Logisztikai fejlesztésekkel erősítenék a hazai gazdaságot

Az államtitkár megnyitójában a regionális együttműködés fontosságát hangsúlyozva rámutatott: egyedül nem megy sem a gazdaságépítés, sem a nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolódás.

Elmondta: a logisztika, szállítmányozás, közlekedés témában nem lehet tervezni csak „országhatárokon belül”. Főleg egy olyan országban, mint Magyarország, amelynek hét szomszédos országa van, és nincsen saját tengeri kikötője, viszont Magyarország kelet és dél kapuja Európában. Ha Magyarország szállítani kíván, akkor óhatatlanul a szomszédaival együttműködve kell ezt megtennie - mondta hozzátéve: minden országgal „kiváló gazdasági kapcsolatot ápolunk”.

Kitért arra is, hogy a legnagyobb volumenű kereskedelmet Németország után a szomszédos országokkal bonyolítja Magyarország. A gazdasági együttműködés szállítási dimenziója ugyanakkor komoly akadályokba ütközik, mert az elmúlt évszázad nagy része nem arról szólt, hogy a közlekedési-logisztikai kapcsolatokat fejlesztette volna az ország a szomszédaival. Szavai szerint a 20. század első fele arról szólt, hogyan szabaduljunk meg a bennünket összekötő fizikai kapcsolatoktól, amelyeket a korábbi évszázadok kiépítettek. Majd a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak első kétharmadában sem sikerült az infrastrukturális összeköttetésekben kialakult lemaradást pótolni. Magyarországnak tíz éve van olyan kormánya, amelyik ezt prioritásnak tarja, azóta példaértékű előrehaladást értek el – jelentette ki.  

Magyar Levente a regionális gazdaságfejlesztés elsődleges eszközének a logisztikai-közlekedési kapcsolatok fejlesztését nevezte, amit az érintett országokkal közösen felismertek.

Közlése szerint ütemesen halad a Budapest-Belgrád közötti modern vasúti összeköttetés kiépítése, ami új léptéket nyit a magyar-szerb kapcsolatokban. A térség országainak elszántságát a közlekedési kapcsolatok fejlesztése iránt jól mutatja ez a projekt –fűzte hozzá. A kormány szeretne gyorsvasúti összeköttetést a V4-es országokkal, és a délnyugati, déli gazdasági partnerországokkal is. Másik nagyléptékű beruházás az észak-adriai tengeri kikötőfejlesztés, a kormány Triesztben vásárolt tengeri kikötőnek alkalmas területet.

Az államtitkár kiemelte: az elmúlt tíz év fejleményeit is túlszárnyaló terveik vannak a térség kisebb országainak összekötésére, és a hiányzó infrastruktúra kiépítésére. A nyugat-keleti irány nagyjából már létezik, az észak-déli gyakorlatilag nincs a térképen, ezt is orvosolni kell szerinte a következő időszakban. Ezek a tervek csak a partnerországokkal együtt valósulhatnak meg – húzta alá.

A tárca idén harmadik alkalommal rendezi meg a nemzetközi Logisztikai Fórumot, idén kiemelt partnerországok Horvátország, Olaszország, Szerbia és Szlovénia.

(MTI)