Rengeteg klímaváltozást túléltünk már, és nem omlott össze a civilizáció

Katasztrófák nyomában

A klímaválság okozta kétségbeesés után sokakban felmerül a kérdés, hogy ha a korábbi civilizációk, mint például a maja vagy a húsvét-szigeteki megbukott a hirtelen éghajlatváltozás következtében, akkor a jelenkor társadalma miért lenne más? 

Természetesen a gondolat, hogy az éghajlatváltozás összeomlást okozhat nem téves és sajnos azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a globális felmelegedésnek súlyos következményei voltak és lesznek a társadalomra, azonban ennél sokkal árnyaltabb a történet. 

Túlélési stratégiák

A nemrégiben megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy hogyan alkalmazkodtak a társadalmak az éghajlatváltozáshoz az elmúlt 2000 évben.  

A 125 évig tartó késő antik kis jégkorszakot másfél évig tartó sötétség és több vulkánkitörés idézte elő az ókorban. Ebben az időben a rómaiak, kihasználva az esősebb mediterrán éghajlatot, több gabonát kezdtek termeszteni, így bővültek a piaci lehetőségek. Gátakat, csatornákat építettek, hogy a szárazabb területek vízellátását is biztosítsák.

Az ősi majákról azt tartják, hogy a 9. században bekövetkezett aszály a civilizáció összeomlásához vezetett. A szárazság valóban meghatározó nehézséget jelentett, de bonyolult öntözőrendszerek fejlesztésével, az esővíz elraktározásával vagy egyszerűen csak nedvesebb éghajlatú területre költözéssel túlélték a természeti katasztrófát.

 A 13. és 19. század között lezajlott kis jégkorszak következtében az európai és észak-amerikai társadalom erőteljes lehűlési időszakot élt át. Azonban ebben az esetben is, a társadalom rugalmasan és találékonyan reagált ezekre a változásokra: kereskedelmi hálózatokat fejlesztettek ki, életmódot váltottak és ehhez az időszakhoz köthető az ipari bálnavadászat megjelenése is. 

Olyan esetek is ismertek, amikor a civilizáció túlélését az segítette elő, hogy könnyebben hozzáfértek a szükséges erőforrásokhoz a többiekhez képest. A 17. századi kis jégkorszak idején a gazdag holland kereskedők a Balti-tenger környékéről importáltak gabonát, amit nyereség fejében eladtak a gabonahiányban szenvedő európaiaknak. 

Ezeket a pozitív történeteket ritkán hallani a klímaváltozással kapcsolatban és ennek oka az lehet, hogy az embereket jobban érdeklik a katasztrófák okai és megértésük, mint a megoldásuk. A tanulmány célja, hogy felhívja a kutatók figyelmét, hogy az éghajlatváltozások társadalomra gyakorolt hatásának vizsgálata során ne csak a viszontagságos helyzetre koncentráljanak, hanem azokra az emberekre is, akik megtalálták a módját a túlélésnek ezekben a nehéz időkben.

A cikket fordította Krakkai Alexandra.