Több online piactér is alakult már az NFT-k értékesítésére, ilyen például az OpenSea, a Grimes vagy a Nifty Gateway, ahol a közelmúltban több mint 200 millió forintos áron kelt el egy robot által készített önarckép. De volt már néhány kísérlet arra is, hogy valódi, fizikai tárgyakhoz kapcsoljanak NFT-t. Például a Nike szabadalmaztatta a cipők valódiságának ellenőrzésére szolgáló módszert, mely szintén az NFT rendszert használja.
A digitális kereskedelemben az eladó nyilván pénzt szeretne kapni az alkotásáért. A vevő célja pedig lehet az, hogy támogassa a digitális művészeket és művészetet, de az is előfordulhat, hogy csupán jó befektetést lát az adott tartalomban.
Az NFT sem tökéletes
Bár a blockchain technológia miatt minden egyes tranzakciónak egyedi azonosítója van, ami szinte lehetetlenné teszi a jogtalan tulajdonlást, de volt már rá példa, hogy kriptovalutákat sikerült mégis ellopni.
Az ügyletben a rizikó mértéke attól függ, hogy hogyan tárolják az NFT-t. Szintén kockázatot jelenthet hosszú távon, hogy egyrészt meddig marad fenn a digitális világ, másrészt az ott található fájlok minőség romlik idővel, bizonyos fájl formátumok elavulnak, weboldalak megszűnnek. Bár ez semmivel sem jelent nagyobb kockázatok a befektetők számára, mint egy fizikai műtárgy esetében például egy tűzeset vagy beázás.