Bár a nagy felhőszolgáltatók, mint a Google vagy a Microsoft biztonsági szempontból elég felkészültek, mégis a végfelhasználó legfőbb érdeke, hogy valóban védve legyen a vírusoktól, romboló programoktól, egyéb hibák következményeitől és az adathalászoktól.
Potenciális áldozatok, súlyos következmények
Különösen a fejlett országok ipari szereplői, de akár állami szervezetek és intézmények is egyre nagyobb mértékben vannak kitéve a zsarolóvírusoknak. A jelentős összegű váltságdíjak megfizetése nem lehet az egyetlen megoldás a támadások ellen. Pedig ezek a célpontok általában számos olyan adattal, információval rendelkeznek, melyeket nem szívesen tennének közzé a széles nyilvánoság előtt, mert például üzleti titkokat tartalmaznak. Vagy jelentős fennakadást okozhat a működésükben, ha ők maguk képtelenek hozzáférni a saját adatbázisaikhoz. Skóciában az Országos Egészségügyi Szolgálat kórházai elleni Wanna Cry támadás például több mint 70.000 orvosi eszközt rongált meg.
Világháború a kibertérben
A folyamatosan zajló világhatalmi játszmák hátterében számos hacker tevékenykedik és dolgozik azon, hogy az őt finanszírozó állam különböző előnyökhöz és információkhoz jusson. Bár ritkán látnak napvilágot konkrét esetek, de az USA és Irán vagy Kína közötti feszültség alakulásában nagy szerepe van a hackerek tevékenységének. Elég csak belegondolni, hogy mekkora befolyással lehetnek ilyen módon például egy ország választási eredményének alakulására.