Kitért arra is, hogy a legnagyobb volumenű kereskedelmet Németország után a szomszédos országokkal bonyolítja Magyarország. A gazdasági együttműködés szállítási dimenziója ugyanakkor komoly akadályokba ütközik, mert az elmúlt évszázad nagy része nem arról szólt, hogy a közlekedési-logisztikai kapcsolatokat fejlesztette volna az ország a szomszédaival. Szavai szerint a 20. század első fele arról szólt, hogyan szabaduljunk meg a bennünket összekötő fizikai kapcsolatoktól, amelyeket a korábbi évszázadok kiépítettek. Majd a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak első kétharmadában sem sikerült az infrastrukturális összeköttetésekben kialakult lemaradást pótolni. Magyarországnak tíz éve van olyan kormánya, amelyik ezt prioritásnak tarja, azóta példaértékű előrehaladást értek el – jelentette ki.
Magyar Levente a regionális gazdaságfejlesztés elsődleges eszközének a logisztikai-közlekedési kapcsolatok fejlesztését nevezte, amit az érintett országokkal közösen felismertek.
Közlése szerint ütemesen halad a Budapest-Belgrád közötti modern vasúti összeköttetés kiépítése, ami új léptéket nyit a magyar-szerb kapcsolatokban. A térség országainak elszántságát a közlekedési kapcsolatok fejlesztése iránt jól mutatja ez a projekt –fűzte hozzá. A kormány szeretne gyorsvasúti összeköttetést a V4-es országokkal, és a délnyugati, déli gazdasági partnerországokkal is. Másik nagyléptékű beruházás az észak-adriai tengeri kikötőfejlesztés, a kormány Triesztben vásárolt tengeri kikötőnek alkalmas területet.