Dinoszaurusz, diétás kóla, feltételes szabadlábra helyezés
Először azt várom, hogy nemhogy megszűnnének munkahelyek, hanem gyorsabbá és kényelmesebbé válhat a munkavégzés.
Donald Trump azzal töltötte az elmúlt éveket, hogy megsemmisítse az Egy Övezet Egy út programot (The Belt and Road Intiative, BRI) Kínában, melyet adósságcsapdának nevezett. Világszerte felszólította az országokat, hogy álljanak ellen Kína további infrastrukturális tevékenységeinek.
A jelenlegi hatalom azonban Biden kezében van, egyelőre még nem érkezett a Fehér Házból ellenszegülés Peking új indítványozásával szemben, miszerint egy 15000 kilométeres tenger alatti kommunikációs rendszert terveznek kiépíteni Pakisztántól, Afrikán át egészen Európáig.
Egy Övezet Egy út program, azaz az új selyemút, a BRI
A program, több mint hatvan országra kiterjedő komplex geopolitikai-stratégiai terv, mely politikai, gazdasági, védelmi célokat ötvöz, amelyet Kína indított útjára.
Az új kommunikációs rendszer kiépítésének célja, hogy javítsa a nemzetközi kommunikációs összekötöttséget és így erősítse Kína gyorsan növekvő információ-technológiai cégeinek terjeszkedését.
A projekt mediterrán szakaszán lévő hálózat fektetése, az Arab-tengernél, a PEACE (Pakistan East Africa Connecting Europe) jelenleg is tart. Ha a BRI résztvevői és Európa összekapcsolódnak ezzel a rendszerrel, könnyedén létrejöhet a tervezett kommunikációs vonal.
Azonban Kína nem önzetlenül azért fekteti le ezeket a kábeleket, hogy kedvezzen Afrikának és Európának, csupán csak az ott létesített vállalkozásainak szeretne gyorsabb internet kapcsolatot biztosítani.
A 240 milliós projekt egyik legfőbb támogatója a Huawei Technologies Co., aki emellett valószínűleg számos más telekommunikációs berendezést fog biztosítani a munkaterv megvalósításához, melyet az Egyesült Államok nemzetbiztonsági kockázatként tart számon.
Annak ellenére, hogy Trump milyen nagy ellenszegülést mutatott a BRI, a Huawei és a kínai cégek törekvései ellen, a jelenlegi kormány még nem szólalt fel ez ügyben. Az internet nagy részét világszerte 400 tenger alatti kábel biztosítja, melyek java amerikai vállalatok irányítása alatt áll. Ezért is lehet számítani arra, hogy a Fehér Ház, a kínai beavatkozást nem fogja szó nélkül hagyni.
Az összeköttetés kérdési
Emmanuel Macron, francia elnök februárban úgy nyilatkozott az Atlanti Tanácsnak, hogy Franciaország nem akar elszigetelődni Kínától. Hasonló állásponton volt a német szövetségi kancellár, Angela Merkel is.
Azonban bizonyos kockázatok ellenére számos európai vezető kifogásolta ezt az aspektust. Biztonsági szakértők véleménye szerint, Kína a PEACE kábeleken keresztül olyan kiskapukat találhat, melyek segítségével nemzetközi adatokhoz juthat.
A programmal, a következő évtizedben megvalósulhat Kína a világ internetének ellenőrzésére tett kísérlete. A Béke és Konfliktuskutatás Intézete (IPCS), és a holland székhelyű Leiden Asia Center becslései szerint az évtized végére, Kína a tenger alatti kommunikációs kábelek 20 százalékának birtokához juthat.
Mindez azt jelenti, hogy a világ két vezető gazdasági nagyhatalma, az internet harcmezején is megvívják hatalmi harcukat.
A cikk szerzője: Sipiczki Fruzsina