Mire megyünk a precíz és pontos megállapításokkal, ha teljesen hibásak?
2019. szeptember 23. 12:30
2 p
0
0
6
Mentés
„Különösen szeretem azt, ahogyan ez a Nobel-emlékdíjas »magyarázza« a racionális várakozások elméletét:
Rengeteg ember él a nagyvilágban és nehéz megtudni, hogyan gondolkodnak a jövőről. Tegyük fel tehát azt, hogy mindenki ugyanúgy gondolkodik. Probléma megoldva.
És ez az abszolút értelmetlen érvelés tette ezt a fickót »Nobel-díjassá« a közgazdaságtanban!
De van itt egy kis probléma, mégpedig az, hogy nincs olyan konkrét empirikus bizonyíték, amely igazolná a racionális várakozások modelljeit. Ez nyilvánvalóan nem zavarja a racionális várakozások főpapját, Thomas Sargent közgazdászt. Továbbra is védelmezi a racionális elvárások hipotézisének ismeretelméleti státuszát, azzal érvelve, hogy mivel »az eredményekre összpontosít, és nem tesz úgy, mintha magatartási tartalma lenne, hatékony eszköz a precíz állítások megfogalmazására«.
Igen, »precíz« és »pontos« – de mire megyünk vele, ha teljesen hibás?”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A modern közgazdaságtan művelői elfelejtik, hogy tudományuk az erkölcsfilozófiából született. Bár a mai közgazdászok szinte kizárólag a matematika törvényeire hivatkoznak, a gazdaságról csakis a politika, a történelem, a vallás és a pszichológia összefüggéseiben lehet és érdemes vitázni.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
p
0
0
6
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Palepoli
2019. október 10. 14:30
A közgazdasági Nobel díjat egy bennfentes egymást agyondicsérő amerikai kör osztogatja tagjainak (övék a hatalom), a sznobok meg tapsolnak a dijazottaknak.
A legnevesebb közgazdászok elméletei, mind csodálatosak. Kár, hogy hosszú távon egyik se bizonyúlt átfogóan érvényesnek. Különben már nem lenne ennyi kudarc, bizonytalanság és krízis világszerte, a gazdasági folyamatokban és prognózisokban.