Az NFT a digitális tulajdonjog megteremtője, vagy még annál is több?

Azonban a digitális világban hiába vásárolunk meg egy tartalmat, az interneten továbbra is elérhető, megtekinthető, sőt akár letölthető marad bárki számára. Ez tehát magával hozza a tulajdonlás új formáját, melyhez szükség van egy új módszerre a tulajdonjog biztosítására. Ez a technológia az NFT.

NFT - azaz nem helyettesíthető token

Tulajdonképpen hasonló dolog történik a tartalmakkal, mint a fizikai művészeti alkotásokkal, a festményekkel. Számos reprodukció készült már Monet legtöbb festményéről, azonban az eredeti alkotás mindig csak egyetlen tulajdonos birtokában lehet, és a végtelen számú reprodukció mit sem von le az eredeti mű értékéből. 

Az NFT, azaz Non-fungible token, egy nem helyettesíthető azonosítási módot jelent. Nem helyettesíthető, mert van benne egy egyedi azonosító, mely tartalmazza az alkotásra vonatkozó meta adatokat. Ezen kívül a tokenek, a fejlesztőknek köszönhetően, csak korlátozott számban állnak rendelkezésre, illetve oszthatatlanok is. 

A token szó szerinti fordításban pedig zseton, zálog, értéket képviselő tárgy. Ma már az informatika területén egy olyan objektumot jelent, ami (gyakran kizárólagos) jogot biztosít egy művelet elvégzésére. Ilyen lehet például egy PIN kód generátor banki átutalásokhoz.

Mire jó az NFT?

Bármilyen digitális tartalom eladható NFT-ként, de nyilván a kereslet határozza meg, hogy mit lehet valójában értékesíteni. De ki gondolta volna korábban, hogy valakinek az első Twitter bejegyzése, vagy online újságcikkek, videó klipek, netán William Shatner fogainak digitális röntgenképe akár több millió dollárért találhatnak gazdára. Pedig ezekre már mind sor került. 

A digitális műkereskedelem mellett, releváns felhasználási terület lehet az NFT-k számára a számítógépes játékok világa. Vannak már olyan játékok, melyek NFT bevonásával teszik lehetővé a játékosok számára, hogy azok különböző, a játékban szereplő, eszközöket, fegyvereket, karaktereket vásároljanak. Ezzel pedig sikeresebb vagy élvezetesebb lesz számukra az élmény. Az egyik ilyen számítógépes játék például még virtuális földterületeket is értékesít NFT-ként.

Az NFT határai

Több online piactér is alakult már az NFT-k értékesítésére, ilyen például az OpenSea, a Grimes vagy a Nifty Gateway, ahol a közelmúltban több mint 200 millió forintos áron kelt el egy robot által készített önarckép. De volt már néhány kísérlet arra is, hogy valódi, fizikai tárgyakhoz kapcsoljanak NFT-t. Például a Nike szabadalmaztatta a cipők valódiságának ellenőrzésére szolgáló módszert, mely szintén az NFT rendszert használja. 

A digitális kereskedelemben az eladó nyilván pénzt szeretne kapni az alkotásáért. A vevő célja pedig lehet az, hogy támogassa a digitális művészeket és művészetet, de az is előfordulhat, hogy csupán jó befektetést lát az adott tartalomban. 

Az NFT sem tökéletes

Bár a blockchain technológia miatt minden egyes tranzakciónak egyedi azonosítója van, ami szinte lehetetlenné teszi a jogtalan tulajdonlást, de volt már rá példa, hogy kriptovalutákat sikerült mégis ellopni. 

Az ügyletben a rizikó mértéke attól függ, hogy hogyan tárolják az NFT-t. Szintén kockázatot jelenthet hosszú távon, hogy egyrészt meddig marad fenn a digitális világ, másrészt az ott található fájlok minőség romlik idővel, bizonyos fájl formátumok elavulnak, weboldalak megszűnnek. Bár ez semmivel sem jelent nagyobb kockázatok a befektetők számára, mint egy fizikai műtárgy esetében például egy tűzeset vagy beázás. 

Az NFT hátrányaihoz tartozik viszont egyértelműen, hogy ugyanazt a blockchain technológiát alkalmazzás, mint egyes energiaigényes kriptovaluták, tehát elég nagy mennyiségű villamosáramot használnak fel. Ennek pedig, főleg amennyiben a digitális értékesítés robbanásszerű terjedésnek indul, jelentős károsanyag kibocsájtás lesz a következménye, ami nem segítség a klímavészhelyzet kellős közepén. 

A cikk szerzője: Papp Helga