Egy Brüsszelben közzétett új jelentés kiemeli a növénynemesítés kulcsfontosságú hozzájárulását az Európa fenntartható mezőgazdaságához. A beszámolóban megvizsgálták az elmúlt 20 év történelmét a szintetikus növényvédő szerek és műtrágyák felhasználásában, ennek eredményeképpen a feladata annak drasztikus csökkentésére irányul.
A HFFA Research GmbH független tudományos tanácsadó vállalat több mint 300 oldalas jelentése azt a következtetést vonta le, hogy az európai növénynemesítéssel kapcsolatos innováció jelentősen hozzájárult a szélesebb körű társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi célokhoz. Így például a gazdaságok jövedelmének javításához, az élelmiszerárak stabilitásához, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Igazodva a fenntarthatósági célkitűzésekhez, a legfontosabb természeti erőforrások, például a föld, a víz és a biológiai sokféleség szempontjából.
Az EU Farm to Fork stratégia a peszticid- és műtrágya-felhasználás csökkentésére irányul. A kötelezettségvállalás céldátuma szerint 2030-ig 50 százalékkal, illetve 20 százalékkal történő csökkentést célozza meg. A jelentés szerzői, Steffen Noleppa és Matti Cartsburg arra a következtetésre jutottak, hogy a növénynemesítésbe még nagyobb befektetések és innovációk szükségesek a jövőbeni növénytermesztési veszteségek enyhítésére.
A veszteségek a felére csökkenthetők, a növénynemesítés jelenlegi ütemében zajló javítással. A szerzők szerint a felgyorsított növénynemesítési technikákhoz, például a génszerkesztéshez való hozzáférés potenciális vadváltó lehet az EU élelmiszertermelésében várható rés megszüntetésében.
Felszólítják a döntéshozókat, hogy tegyenek többet az új és továbbfejlesztett vetőmagfajták fejlesztésének támogatásáért, például a korai szakaszban végzett és a transzlációs kutatás támogatásának megerősítésével, a tényeken alapuló szabályozási keret biztosításával, beleértve az új tenyésztési technikákat is.
A tanulmány kulcsgondolatai
Átlagosan az összes főbb uniós szántóföldi növény esetében, a növénynemesítés az innováció által kiváltott termésnövekedés hozzávetőlegesen 67 százalékát teszi ki, ami évi 1,16 százalékos termésnövekedésnek felel meg. Abban az esetben, ha a növénytermesztők 2000 óta nem javítják a genetikai növényeket az EU szántóföldi növénytermesztése 2020-ban több mint 20 százalékkal alacsonyabb lett volna.
Az elmúlt 20 évben a növénynemesítés terén elért innováció nélkül az EU 2020-ban minden fő szántóföldi növény, köztük a búza és más gabonafélék nettó importőre lett volna. A növénynemesítés hozzájárul a globális élelmezésbiztonsághoz. Az elmúlt 20 év genetikai fejlődésével 168 millió ember számára biztosított globális szinten élelmiszer-hozzáférhetőséget.
A jelenlegi szántóföldi jövedelmek körülbelül egyharmada a növénynemesítés javulásának tudható be. A növénytermesztés a területegységre jutó magasabb hozamok létrehozásával több mint 21,5 millió hektárral csökkentette a mezőgazdasági földhasználat iránti globális keresletet, és csaknem 4 milliárd tonna közvetlen CO2 kibocsátást takarított meg.
Samantha Brooke, a British Society Of Plant Breeders Ltd. vezérigazgatója üdvözölte a jelentés megállapításait, mivel további független megerősítésként fogalmazta meg, hogy a növénynemesítés folyamatos innovációja lesz az legfontosabb tényező, amely segíti a gazdálkodókat az élelmiszerbiztonság, az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés sürgős globális kihívásainak megválaszolásában.
„Ez az átfogó jelentés egyetlen dokumentumban kristályosítja ki a növénynemesítés hozzájárulását nemcsak a fenntartható mezőgazdasághoz és az élelmiszer-termeléshez, hanem a szélesebb társadalmi-gazdasági, éghajlati, biológiai sokféleségi és erőforrás-megőrzési célok megvalósításához is” – mondta a vezérigazgató.
Egyre világosabbá válik, hogy az űrbeli élelmiszer-termesztés a közeljövőben az emberes űrmissziók alapvető infrastruktúrájának részévé válik. Hogy terem az űrpaprika? Milyen hatások érik mostoha körülmények között a növényeket? Miként válik valósággá az űrmezőgazdaság? Erről kérdeztük a VITAPRIC-program kutatóit.
Ukrajna felvétele az Európai Unióba beláthatalan következményekkel járna.
A liberális EP-képviselő szerint a betiltással hazánk „a géprombolás útjára lép”.
Nem álomvilág, de nagyon is élhető ökotudatosság. Avagy miért éri meg a városi kényelmet feladva egy tanyára költözni?
Zelenszkij szerint az oroszok ezzel a „globális élelmiszerbiztonságot” támadták meg.
Denisz Smihalnak enyhén szólva sem tetszik a lengyelek ukrán gabonaexporttal kapcsolatos álláspontja.
Megszűnhetnek a Magyarországgal szembeni engedmények is.
Végre nem haverok kapnak lehetőséget a kormányban.
