Mire megyünk a precíz és pontos megállapításokkal, ha teljesen hibásak?
„Különösen szeretem azt, ahogyan ez a Nobel-emlékdíjas »magyarázza« a racionális várakozások elméletét:
Rengeteg ember él a nagyvilágban és nehéz megtudni, hogyan gondolkodnak a jövőről. Tegyük fel tehát azt, hogy mindenki ugyanúgy gondolkodik. Probléma megoldva.
És ez az abszolút értelmetlen érvelés tette ezt a fickót »Nobel-díjassá« a közgazdaságtanban!
De van itt egy kis probléma, mégpedig az, hogy nincs olyan konkrét empirikus bizonyíték, amely igazolná a racionális várakozások modelljeit. Ez nyilvánvalóan nem zavarja a racionális várakozások főpapját, Thomas Sargent közgazdászt. Továbbra is védelmezi a racionális elvárások hipotézisének ismeretelméleti státuszát, azzal érvelve, hogy mivel »az eredményekre összpontosít, és nem tesz úgy, mintha magatartási tartalma lenne, hatékony eszköz a precíz állítások megfogalmazására«.
Igen, »precíz« és »pontos« – de mire megyünk vele, ha teljesen hibás?”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A modern közgazdaságtan művelői elfelejtik, hogy tudományuk az erkölcsfilozófiából született. Bár a mai közgazdászok szinte kizárólag a matematika törvényeire hivatkoznak, a gazdaságról csakis a politika, a történelem, a vallás és a pszichológia összefüggéseiben lehet és érdemes vitázni.
Micheal O'Leary 2022-ben nem a megfelelő könyvet postázta Nagy Mártonnak.
Egy diktátor gyengeségének és/vagy bukásának előszele, ha kinevetik.
A miniszterelnök a Facebookon gratulált.
Az esetre a Svéd Demokrata párt is reagált, nem is akárhogyan.
