A növénynemesítéssel kapcsolatos innováció alapozza meg a fenntartható gazdálkodást az EU-ban

A HFFA Research GmbH független tudományos tanácsadó vállalat több mint 300 oldalas jelentése azt a következtetést vonta le, hogy az európai növénynemesítéssel kapcsolatos innováció jelentősen hozzájárult a szélesebb körű társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi célokhoz. Így például a gazdaságok jövedelmének javításához, az élelmiszerárak stabilitásához, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Igazodva a fenntarthatósági célkitűzésekhez, a legfontosabb természeti erőforrások, például a föld, a víz és a biológiai sokféleség szempontjából.

Az EU Farm to Fork stratégia a peszticid- és műtrágya-felhasználás csökkentésére irányul. A kötelezettségvállalás céldátuma szerint 2030-ig 50 százalékkal, illetve 20 százalékkal történő csökkentést célozza meg. A jelentés szerzői, Steffen Noleppa és Matti Cartsburg arra a következtetésre jutottak, hogy a növénynemesítésbe még nagyobb befektetések és innovációk szükségesek a jövőbeni növénytermesztési veszteségek enyhítésére.

A veszteségek a felére csökkenthetők, a növénynemesítés jelenlegi ütemében zajló javítással. A szerzők szerint a felgyorsított növénynemesítési technikákhoz, például a génszerkesztéshez való hozzáférés potenciális vadváltó lehet az EU élelmiszertermelésében várható rés megszüntetésében.

Felszólítják a döntéshozókat, hogy tegyenek többet az új és továbbfejlesztett vetőmagfajták fejlesztésének támogatásáért, például a korai szakaszban végzett és a transzlációs kutatás támogatásának megerősítésével, a tényeken alapuló szabályozási keret biztosításával, beleértve az új tenyésztési technikákat is.

A tanulmány kulcsgondolatai

Átlagosan az összes főbb uniós szántóföldi növény esetében, a növénynemesítés az innováció által kiváltott termésnövekedés hozzávetőlegesen 67 százalékát teszi ki, ami évi 1,16 százalékos termésnövekedésnek felel meg. Abban az esetben, ha a növénytermesztők 2000 óta nem javítják a genetikai növényeket az EU szántóföldi növénytermesztése 2020-ban több mint 20 százalékkal alacsonyabb lett volna.

Az elmúlt 20 évben a növénynemesítés terén elért innováció nélkül az EU 2020-ban minden fő szántóföldi növény, köztük a búza és más gabonafélék nettó importőre lett volna. A növénynemesítés hozzájárul a globális élelmezésbiztonsághoz. Az elmúlt 20 év genetikai fejlődésével 168 millió ember számára biztosított globális szinten élelmiszer-hozzáférhetőséget.

A jelenlegi szántóföldi jövedelmek körülbelül egyharmada a növénynemesítés javulásának tudható be. A növénytermesztés a területegységre jutó magasabb hozamok létrehozásával több mint 21,5 millió hektárral csökkentette a mezőgazdasági földhasználat iránti globális keresletet, és csaknem 4 milliárd tonna közvetlen CO2 kibocsátást takarított meg.

Samantha Brooke, a British Society Of Plant Breeders Ltd. vezérigazgatója üdvözölte a jelentés megállapításait, mivel további független megerősítésként fogalmazta meg, hogy a növénynemesítés folyamatos innovációja lesz az legfontosabb tényező, amely segíti a gazdálkodókat az élelmiszerbiztonság, az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés sürgős globális kihívásainak megválaszolásában.

„Ez az átfogó jelentés egyetlen dokumentumban kristályosítja ki a növénynemesítés hozzájárulását nemcsak a fenntartható mezőgazdasághoz és az élelmiszer-termeléshez, hanem a szélesebb társadalmi-gazdasági, éghajlati, biológiai sokféleségi és erőforrás-megőrzési célok megvalósításához is” – mondta a vezérigazgató.