Így okosította fel Kína az egész társadalmát: már látszanak az eredmények

A World Inequality Database adatai szerint a városi középfokú végzettség aránya messze magasabb, mint a vidéki középfokú végzettség aránya. Ez az alacsony jövedelmű országokban akár 88 százalék is lehet, a közepes jövedelmű országokban 62 százalék, míg a magas jövedelmű országokban 18 százalék. Ebből tehát az rajzolódik ki, hogy a város és vidék közötti szakadék azokban az országokban kisebb, ahol megfelelő anyagi támogatásban részesülnek a városi iskolák mellett a vidékiek is, ezért is képesek magasabb színvonalú oktató személyzetet alkalmazni. Azonban teljesen nem tudják megszüntetni a különbséget, hiszen sok tanár nem hajlandó vidékre költözni vagy ingázni, tehát ezzel magyarázható a 18 százalékos különbség még a legfejlettebb területeken is. Viszont azokban a fejlődő országokban, ahol nincs lehetőség és keret ilyen módszerekre, ott rendkívül nagy kihívásokkal kell szembenézzenek a vidéki iskolák. 

A kínai Modern Távoktatási Program 

Kína hamar felismerte az oktatási szakadék problémáját, és 2004-ben létrehozott egy reformot, melynek lényege, hogy a városban tanító kiváló kvalitású tanárokat összekötötték több mint 100 millió vidéki diákkal, így távoktatásban fejleszthették a vidéki diákokat ingázás nélkül. A program első lépésében előre felvett tananyagokat játszottak le a diákoknak, melyeket az ország legjobb tanárai készítettek. Második lépésben közel 265 ezer műholdas számítógépes rendszert telepítettek, mely lehetővé tette az interneten keresztüli előadások megtartását fizikai adathordozók nélkül is. Harmadszor pedig több mint 40 ezer számítógépes tantermet hoztak létre a vidéki iskolákban, melyekben egyrészt a diákok önállóan követhették az új tananyagokat, másrészt az informatika órákat is elkezdték bevezetni a tantervekbe. 

Kulcsfontosságú tényezők

Ez a reform hosszú távon jelentősen növelte a diákok tanulmányi eredményeit és az alapvető készségeiket, ami pedig látványosan javította a tanulók későbbi elhelyezkedését a munkaerőpiacon. Mivel legtöbbször kognitív képességeken alapuló munkákat vállaltak és nem kétkezi szakemberekké váltak, így átlagosan 59 százalékkal többet is kerestek, mint az ugyanabban a megyében élő, de az új oktatási reformba nem integrált társaik. Emellett pedig a reform átlagosan 15 százalékkal növelte az internet és a számítógép használatának elterjedését, ami jelentős előnyt biztosított Kínának. 

Az oktatáspolitikai reform eredményei 

A reformmal elérték, hogy kisebb legyen a szakadék a városi és a vidéki oktatás között. A pozitív változások elérésében és az emberi tőke minőségi növelésében pedig a legfőbb szerepet a magas színvonalú oktatás és a nagytudású tanárok elérhetősége jelentették. Ugyan a távoktatást sokan nem tartják hatékony módszernek, hiszen a diákoktól olyan szintű önfegyelmet várnak el, melyet azok otthonról nem tudnak gyakorolni, ez pedig leginkább a tanulás halogatásához vezet. Azonban ebben az esetben a távoktatás osztálytermekben történt, közvetlenül a tanárok felügyelete alatt, így a zavaró tényezők és a halogatás opciója nem állt fenn. 

Összességében három fontos következtetést vonhatunk le a kínai példából. Először is láthatjuk, hogy a számítógépes technológiával támogatott tanulás hatékonyabb, mint a tradicionális oktatás. Másodszor tisztán látszódik, hogy az oktatási reformok eredményei milyen pontosan nyomon követhetőek az iskolai eredményekben és a munkaerőpiaci statisztikákban. Harmadszor pedig bebizonyították, hogy a vidék és a város közötti oktatási szakadékot igenis lehet csökkenteni, mégpedig a technológia segítségével. 

Figyelembe véve, hogy ez a szakadék mind a fejlődő, mind a fejlett országokban általános jelenség, így ezeknek a megállapításoknak fontos politikai következményei lehetnének, amelyek még a kínai tapasztalatokat is meghaladják.

A cikk szerzője Blősz Dalma.