Először került magyar múzeumi gyűjteménybe úgynevezett NFT-mű, a Barabási Albert-László által vezetett kutató és művész kollektíva (BarabásiLab) egyik hálózati munkájának formájában – közölte a Ludwig Múzeum az MTI-vel.
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum az elmúlt években kiemelt figyelmet szentelt az újabb művészeti médiumok, a médiaművészet archiválásának, gyűjtésének, bemutatásának és konzerválásának, elsőként kezdett bele az új technológia gyűjteményezésébe is.
A Ludwig Múzeum gyűjteményébe került mű az intézményben nemrég látható volt, a BarabásiLab alkotása, a Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz készült hálózati vizualizáció az Élek mentén című, nemrég megjelent tanulmánykötet témája is volt.
A Ludwig Múzeum NFT-je egy már létező digitális ökoszisztémához kapcsolódik, és nem egy fájl online piactéren történt értékesítéseként került a múzeum birtokába, hanem adományozás útján.
Az NFT (non-fungible token, nem helyettesíthető token) digitális protokoll, olyan technológia, amely lehetővé teszi digitális állományok egyedivé tételét, adásvételét és birtoklását. A digitálisműkincs-piacon a vásárló közvetlenül az alkotónak fizet, méghozzá blokklánc alapú kriptovalutával.
Az eredeti példányok tulajdonosai az NFT-piactereken online galériákat és múzeumokat hozhatnak létre, így bárki böngészheti a digitális műkincsgyűjteményüket.
(MTI, címlap: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A Hősök terén találkozzunk, mert oda és akkorra az én újranyomtatott könyvemnél jó pár nagyságrenddel fontosabb ügy szólítja a lelkiismeretes magyarokat.
Az amerikai alelnök szerint az ukránok beletörődhetnek Donyeck elvesztésébe.
Feleségének köszönhetően kevés munkával annyi pénzt keresett, hogy korábban szinte csak az aranybudi hiányzott az életéből. Horváth K. József írása.
