án titokban végrehajtotta az első repülését egy újrafelhasználható szuborbitális járművel. A rakétát, a China Aerospace Science and Technology Corp. (CASC) szerint, a Jiuquan Launch Centerből indították és Belső-Mongólia autonóm területén, Alxa League-től 800 kilométerre, egy repülőtéren ért földet.
Kínával komolyan számolni kell az űrversenyben
A küldetésről sem képeket, sem felvételeket, sem pedig további információkat nem közöltek. Így nem lehet tudni, hogy milyen magasságot értek el a repülés során, mennyi ideig volt a rakéta a levegőben, vagy hogy milyen meghajtási rendszert használtak. A CASC közleménye ugyanakkor megállapította, hogy a jármű integrált repülési és űrtechnológiákat alkalmaz, és alkalmas a függőleges felszállásra, illetve a vízszintes landolásra (VTHL).
A szuborbitális demonstrációs jármű fejlesztőjeként a CASC-hoz tartozó China Academy of Launch Vehicle Technology-t (CALT) nevezték meg.
A szakember szerint az űrrepülőgép fejlesztését és tesztelését 2030-ig szeretnék befejezni, és az eszköznek képesnek kell lennie több mint 20 visszatérésre és újrahasznosításra.
Elmondása szerint a jármű 300-500 kilométeres magasságban lesz képes földkörüli pályán mozogni, így megfelel majd a gyorsaság, megbízhatóság és gazdaságosság kritériumainak. Egyaránt képes lesz kielégíteni a katonai és a polgári küldetések elvárásait, és alkalmazható lesz az űrturizmus számára is. Chen Hongbo elmondta a Science and Technology Daily-nek, hogy olyan járművet terveznek, amely alkalmas személyzet és hasznos teher szállítására is, illetve ami rendelkezik mind a repülőgépek, mind az űrhajók jellemzőivel.
2017 óta dolgoznak a projekten Kínában
A mostani teszt egy „újrafelhasználható kísérleti űrhajó” 2020. szeptemberi próbarepülését követte. Akkor az a jármű néhány napig földkörüli pályán keringett, és a küldetés részeként pályára állított egy kisméretű űreszközt, vélhetően műholdat. Ezután visszatért a Földre vízszintes landolással. Képek azonban akkor sem jelentek meg az eseményről.
A hatalmas űrtechnológiai és védelmi vállalat, a CASC fejlesztette ezt az űrrepülőt és kijelentette, hogy a 16-án tesztelt új jármű felfogható az újrafelhasználható űrszállítási rendszer kidolgozásának első szakaszaként. A fejlesztések természetesen nem a semmiből bukkantak fel.
A Tengyun is készül a repülésre
Egy másik állami tulajdonban lévő kínai vállalat, a China Aerospace Science and Industry Corp. (CASIC) is dolgozik saját űrrepülőgépének fejlesztésén. Ez lesz a Tengyun, melynek bemutatkozását és tesztelését 2025-re várják. A tervek szerint ez szintén egy újrafelhasználható űrhajó lesz, mely kétlépcsőben állítható pályára, és a mostani repülést végrehajtó járművel ellentétben, vízszintes indításra és vízszintes landolásra (HTHL) alkalmas.
Nagy a tolongás
Egyébként a tavaly szeptemberi küldetésben szereplő jármű nagyon hasonló az amerikai légierő X-37B űrrepülőjéhez, mely jelenleg hatodik küldetését hajtja végre. Egy másik VTHL koncepció az XS-1, azaz Experimental Spaceplane program, melyből tavaly lépett ki a Boeing. Alig néhány nappal előzte meg a tesztet a Virgin Galactic SpaceShipTwo repülése, melynek keretében először repítettek utasokat az űr határára. Majd alig lemaradva Jeff Bezos is megjárta a világűrt, legalábbis tett egy rövid látogatást annak szélén. Egymás után tervezik magáncégek a hasonló tesztrepüléseket, úgyhogy ha így folytatjuk, igen forgalmas hely lesz a világűr.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A Brain Bar hallgatósága azt is megtudhatta, hogy összesen hány napot töltött a világűrben.
Kapu Tibor a Magyar Űrhajós Program – HUNOR – kijelölt kutatóűrhajósának neve egybeforrt azzal a régóta dédelgetett magyar álommal, hogy ismét hazai űrhajós léphessen a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
Nehézségei, sőt a létezéssel összeegyeztethetetlen tulajdonságai jól láthatóak, mégis, némelyeket valami megmagyarázhatatlan kalandvágy vonz ehhez az alapvetően rettenetes jövőhöz.
Farkas Bertalan 1980-ban hét napot töltött a világűrben.
Az ikonikus mesefigura kistestvére már Farkas Bertalan mellett is megtapasztalta a súlytalanság állapotát.
Az űrkutatásért felelős kormánybiztos beszélt erről őszintén.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
