Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy űrbányászati háború robbanhat ki, melyben Kína és Oroszország erőiket egyesítve léphetnek fel az Egyesült Államok egyre növekvő kereskedelmi terjeszkedésével szemben.
A Trump kormány aktívan érdeklődött az űrbeli lehetőségek iránt, és bejelentették azt is, hogy Amerika 2024-ig visszatér a Holdra. Ezenkívül az amerikai hadsereg legújabb ágaként létrehozták a Space Force Űrhadosztályt is.
Valamint az Artemis egyezményben javaslatot tettek arra is, hogy megszabják a jogi keretét a Holdon történő bányászatnak, illetve arra ösztönözték az állampolgárokat, hogy bányásszanak a Holdon és más szomszédos égitesteken is kereskedelmi célból. A megfogalmazott irányelv „az emberi tevékenység jogilag és fizikailag is egyedülálló területének” minősítette a világűrt „globálisan közös terület” helyett, és mindenféle nemzetközi szerződés nélkül utat nyitott a Hold bányászatára. Az Artemis egyezményt a NASA vezetésével Ausztrália, Kanada, Anglia, Japán, Luxemburg, Olaszország és az Egyesült Arab Emírségek írta alá még 2020. októberében.
Elya Taichman, az akkori republikánus Michelle Lujan Grisham, volt jogalkotási igazgatója így nyilatkozott:
„Sajnos a Trump kormány súlyosbította a nemzetbiztonsági fenyegetést azzal, hogy a remélt gazdasági lehetőségek elérése miatt nem vonta be az egyezménybe Oroszországot vagy Kínát, mint potenciális partnert, ezzel szükséghelyzetet teremtve, és emiatt fokozottabb együttműködés felé terelve a két országot.”
Az orosz Roscosmos űrügynökség nevében, Szergej Saveliev, nemzetközi együttműködésért felelős igazgatóhelyettes szólalt fel elsőként a témában, aki gyarmatosításhoz hasonlította ezt a fajta politikát:
„A történelemben volt már példa arra, hogy egyes országok úgy döntöttek, hogy az érdekeiknek megfelelő területeket kezdik elfoglalni. Mindenki emlékszik, hogy mi lett belőle.”
Kína, amely 2019-ben történelmet írt azzal, hogy elsőként próbálkozott szondát vetni a Hold túlsó oldalán, most más megközelítést választott. Az Artemis egyezmény első bejelentése után Peking Oroszországhoz fordult, hogy közösen építsenek fel egy holdkutatási bázist. Xi Jinping elnök arról is gondoskodott, hogy Kína 2020 decemberében – több mint 50 évvel azután, hogy az USA elsőként elérte a Hold felszínét – kihelyezze saját zászlaját a Holdra.
Anne-Marie Slaughter és Emily Lawrence, politikai szakértők a következőt állítják:
„Amerikának és Kínának együtt kéne működnie az űrben. Ha az Egyesült Államoknak a hidegháború alatt sikerült összehangolnia az űrpolitikáját a Szovjetunióval, akkor most is megtalálhatja a módját a Kínával való együttműködésre.”
Slaughter, aki 2009 és 2011 között az Egyesült Államok Külügyminisztériumában dolgozott igazgatóként, úgy véli, hogy Joe Biden elnök csapatának el kell távolodnia Trump megállapodásaitól és egy új irányt kell kialakítaniuk a világűr békés felhasználásával foglalkozó ENSZ bizottsággal együtt.
„Biden helyreállíthatja Amerika globális legitimitását egy olyan sokoldalú keretrendszer létrehozásával, amelyről minden érintett féllel megállapodtak, és amely úgy védi a közös érdekeltségű területeket, hogy közben nemzetközileg elfogadott kereskedelmi lehetőségeket biztosít. Ezen keretrendszer nélkül, mely magába foglalná az összes főbb űrutazó országot, a Hold a következő vadnyugattá válhat. Nem lesz könnyű feladat, de annál szükségesebb lesz” – mondta Slaughter.
A verseny pedig már egy jó ideje élesedik. A NASA 28 milliárd dolláros tervet fogalmazott meg, mely részeként 2021-ben megkezdenék a pilóta nélküli missziót a Hold körül, majd ezt folytatná egy legénységgel járó holdrepülés 2023-ban, végül pedig 2024-ben ismét Holdra szállnának. Ezen kívül a NASA az ISS-hez hasonlóan egy állandó, Hold körül keringő bázis kiépítését tervezi Gateway néven. Ezt követően pedig azt remélik, hogy bázist tudnak építeni a Hold felszínén, ahol kibányászhatják a szükséges erőforrásokat ahhoz, hogy az első űrhajóst a Marsra küldhessék.
Oroszország is arra törekedett az elmúlt években, hogy visszatérjen a Holdra, ahonnan potenciálisan továbbutazhat a világűrbe. A Roscosmos 2018-ban elárulta, hogy a következő két évtizedben hosszú távú bázis létesítését tervezik a Holdon, míg Vlagyimir Putyin elnök megfogadta, hogy „hamarosan” missziót indít a Marsra.
A cikk szerzője: Blősz Dalma
Mi köze van a matracodnak, a telefonod kamerájának és az internetnek a Holdra szálláshoz? Több, mint gondolnád. A modern gazdaság egyik legnagyobb paradoxona, hogy a legköltségesebb, sokszor irracionálisnak tűnő presztízsberuházások hozzák létre a leghétköznapibb innovációkat. Az űrprogramok nemcsak történelmet írtak, hanem észrevétlenül átírták a mindennapi életünket is.
A NASA négy űrhajósa ezekben a napokban kerüli meg a Holdat az Artemis-programban. Rajcsányi Gellért írása.
Történelmi pillanatnak lehetünk tanúi: hétfő este az Artemis II négyfős legénysége messzebb merészkedik az űrbe, mint korábban bármelyik emberi lény. Az Orion űrhajó már a Hold közvetlen közelében jár, a NASA pedig élőben közvetíti a misszió legkritikusabb óráit.
Az Orion űrhajó várhatóan április 6-án halad el a Hold túlsó oldala körül.
Emberek indultak útnak a Hold felé.
Az amerikai űrkutatási hivatal 2028-ig tervezi elindítani a Marsra az első atommeghajtású űrhajóját is.
Hegyi Zsolt vezérigazgató szerint a tragédia tanulságként szolgálhat, és életeket menthet a vasúti átjárókban való fokozott figyelem.
Bognár György ismét elveszítheti a remek fizikumú támadót. Ádám Martint a szülővárosába csábítják.
