A jövő évi költségvetés korai, nyár eleji elfogadása segíti a kiszámíthatóságot – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára kedden az Inforádió Aréna című műsorában.
Banai Péter Benő a 2022-es költségvetésben két fő elemet emelt ki, a családok, valamint a munkahelyek támogatását, ami, mint mondta 2010-óta minden költségvetést jellemez. A jövő évi költségvetésben 2800 milliárd forintot fordítanak a családok támogatására, ami a GDP nagyjából 5 százalékát teszi ki. A gazdaság újraindítását 7300 milliárd forint szolgálja.
A munkahelyekről elmondta: 2010-hez képest 800 ezerrel többen dolgoznak, és 2022-ben folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése. Kitért arra, hogy a tervezet rég látott hiányszámokat tartalmaz, a hiánycél a GDP 5,9 százaléka lehet 2022-ben.
A járvány előtt a magyar gazdaság az Eurostat adatai alapján jó pályán volt,
Az államadósság 2011 után minden évben csökkent, a hiányt a GDP 3 százaléka alatt tudták tartani.
A járvány az egész nemzetgazdaságban visszaesést okozott, ez határozta meg a költségvetési bevételek alakulását és a pluszkiadásokat az egészségvédelem, és az újraindítás érdekében. A számok alapján a magyar hiányszint nem kiugró európai viszonylatban, „belesimul a trendekbe”, jövőre érdemi államadósság-csökkenés jöhet, ami 2023-ban is folytatódhat – mondta.
Kiemelte: a magyar válságkezelés során a munkahely-megőrző támogatások mellett a beruházásokat támogatják, ezek rövid távon negatívan hatnak a költségvetés egyenlegére.
– tette hozzá.
A bizonytalan helyzetben a gazdaság szereplőinek, a vállalkozásoknak támpontot nyújthat az, ha időben fel tudnak készülni a változásokra – mondta arra a felvetésre, hogy miért jó a költségvetés korai elfogadása. „Az előnyök meghaladják a bizonytalanságok miatti kockázatokat” – fogalmazott, hozzátéve: a kockázatok kezelésére a 2022-es költségvetésben jelentős, 233 milliárd forint értékű tartalékot különítettek el az előre nem látható kiadásokra, ami a GDP 0,4 százaléka.
(MTI)
A kohéziós támogatások mintegy hárommilliárd euróval növekedtek – és nem ez az egyetlen siker, amit elkönyvelhet hazánk az Európai Unió elfogadott 2025-ös költségvetése kapcsán.
A lap olyan ex-államtitkárral karöltve kezdett hamis hangulatkeltésbe a nyugdíjakról, aki éppen akkor volt hivatalban, amikor elvették a 13. havi nyugdíjat.
A magyar sajtó egy része pedig átvette az álhírt.
Júliusban régen látott mértékű többlettel zárt a költségvetés, ebből kifolyólag a szaktárca szerint tartható a 2024-es évre kitűzött hiánycél.
Nincs új a nap alatt. Az IMF továbbra is azt a már bizonyítottan elhibázott washingtoni-konszenzusra épülő gazdaságpolitikát (privatizáció, dereguláció, liberalizáció) várná el hazánktól, amely egyszer már a összeomlás szélére sodorta a magyar gazdaságot.
Ittas állapota miatt egyelőre nem tudták kihallgatni a bejelentőt.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
